Sakkblog

Az indiai Csennajban ünnepélyesen megnyitották a sakkvilágbajnoki döntőt, Viswanathan Anand és Magnus Carlsen 12 játszmás párosmérkőzését. A sorsoláson eldőlt, hogy a szombati első partiban a norvég kihívó vezeti a világos bábukat. A sajtótájékoztatón az indiai világbajnok megnevezte szekundánsi csapatát, honfitársai, Sasikiran, Sandipan mellett a lengyel Radoslaw Wojtaszek és Lékó Péter lesznek a segítői. Carlsen némi meglepetéssel nyugtázta a bejelentést, de saját szekundánsait változatlanul titokban tartja. Magyar idő szerint 10 óra 30 perckor kezdődnek a játszmák. A világbajnoki döntő hivatalos honlapja a http://chennai2013.fide.com

Óriási érdeklődés kísérte az indiai címvédő Viswanathan Anand és kihívója, a norvég Magnus Carlsen  sajtótájékoztatóját. Anand köszönetet mondott szülővárosának, hogy megszervezi a döntőt, Carlsen láthatóan feszélyezett volt. Némi meglepetéssel nyugtázta, amikor a világbajnok megnevezte szekundánsi csapatát.  Vishy Anandot honfitársai, Sasikiran és Sandipan mellett a lengyel Radoslaw Wojtaszek és Lékó Péter segíti! Hónapokon keresztül alaposan készültek, nagyon várja a rajtot. A 2008-as Anand-Kramnyik döntőn nagymesterünk az orosz exvilágbajnok segítője volt. Carlsen nem játszik nyílt kártyákkal, úgy gondolja, hogy hasznára válik, ha nem ismertek szekundánsai.

Látványos megnyitóünnepség követte a sajtótájékoztatót. Az üdvözlő beszédek után Carlsenék és a külföldi újságírók ízelítőt kaptak az indiai kultúrából is. A párharc főbírója, az örmény Ashot Vardapetyan bonyolította le a sorsolást, eldőlt, hogy a szombati első partiban Magnus Carlsen vezeti a világos bábukat. A félidőben színt cserélnek, Anandé a kezdés joga a 6. játszmához hasonlóan a hetedikben is. A hangulatot látva nem kétséges, hogy Magnus Carlsenre nehéz feladat vár, hogy megbirkózzon az indiai környezettel, Anandra óriási nyomás nehezedik, hogy hazai pályán megvédje 2007 óta őrzött világbajnoki címét.

A világbajnoki döntőig 29 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Húsz döntetlen mellett Anand 6-3-ra vezet. Legutolsó partijukat a moszkvai Tal-emlékversenyen játszották, Carlsen 29 lépésben nyert, Anand a norvég titánt a 2010-es londoni szuperversenyen tudta utoljára megadásra kényszeríteni. Különböző gyorsított időkontrollal még 33 partiban viaskodtak, Vishy 16 döntetlen mellett 9-szer-szer nyert és nyolcszor kapott ki, így az összesített mérleg a címvédőnek kedvez, + 15, = 38, - 11-gyel. 

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot,  az első partit november 9-én játsszák.  Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 24-én kerül sor és szükség szerint 26-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 9, 10, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 21, 22, 24, 26. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

6-6 esetén november 28-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók.

Kramnyik, Kaszparov és Nepomnjacsij a párharc esélyeiről

Vlagyimir Kramnyik úgy ítéli meg, hogy reálisak Vishy Anand címvédési esélyei. A legnagyobb problémát abban látja, hogy Anandot „megfélemlítette” Carlsen, megijedt tőle, ahogy sohasem volt sokkal gyengébb Kaszparovnál, de nem tudott ellene játszani. (Kaszparov 16-5-re vezet a klasszikus partik alapján, 31-szer remiztek.) 

