Moszkvában március 10. és 29. között rendezik meg  a nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnok-jelölti versenyt. A nagy érdeklődéssel várt viadalon két exvilágbajnok is játszik, az indiai Viswanathan Anand és a bolgár Veszelin Topalov. A rajtlistát az amerikai Fabiano Caruana vezeti a holland Anish Giri és az amerikai Hikaru Nakamura előtt. Az örmény Levon Aronjan,  az orosz Szergej Karjakin és Peter Szvidler küzd még a viadalon. A 420 ezer eurós összdíjazású torna győztese lesz a norvég világbajnok Magnus Carlsen kihívója a novemberi, New Yorkban sorra kerülő döntőn. A résztvevőket bemutató sorozatban másodikként a tavalyi Világkupa győztese, az orosz sakkozás nagy reménysége, a 26 éves Szergej Karjakin eddigi pályafutásának legfontosabb eredményeit idézzük fel. A már megtartott sorsoláson Karjakin az 1-gyes rajtszámot kapta, Szvidlerrel játszik az első fordulóban.

A 2016-os esztendő egyik legnagyobb érdeklődéssel várt versenye a nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnok-jelölti torna. A 420 ezer eurós díjalapból a győztes 95 ezret kap, s egyúttal a norvég világbajnok Magnus Carlsen kihívója lesz. A szabályzat nem változott, esetleges holtverseny esetén az egymás elleni eredmény, második kritériumként a több nyerés dönt, majd a Berger-Sonneborn pontszám.

Az indiai Viswanathan Anand hat évig, 2007 és 2013 között volt a sakkozás világbajnoka, hazai pályán, Csennajban szenvedett vereséget Magnus Carlsentől. Exvilágbajnokként kisebb tűnődés után élt jogával, s indult el a 2014-es világbajnok-jelölti versenyen, Hanti-Manszijszkban remek versenyzéssel, tökéletes taktikával egypontos előnnyel ért elsőként célba, ismét megmérkőzhetett Carlsennel. Szocsiban nagy küzdelemben a párharcot 4,5-6,5-re elvesztette. Vishy Anand Moszkvában  ismét harcba száll, az előzetes jóslatok a 46 éves nagymesternek már nem sok esélyt adnak a jóval fiatalabb titánokkal szemben, de a rutin, a hihetetlen tudás képessé teszi Vishyt arra, hogy sokadszor is elkápráztassa a sakkvilágot.

A bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov Élő-pontjainak köszönhetően szállhat ismét harcba. Az amerikai Fabiano Caruana megnyerte a 2014/15-ös Grand Prix-sorozatot, a második helyen honfitársa, Hikaru Nakamura végzett. A viadal legfiatalabb résztvevője a holland Anish Giri, a második legmagasabb volt Élő-pontjainak átlaga. Az orosz Szergej Karjakin a bakui Világkupán diadalmaskodott, honfitársával, Peter Szvidlerrel vívta a drámai döntőt. A FIDE athéni irodájában február 11-én már megtartották a viadal irányított sorsolását,  az amerikai és az orosz háziderbiket az első és a nyolcadik fordulóban lejátsszák. Az első fordulóban így Karjakin-Szvidler és Nakamura-Caruna párharcok  lesznek, slágermeccs Anand és Topalov  összecsapása.

A résztvevők az Élő-pontszámok sorrendjében:

Fabiano Caruana (amerikai, 2794)

Anish Giri (holland, 2793)

Hikaru Nakamura (amerikai, 2790)

Levon Aronjan (örmény, 2786)

Veszelin Topalov (bolgár, 2780)

Viswanathan Anand (indiai, 2762)

Szergej Karjakin (orosz, 2760)

Peter Szvidler (orosz, 2757)

A teljes párosítás:

Szergej Karjakin pályafutása

Az orosz sakkozás nagy reménysége az 1990. január 12-én született Szergej Karjakin. Az ukrán színekben 2004-ben olimpiai aranyérmes Karjakin 2009-ben folyamodott orosz állampolgársághoz, úgy érezte, hogy szakmailag sokkal több segítséget kaphat álmának megvalósításához, hogy sakkvilágbajnok legyen. Karjakin 11 éves korában a 14 évesek között lett korcsoportos Európa-bajnok, fél évvel később a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán Vaszilij Ivancsukkal vívott döntőjében Ruszlan Ponomarjov egyik szekundánsa volt, erős taktikai vénája miatt esett rá a választás, Ponomarjov 18 évesen világbajnoki címet szerzett, jóval esélyesebbnek tartott honfitársát legyőzte.

Karjakin rövidesen a Guinness Rekordok Könyvébe került be,  12 évesen és 7 hónaposan máig is minden idők legfiatalabb nagymestere lett. 2004-ben már játszott a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán, az orosz Mihail Kobalija az első fordulóban legyőzte őt. Meghívást kapott a dortmundi szuperversenyre, emlékezetes csatát vívott többek között a világbajnok Vlagyimir Kramnyikkal, aki csodával határos módon, feladványszerű motívum segítségével mentette állását remire az ifjú titánnal szemben.