„ Az életkor áldozatot követel. Anand kicsit rosszabbul játszik, mint korábban, de még mindig elég jól. Ritkán veszít és ez meccsen nagyon fontos. Meccsen nem kell sokat nyerni, elég egy győzelem és a többi remi… Nyilvánvaló, hogy Vishy most a meccsekre koncentrál, és nem pazarol energiát a megszokott versenyein. Lehet, hogy nem lesz csúcsformában. Talán karrierjének csúcspontja volt az ellenem játszott döntő. Ragyogóan játszott, majd visszaesett. Ha a normális jó formájában játszik, legyőzheti Carlsent, de csak akkor, ha sikerül megoldani a pszichológiai problémákat. Meg kell tennie. Relaxálnia kell és nem szabad félnie Magnustól. Szembe szállhat Carlsennel és legyőzheti. Ha Anand képes így felkészülni, akkor egyenlőek az esélyek. Ellenkező esetben szerények a reményei. A pszichológia sokat számít a meccsen. Azt mondanám, hogy a legfontosabb, a másik tényező lehet, ha sikerül nyomás alatt tartani Magnust legalább hat játszmáig (félidőben 3-3 az eredmény), akkor az én szememben Anand a favorit.”- nyilatkozta Kramnyi a világbajnok-jelölti verseny után.

Az orosz exvilágbajnok véleménye szerint Anand megnyitáselméleti felkészültségben felülmúlja Carlsent. Jól kidolgozott, megjátszott nyitásai vannak, ezért annyira erős a párharcokban. Még világossal is nehéz ellene nyitásban előnyt elérni. Bonni  meccsükön Kramnyik sokat kockáztatott, hogy valahogy ebből a páncélzatból kicsábítsa, de a kockáztatás nem hozta meg a kívánt eredményt. Magnusnak is megvannak a maga előnyei. Kiváló, fantasztikus memóriája van, rugalmas, különböző szisztémákat játszhat… De a megnyitás – ez egyike Carlsen problémáinak… Anand elleni meccsén ez másképp lesz… Állandó nyomás alatt lesz a nyitásban, ha védekezni kell a rosszabb pozíciókban. A meccsig a fél év nem hosszú idő, érdekes lesz, hogy sikerül-e valami új koncepciót kitalálni, ravaszsággal túljutni ezen a problémán.

„Az indiai világbajnok állandóan megújít, frissít, állandóan dolgozik a csapatával, állandóan valami színt tesz hozzá. Ez nem afféle kozmetikai kezelés, hanem folyamatos munka a mélységekig, a tökéletességig. Ez a munka folyamatosan halmozódik és csak néhány év múlva ad gazdag termést. Ezért lesz nagyon nehéz Carlsennek utolérnie Vishyt…Még akkor is, ha a nap 24 órájában megszakítás nélkül sakkozik majd, nem lesz képes behozni azt, amit Anand tíz év alatt megcsinált. Valami ravaszat ki lehet találni. Például, amikor én játszottam a meccset Kaszparovval, megértettem, hogy Kaszparov mindenképpen jobban fel lesz készülve, de sikerült ravasz játékfelépítéssel, a nyitásban új irányokkal, új  elgondolásokkal csökkenteni előnyét és kiegyenlíteni esélyeimet.” – fejezte be gondolatait Kramnyik.

A sakkozás 13. világbajnoka, Garri Kaszparov a meccs idején kezdi meg kampánykörútját, miután több mint egy hónappal korábban bejelentette, hogy harcba száll a FIDE elnöki posztért. Kaszparov tervei szerint a párharc harmadik és negyedik partiját élőben is megnézi Csennajban.

„Ha Anand megnyeri a meccset, akkor a sakk Olümposzán a legmagasabb helyet foglalhatja el”- nyilatkozta. „Carlsen győzelmét jósolom, tehetsége, utóbbi években elért eredményei miatt. Carlsennek drukkolok, mert az új generáció új bajnokot érdemel. A legfontosabb, remélem, hogy magas színvonalú partikat láthatunk majd, megalkuvás nélküli küzdelmet. Azt remélem, hogy a két legenda óriási stimulánst ad az egész világon a sakk fejlődésének”- értékelt az orosz exvilágbajnok, aki 2009-ben hónapokon keresztül segített Magnusnak. A norvég kihívó bízik abban, hogy a párharc idején is támaszkodhat hasznos tanácsaira.

Az orosz Európa-bajnok, Jan Nepomnjacsij is Carlsen győzelmét várja. „ Nehezen hiszem, hogy Anand képes lesz Kramnyik ellen mutatott játékának megfelelő színvonalon játszani, mert az utóbbi időben Vishy erősen gyengült, vagy egyszerűen különösebb erőfeszítés nélkül játszott. Gelfanddal vívott meccsén, aki nem az egyik legveszélyesebb ellenfél volt, az események úgy alakultak, hogy a kihívónak jó esélyei voltak. Számomra rejtély, hogy Gelfand győzelme után a következő partit 17 lépésben elvesztette, csak a feszültséggel magyarázom… Még a rájátszásban is voltak esélyei. Most Carlsen egyértelmű favorit. Nincs probléma a játékával, mindig kész a küzdelemre, minden sportágban győzelemre törekszik” – mondta a 23 éves nagymester, aki többek között a tavalyi londoni szuperversenyen Carlsen szekundánsa volt.

„Anandnak kolosszális a rutinja a párosmeccsek terén, de a a másik oldalról elérte a kor. Sok mindent eldőlhet a megnyitáselméleti párbajokban: Ha Anand valamennyi partiban előnyt érne el – ebben én nem hiszek -, akkor nagyon érdekes lesz. Anandnak fontos lesz az eredmény tartása, és előnyt kapni a nyitásokban, ebben nem kétséges, hogy kicsit dominál. Amennyiben Carlsen normális állásokkal jön ki a nyitásokból, és megkezdődik a küzdelem, akkor rájátszhat az ellenfél elfáradására, mert képes újabb és újabb problémák elé állíthatja.” – értékelte az esélyeket Nepomnjacsij. Kettőjük eddigi partijainak mérlege a világbajnoknak kedvez, de az utolsó partik, ahol Anand sötéttel vesztett, más benyomást keltenek. Nem szabad elfeledkezni az indiai klímáról sem, Magnus emiatt aligha hagyhatja el a hotelt. Anand pályafutása során már minden titulust elnyert, többször is sikerrel megvédte címét, győzelme a legjelentősebb eredménye lenne.

Verőci Zsuzsa

A sakkvilág már a döntő lázában ég. Az indiai Csennajban november 7-én tartják meg a címvédő indiai Viswanathan Anand és kihívója, a norvég Magnus Carlsen 12 játszmás világbajnoki döntőjének ünnepélyes megnyitóját, majd a sorsolást. Anand 2007-ben a mexikói nyolcfős, kétfordulós világbajnoki versenyen végzett az első helyen, világbajnoki címét 2008-ban megvédte az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik elleni világbajnoki döntőn, 6,5-4,5-re nyert. Három éve Szófiában a bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalovot 6,5-5,5-re győzte le. Tavaly az izraeli Borisz Gelfand ellen rapid rájátszásban védte meg címét, összesítésben 8,5-7,5-re nyerte meg a kiegyenlített erők küzdelmét. A világranglistát nagy fölénnyel vezető 22 éves Magnus Carlsen a londoni világbajnok-jelölti versenyt több győzelmének köszönhetően nyerte meg a vele holtversenyben végzett Vlagyimir Kramnyik előtt, és lett világbajnoki kihívó. A hatszoros Oscar-díjas világbajnokot, Viswanathan Anandot pályafutásának legfontosabb állomásaival, sikereinek felidézésével mutatom be.

A sakkozás 15. világbajnokának szülővárosában, Csennajban rendezik meg az óriási érdeklődéssel várt világbajnoki döntőt, a generációs párviadalt, a 43 éves címvédő Viswanathan Anand és kihívója, a 22 éves norvég Magnus Carlsen 12 játszmás páros mérkőzését. Anand hazai pályán vívhat meg Carlsennel, az otthoni környezet óriási pluszt is jelenthet Vishy számára, de nem lesz könnyű megbirkóznia az óriási elvárással. A stábok már a mérkőzés színhelyéül is szolgáló Hyatt Regency Hotelben tartózkodnak. Magnus felkészülését Ománban fejezte be, két hétig finomította még a varikat, majd szülei, nővére, szekundánsai, szakács és biztonsági őr társaságában érkezett meg Csennajba.