14 évesen az ukrán válogatottal olimpiai bajnok

Karjakin versenyről-versenyre fejlődött, és a calviai sakkolimpián bemutatkozhatott az ukrán válogatottban, 7 partijából 6,5 ponttal járult hozzá a szenzációs elsőséghez, az ukránok megszakították a szovjet-orosz együttesek 1980 óta tartó nyerőszériáját – 1978-ban Portisch Lajos vezetésével válogatottunk győzött. Wijk aan Zee-ben megnyerte a nagymesterversenyt, majd a varsói Eb-ről kvalifikálta magát a Világkupára, de az első körben a rájátszásban alulmaradt Balogh Csabával szemben.

A 2006-os évet Wijk aan Zee-ben kezdte, + 1-gyel végzett a 19-es kategóriájú szuperversenyen. A torinói sakkolimpián nem rajta múlott a jobb szereplés, 11 játszmából 8,5 pontot gyűjtött, a címvédésre nem volt esélyük. Amszterdamban az ifjú reménységek csapatát erősítette Magnus Carlsennel együtt, a „veteránok” együttesét nagyon elverték (28-22), Karjakinnak 2679, Carlsennek 2675 volt ekkor az Élő-pontja.

A 2007-es Világkupán kedvező sorsolással az elődöntőig menetelt, Alekszej Shirovval szemben „vérzett el”. A 2008. január 1-től érvényes világranglistán volt először tagja a + 2700-as klubnak, 2732-vel a 13. a rangsorban, Magnus 1 ponttal előzte meg.

Wijk aan Zee-ben tornagyőztes

A 2009-es évet parádés tornagyőzelemmel kezdte, Wijk aan Zee-ben Aronjant fél ponttal megelőzve írta be magát a győztesek sorába. Életében két nagy változás következik be. Megnősült és megkapta az orosz állampolgárságot. Úgy érezte, hogy sokkal nagyobb támogatást biztosíthatnak számára, képesnek érezte magát, hogy felvegye a versenyt az erős konkurenciával. Elsősorban Garri Kaszparov egykori szekundánsa, Jurij Dohojan szakmai segítségére számíthatott. A Grand Slam-döntőn ötven százalékot ért el. A Világkupán ismét elődöntős, a későbbi győztes Borisz Gelfanddal már nem bírt. Címvédőként a Corus versenyen először játszott orosz színekben, + 1-gyel végzett. A csapat-világbajnokságon azonban még nem játszhatott az orosz válogatottban. Szép sikerként megnyerte az ACP rapid Világkupáját, győztesként ünnepelhették a Karpov versenyen.

A sakkolimpián sikerrel debütált orosz színekben, 10-ből 8 pontot szerzett, taktikai okokból nyolc partiját is világossal játszotta, de így sem sikerült megakadályozni az ukrán bravúrt, Ivancsukék másodszor lettek aranyérmesek. A Tal emlékversenyen Aronjannal és Mamedgyarovval osztotta az első helyet. A szuperbajnokságon holtverseny után ezüstérmes. A szép sikereknek köszönhetően a 2011. január 1-től a világranglistán 2776 Élő-ponttal az ötödik helyre lépett előre.

A világkupán 2011-ben Polgár Judittól szenvedett vereséget

A báznai szuperversenyen Magnus Carlsennel holtversenyben végzett az élen. A szuperbajnokságon bronzérmes. A Világkupán a harmadik fordulóban Polgár Judittól szenvedett vereséget. Javított a Karpov versenyen, Etienne Bacrot társaságában végzett az élen. Az Eb-n az orosz válogatott ismét nem került dobogóra, 7-ből 4,5 pont Karjakin eredménye. A Tal emlékversenyen a harmadik helyezettnek járó trófeát vehette át.

A Tata Steel Chess 2012 szuperversenyen tőle szokatlan módon négy partit is vesztett, az ötvenszázalékos eredménnyel aligha lehetett elégedett. Magnus Carlsent megelőzve rapid világbajnoki címet szerzett, a villámversenyen bronzérmes. Dortmundban Fabiano Caruana vehette át a győztesnek járó trófeát, Karjakin többször volt a tornán világos, mint olasz riválisa. A szuperbajnokságon a hatos holtversenyt eldöntő rájátszást ezüstérmesként zárta. Az isztambuli sakkolimpián veretlen maradt, 10-ből 7 pont, az örmények harmadszor is aranyérmesek, az oroszoknak csak az ezüstérem jutott. A Grand Slam-döntőn erőtlenül sakkozott, negyedik lett Carlsen, Caruana és Aronjan mögött. Taskentben holtversenyes elsőként kezdte a 2012/13-as GP sorozatot. Pekingben megnyerte a SportAccord Szellemi Világjátékok villámversenyét.