A világbajnoki döntőig 29 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Húsz döntetlen mellett Anand 6-3-ra vezet. Legutolsó partijukat a moszkvai Tal-emlékversenyen játszották, Carlsen 29 lépésben nyert, Anand a norvég titánt a 2010-es londoni szuperversenyen tudta utoljára megadásra kényszeríteni. Különböző gyorsított időkontrollal még 33 partiban viaskodtak, Vishy 16 döntetlen mellett 9-szer-szer nyert és nyolcszor kapott ki, így az összesített mérleg a címvédőnek kedvez, + 15, = 38, - 11-gyel. 

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot,  az első partit november 9-én játsszák.  Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 24-én kerül sor és szükség szerint 26-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 9, 10, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 21, 22, 24, 26. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

6-6 esetén november 28-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók.

Viswanathan Anand pályafutásának legfontosabb versenyei, sikerei

A sakkozás tizenötödik világbajnoka, Viswanathan Anand 1969. december 11-én született Csennajban (Madras). Hatéves korában édesanyjától tanult meg sakkozni, már kora gyermekkorában kitűnt azzal, hogy hihetetlenül gyorsan játszotta  a partijait. Anand 1987-ben ifjúsági világbajnoki címet szerzett, Vaszilij Ivancsukot fél ponttal előzte meg. 1988-ban lett nemzetközi nagymester, két évvel később a manilai világbajnoki zónaközi döntőről holtversenyes harmadikként jutott tovább. Világbajnok-jelölti párosmérkőzésen Alekszej Drejev ellen nyert, a nyolc között Anatolj Karpovtól kapott ki, „villámkezű” Vishy kapkodva esélyes állásokat rontott el. Első szenzációs tornagyőzelmét 1991-92-ben Reggio Emiliában aratta, Garri Kaszparovot és Karpovot is legyőzve végzett az élen. „Barátságos” meccsen Linaresben 5-3-ra legyőzte a világranglistán előkelőbben jegyzett ukrán Vaszilij Ivancsukot.

Anand másokhoz hasonlóan az 1993-95-ös világbajnoki ciklusban két vasat tartott a tűzben, a FIDE világbajnoki címért és a PCA (Profi Sakkozók Szövetsége) elsőségért is harcba szállt. A FIDE versenyében nyert Artur Juszupov ellen (4,5-2,5), de hazai pályán vérzett el az amerikai Gata Kamskyval szemben, a rájátszást 4-4 után elvesztette. Több siker koronázta szereplését a PCA ciklusban, Oleg Romanisint 5-2-re verte, Michael Adams ellen 5,5-1,5-re nyert. Kamskyval játszotta a világbajnok-jelölti döntőt, kísérte a múlt, de végül megbirkózott a feladattal, 6,5-4,5-tel kihívó lett. 1995-ben New Yorkban a világbajnoki címért mérkőzött meg Garri Kaszparovval. Anand nyolc remi után vezetést szerzett, de  Kaszparov zseniális játszmában egyenlített, majd többé nem lehetett megállítani az orosz fenomént.

A „madrasi tigris” remekelt a FIDE 1997-ben, Groningenben megrendezett kieséses rendszerű világbajnokságán. Hat ellenfele, többek között Borisz Gelfand és Michael Adams legyőzésével került a döntőbe, ahol az előcsatározásoktól „megkímélt” Anatolij Karpovtól 3-3 után a rájátszásban, a rapid partikban kapott ki. Tilburgban győzött, Lékó Pétert fél ponttal előzte meg. 1999-ben Wijk aan Zee-ben fél ponttal maradt el a győztes Garri Kaszparov mögött, Linaresben Kramnyikkal osztotta a második helyet. Egy évvel később a Corus-tornán Vlagyimir Kramnyik és Lékó Péter társaságában lett holtversenyben második, majd a vb-re „bemelegítésként” Világkupát nyert, majd nagy álmát is valóra váltotta. 

2000-ben FIDE világbajnoki címet szerzett

A FIDE világbajnokságán, Újdelhiben a legnehezebb pillanatokat a címvédő orosz Alekszandr Halifmannal szemben élte át. Anand éppen születésnapján került szinte reménytelen helyzetbe a rapid rájátszás során, de végül győztesként vághatta fel az ünnepi tortát. Michael Adams ellen nyert az elődöntőben. Következett a teheráni döntő, és a spanyol Alekszej Shirovval szemben „kiütéses” győzelmet aratva lett világbajnok.  Wijk aan Zee-ben a győztes Garri Kaszparovhoz hasonlóan megőrizte veretlenségét, de fél ponttal megelőzte őt a győztes exvilágbajnok. Egy évvel később Moszkvában a vb-n nem sikerült a címvédése, a rajtnál is bukdácsolt,  az elődöntőben nem bírt Vaszilij Ivancsukkal, 2,5-1,5-ös vereséggel búcsúzni kényszerült címétől.

A váratlan kudarcot másfél éves hullámvölgy követte, nehezen tette túl magát  a nagy csalódáson, de 2003-tól ismét szárnyalt. A szakírók is értékelték sikereit 1997 és 1998 után kétszer is, 2003-ban és 2004-ben az esztendő legjobbjává választották, Oscar-díjat kapott. Wijk aan Zee-ben duplázott, 2003-ban Polgár Judit, egy év múlva Lékó Péter előtt végzett az első helyen.  Megnyerte a dortmundi szuperversenyt. Hét éve Lékó mögött másodikként végzett Wijk aan Zee-ben, ezüstérmesként zárt Szófiában is, Veszelin Topalov előzte meg. Sorban nyerte a rapid versenyeket és a rapid párosmeccseket.

A FIDE világbajnokságán nem bírt Topalovval, Wijk aan Zee-ben ötödször diadalmaskodott

A világranglistán második indiai nagymestert sokan a 2005-ös argentin világbajnokság legnagyobb esélyesének tartották, az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov elleni veresége azonban alaposan keresztülhúzta számításait. Gyorsan belátta, hogy a fantasztikus formában, nagyon eredményesen sakkozó Topalovot nem tudja megszorítani, végül holtversenyben Peter Szvidlerrel második lett.

Wijk aan Zee-ben ismét első, igaz Veszelin Topalovval osztotta a dicsőséget, ötödik győzelmét aratta a holland tengerparti városkában. Monacóban az orosz Alekszander Morozeviccsel holtversenyben első. Az áprilisi ranglistán átlépte a 2800 pontos álomhatárt. Szófiában harmadik, bár az első kör után még vezetett az M-tel viadalon. A torinói sakkolimpián gyengélkedett, 25 Élő-pontja bánta bakijait. A leoni rapid tornán a döntőben legyőzte Topalovot, Mainzban az azeri Tejmur Radzsabov ellen nyert meccset.

A 2007-es évet a Corus versenyen elért ötödik helyezésével kezdte, majd remek tornagyőzelmet ünnepelt a Linares/Morelia szuperversenyen. Arra kevesen gondoltak, hogy a 16 éves Magnus Carlsen elleni kettős nyerése kellett elsőségéhez. Az Amber-versenyen ezüstérmes Kramnyik mögött. Pályafutása során először, április 1-én a világranglistán átvette a vezetést. A dortmundi versenyt holtversenyben másodikként zárta, Leonban hatodszor diadalmaskodott, a döntőben ismét Topalovot győzte le. Siker koronázta mainzi szereplését, az örmény Levon Aronjan ellen nyert, ez már a hetedik elsősége volt a német városban.

Mexikóvárosban Viswanathan Anand megkoronázta pályafutását

A 37 éves indiai nagymester remek formában harcolta végig a 8 résztvevős, 14 fordulós világbajnokságot. Felkészülése optimálisan jól sikerült, sötéttel is harcos szisztémákat játszott meg, megőrizte veretlenségét. Két partiban kellett nagyon vigyáznia, a harmadik fordulóban világossal a címvédő Vlagyimir Kramnyikkal szemben, majd a 13. játéknapon az orosz Alekszander Griscsuk ellen volt szüksége hidegvérre, pontos védekezésre. Az élbolyban végzettek ellen 1-1-re hozta meccseit, az ötven százalékot nem teljesítőkkel szemben valamennyi mini-párosmérkőzését megnyerte. Ötödször választották meg az év legjobbjává. Hazájában királynak kijáró fogadtatással köszöntötték.