Stavangerben Carlsent megelőzve tornagyőztes

2013-ban Stavangerben, Norvégia első szuperversenyén addigi pályafutása legnagyobb sikerének örülhetett. Négyes nyerősorozattal rajtolt, a megingást is túlélve ért elsőként a célba. A 2012-es dortmundi szuperversenyen aratott holtversenyes elsősége után tíz hónapot kellett várnia az újabb sikerre, közben Élő-pontokat és a világranglistán helyezéseket is vesztett. A Világkupán a legjobb 16 között Dmitrij Andrejkintől a rájátszásban kikapott. Vlagyimir Kramnyik elsőségének köszönhetően azonban Élő-pontjaival mégis világbajnokjelölt lett! A szuperbajnokságon csak ötvenszázalékos. A csapat-világbajnokságon kalandos utat bejárva aranyérmes az orosz válogatott, Karjakin 8-ból 5,5 pontot szerzett.

A világbajnok-jelölti versenyen második, Stavangerben ismét első

A világbajnok-jelölti verseny előtt utolsó versenyét Wijk aan Zee-ben játszotta. A másfél pontos előnnyel első Levon Aronjan mögött Anish Girivel osztotta a második helyet.

Hanti-Manszijszkban gyengén játszott az első félidőben,– 2-vel állt, a második körben a hét játszmából 5 pontot szerzett, egypontos hátránnyal lett második az indiai exvilágbajnok Viswanathan Anand mögött

.

Stavangerben ismét első, veretlenségét nem tudta megőrizni, de négy győzelemmel ellensúlyozta Levon Aronjan elleni vesztését, Carlsent fél ponttal előzte meg. A tromsői sakkolimpián taktikai okokból a negyedik táblára jelölték, az orosz válogatott csak negyedik lett, Karjakin 10-ből 7 pontot gyűjtött. A 2014/15-ös Grand Prix-sorozat első versenyén, Bakuban ötös holtversenyben harmadik, a második tornán Taskentben négyes holtversenyben negyedik.

Legközelebb Zürichben látjuk versenyezni, nyeretlenül holtversenyben negyedik. A csapat-világbajnokságon a válogatottal csak negyedik. Nagy csalódásként éli meg, hogy Vlagyimir Kramnyik lemondása után nem ő, hanem a francia Maxime Vachier-Lagrave játszhat a Grand Chess Tour három tornáján. A GP utolsó versenyén Hanti-Manszijszkban csak holtversenyben hatodik, összesítésben hetedik lett. A szuperbajnokságon javuló formát mutatva ezüstérmes.

A Világkupán a 11. helyre rangsorolva jutott a döntőbe. Négy meccsét is rájátszásban nyerte meg. A fináléban drámai csatában nyert Peter Szvidler ellen, mind a tíz parti döntéssel végződött, Karjakin „szerencsésebb” kézzel sakkozott.

Szergej Karjakin a Világkupa győztese:

Szergej Karjakin – Ermes Espinoza Veloz (kubai, 2495) 2 – 0

Alekszander Oniscsuk (amerikai, 2662) – Szergej Karjakin 2 – 4 (1 – 0, 0 – 1, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)

Szergej Karjakin – Yu Yangyi (kínai, 2721) 1,5 – 0,5 (1 – 0, döntetlen)

Dmitrij Andrejkin (orosz, 2720) – Szergej Karjakin 1,5 – 2,5 (döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen)

Sahriyar Mamedgyarov (azeri, 2736) – Szergej Karjakin 2 – 4 (döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)

Pavel Eljanov (ukrán, 2717) – Szergej Karjakin 2,5 – 3,5 (döntetlen, döntetlen, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, döntetlen)

Peter Szvidler (orosz, 2727) – Szergej Karjakin 4 – 6 (1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 -1, 0 – 1, 1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, 0 – 1)

Riválisai elleni mérlege a klasszikus gondolkodási idejű partikban

A rajtlistát vezető Fabiano Caruanával szemben negatív a mérlege, négyszer szenvedett vereséget és 18 döntetlen mellett egyszer tudta megadásra kényszeríteni.

Anish Girivel mindössze kilenc partit játszott, 4-0-ra vezet a holland titán ellen.

Levon Aronjannal eddig 27 partiban csatázott, az örmény nagymestertől kilencszer kapott ki, háromszor legyőzte.

Az exvilágbajnok Veszelin Topalov ellen is negatív a mérlege, 6 döntetlen mellett hat játszmát vesztett, kétszer nyert.

Az exvilágbajnok Viswanathan Ananddal szemben még nyeretlen. Tizenegy év alatt 13 játszmát vívtak, tizenegyszer remiztek, Karjakin ifjú titánként kétszer feladásra kényszerült.

Peter Szvidlerrel 31 partiban mérte össze erejét, hétszer nyert, négyszer kikapott a húsz döntetlen mellett.

Az amerikai Hikaru Nakamura ellen eddig nem villogott, 15 döntetlen mellett 7-4-es vesztésre áll.

Verőci Zsuzsa