A világbajnokság végeredménye:

Világbajnok: Viswanathan Anand (indiai) 9 pont

2-3. Vlagyimir Kramnyik (orosz) és Borisz Gelfand (izraeli) 8

4. Lékó Péter (magyar) 7

5. Peter Szvidler  (orosz) 6,5

6-7. Alekszander Morozevics (orosz) és Levon Aronjan (örmény) 6

8. Alekszander Griscsuk (orosz) 5,5

Világbajnokként első igazi megmérettetése a Corus-tornán volt. A két tornagyőztest, az örmény Levon Aronjant és a norvég Magnus Carlsent  már ünnepelték, közben a világranglistát holtversenyben vezető Viswanathan Anand és Vlagyimir Kramnyik még vívta óriási csatáját. Presztízscsata volt javából összecsapásuk, ráadásul Anand számára az esetleges nyerés Wijk aan Zee-i hatodik elsőségét jelentette volna. Nagyon bíztak elemzésükben, villámgyorsan lehúzták a megnyitást. Érdekes középjáték után szemre oly tetszetős állásban nem talált más esélyt, mint tisztet áldozni, ezzel megkönnyítette Kramnyik védekezését. A remek csata pontosztozkodással zárult, Anand holtversenyben harmadik lett, egy ponttal megelőzte a csak ötven százalékot elérő Kramnyikot.

Az indiai világbajnok megvédte elsőségét a Morelia/Linares tornán. Hatalmas rutinja érvényesült a 17 éves Magnus Carlsennel vívott versenyfutásában. Vishytől szokatlan volt nizzai gyengébb szereplése az Amber-tornán. Nem sikerült megszereznie hetedik leoni tornagyőzelmét. A 4 fős rapid viadalon a döntőben Vaszilij Ivancsuktól vereséget szenvedett, a sorsdöntő partiban már a 16. lépésben tisztet nézett el. Javított Mainzban, nyolcadszor bizonyította, hogy a rapid sakkozás koronázatlan királya. A négyes tornán Carlsennel játszotta a döntőt és győzte le ifjú riválisát 3-1-re. Anand a világbajnoki döntő főpróbájaként Bilbaóban, a Grand Slam-döntőn játszott, nyeretlenül utolsóként végzett a 6 fős mezőnyben. Eredményével elvesztette első helyét a világranglistán, ideiglenesen az ötödik helyre csúszott vissza, de egy hónap múlva kiderült, hogy nem hiába hozott „áldozatot”.

A világbajnoki döntőben megvédte világbajnoki címét Vlagyimir Kramnyikkal szemben

Bonnban 6,5-4,5-ös győzelmével fejeződött be Vlagyimir Kramnyik elleni sakkvilágbajnoki döntője. A 12 játszmásra tervezett párharc 11. partijában az indiai világbajnok világossal 24 lépésben remizett, ami végső sikerét jelentette. A sakkozás 15. világbajnoka megvédte „trónusát”, kihívója, a 14. világelső orosz exvilágbajnokkal szemben. A döntő előtt a szakírók egy része nagyobb esélyt szavazott Kramnyiknak, akinek nagyobb tapasztalata volt hasonló párharcokban. Anandot mindenki elsősorban tornajátékosnak tartotta, de Bonnban bizonyította, hogy remekül készült fel a csatára, jobban térképezte fel ellenfele gyenge pontjait.

A partik többségében rákényszerítette akaratát kihívójára. Két sötéttel elért győzelme sorsdöntőnek bizonyult. Stratégiája tökéletesen bevált, olyan állásokat vállalt, ahol a finom pozíciós játék nagymestere eltévedhetett a bonyodalmakban. Az indiai sakkozótól nem volt idegen, hogy királya középen rekedt, érezte az állásban rejlő ellentámadási lehetőségeket. Könnyedén játszott, nem került időzavarba. A segítők, a szekundánsok csapata is összecsapott. A nevek tekintetében Kramnyik stábja volt az erősebb, 4 évvel ezelőtti, brissagói kihívója Lékó Péter mellett az orosz Szergej Rublevszkij és a francia Laurent Fressinet elemzéseire, ötleteire, tanácsaira támaszkodhatott, de számos orosz sakkozó állt még készenlétben… Anandot honfitársa, Surya Shekhar Ganguly, a dán Peter Heine Nielsen, az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov és a lengyel Radoslav Wojtaszek segítette a küzdelem során. Anand egy pillanatig sem tagadta, hogy a párbaj előtt Magnus Carlsennel is dolgozott együtt, akit a jövő nagy bajnokának tart.

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2783) – Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2772) 6,5-4,5 (döntetlen, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, 1 – 0, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen)

Anand interjúiban számtalanszor kifejtette, hogy  felkészüléskor a számítógépnek egyre nagyobb szerepe van, korábban csak táblán elemezték a játszmákat, most a programok is segítenek. Tizennégy évvel ezelőtti interjújában nagyon pesszimistán ítélte meg a sakk jövőjét. Úgy gondolta, hogy 2010 körül kimerülnek  a lehetőségek. Belátta, hogy nem volt igaza, ahogy  a programok egyes ajtókat becsuknak, úgy újabb ajtók nyílnak ki. Igazán látványos partikat már nem is játszhatnak a programok segítsége nélkül, már nem a romantikus világban élünk, soha nem léphettünk volna előre papírral és tollal.

Nagy szerepet tulajdonít az emócióknak, de azokat tudni kell kordában tartani, nem szabad semmiféle jelzést adni az ellenfélnek hiba esetén sem, mert ezzel megkönnyítheti a feladatát. A világbajnok kerüli a konfliktusokat, szereti maga körül a nyugodt légkört. Felesége, Aruna minden versenyére elkíséri, a bonni világbajnoki döntőn hivatalosan is a menedzsere volt.

Anand világbajnoki címének megvédése után a hosszabb pihenést választotta, illetve társadalmi kötelezettségeinek tett eleget. Többek között felszólalt a Davosi Világgazdasági Fórumon, bemutató előadásokon vett részt. A hagyományos linaresi szuperversenyen játszott először, a második fordulóbeli, az örmény Levon Aronjan elleni nagy hibáján nem tudta túltenni magát, csak ötvenszázalékos eredményt ért el. Nizzában, az Amber-tornán Kramnyikkal végzett holtversenyben a második helyen, fél ponttal gyűjtöttek kevesebbet, mint a címét megvédő Aronjan. Májusban Bakuban szerepelt az Azerbajdzsán-Világválogatott rapid találkozón. Kérésére a FIDE 2010-re halasztotta a bolgár Veszelin Topalov elleni világbajnoki döntőjét.

Miskolcon a hagyományos Lékó & ... sakkfesztivál fénypontjaként Viswanathan Anandot köszönthettük. A sors, az eredmények úgy hozták, hogy a borsodi megyeszékhelyen mindig az a világklasszis Lékó Péter új ellenfele, aki éppen pályafutása csúcsán volt. Így volt ez 2007-ben, amikor Vlagyimir Kramnyik látogatott el Miskolcra, két évvel később Viswanathan Anandot láthatták „élőben” a honi sakkrajongók és az internet segítségével öt kontinens sakkrajongói kísérhették figyelemmel a játszmákat és a párharcot kísérő rendezvényeket. A Miskolci Nemzeti Színházban Viswanathan Anand 5-3-ra győzött. Vishy a párharc során a második és az ötödik partit nyerte meg, a többi összecsapás pontosztozkodással ért véget.

Mainzben megszakadt Viswanathan Anand bámulatos sorozata, nyolc sikerrel, győzelemmel megívott párosmérkőzés, illetve a körverseny utáni döntő megnyerése után elvesztette rapid világbajnoki címét. A négyes körversenyen rossz rajt után nem tudott a döntőbe bejutni, nem ismétlődhetett meg az örmény Levon Aronjan elleni 2007-es álomdöntője. A végső győzelmet Aronjan szerezte meg.

Az indiai világbajnok a Moszkvában megrendezett Tal-emlékversenyen mérsékelt teljesítményt nyújtott. A zárónap, de a verseny egyik szenzációját jelentette, hogy világossal 25 lépésben szenvedett vereséget az örmény Levon Aronjantól, s csak holtversenyes negyedik helyen zárta szereplését. A villám-világbajnokságon a norvég Magnus Carlsen mögött 3 pontos hátránnyal végzett a második helyen.

A Corus 2010 szuperverseny volt Viswanathan Anand utolsó versenye a szófiai világbajnoki döntője előtt. Arra aligha gondoltunk, hogy a torna remikirálya lesz. Vlagyimir Kramnyikot remek partiban legyőzte, de éppen a gyengékkel szemben bizonytalankodott. A „nyerővarikat” már bizonyára a szófiai világbajnoki döntőre tartogatta….

Anand megvédte világbajnoki címét, az utolsó partit sötéttel nyerte meg

A sakkozás régi-új királyát ünnepeltük. A szófiai világbajnoki döntőben a címvédő Viswanathan Anand az utolsó partit sötéttel megnyerte, viharos támadással használta ki bolgár kihívójának, Veszelin Topalovnak sorsdöntő hibáját. „Pályafutásom legnehezebb mérkőzését játszottam, ami éveket vett el az életemből” – nyilatkozta a nagyon boldog győztes.

A világbajnoki döntő Viswanathan Anand és stábja számára nagy kalanddal kezdődött. Az izlandi vulkánkitörés miatt elrendelt légtérzár alaposan keresztülhúzta számításaikat, az oly gondosan megszervezett utazás kútba esett, Frankfurtban rekedtek. A világbajnok és az Indiai Sakkszövetség is levélben kérte a párharc rajtjának három nappal történő elhalasztását. A bolgár rendezők nem teljesítették kérését, a FIDE elnökhelyettese, a világbajnoki döntő ellenőre, a görög Georgios Makropoulos hosszas tárgyalások után döntött, egy nappal elhalasztotta a kezdést. Anand és stábja rendkívül kalandos, 40 órás utazás után csak egy nappal a hivatalos megnyitó előtt érkezett meg a bolgár fővárosba.

A meccset a kihívó Veszelin Topalov kezdhette világossal, és a címvédő a Grünfeld védelem egyik változatában a 23. lépésben azonnali vesztőt húzott. Topalov tisztáldozattal szétzúzta Anand királyállását. A vesztés felett nem volt sok idő keseregni és Vishy azonnal egyenlített. Topalov a tőle megszokott túlzott erőszakossággal játszott, elhibázott huszársakk után Anand egyre nagyobb fölénybe került. A harmadik parti remije után  a negyedik összecsapást  Vishy remek stílusban játszotta, tisztáldozattal jutott vezetéshez.

Három, korántsem békés döntetlen után - hol az egyik, hol a másik fél hagyott ki kecsegtető esélyt - Anand hihetetlen bakival bukta el a nyolcadik játszmát. A vereség nem múlt el nyomtalanul. Fölöslegesen került időzavarba a kilencedik játszmában és nyerések sorozatát hagyta ki. Úgy tűnt, hogy meccslabdát hibázott. Drukkerei nagyon aggódtak érte, ráadásul a tízedik partiban megszenvedett a remiért. Furcsa volt a 11. összecsapásuk, végül a nagyon érdekes végjáték  lépésismétléssel remi lett.

A döntés az utolsó játszmára maradt, Topalov nem titkolta, hogy nagyon elégedett azzal, hogy világossal játszhat. A hazai pálya előnyével játszó kihívó azonban nem bírta a sorsdöntő játszma feszültségét. A lélektani hadviselésben Anand erősebb volt. Egy pillanatban a lépésismétlés lehetőségét is felkínálta ellenfelének, de Topalov nem élt a lehetőséggel. „Villámkezű” Vishyvel szemben nem akart rapidozni, élénken élt emlékezetében, hogy 2006-ban Vlagyimir Kramnyik ellen kikapott a rájátszásban? Furcsa manőverekbe kezdett, majd lebecsülte a nagyátlón „leselkedő” futót. Királya magára maradt, a világbajnok haderejének koncentrált támadása ellen nem volt védelme. Anand az 56. lépése után fogadhatta ellenfele gratulációját. A kiegyenlített erők küzdelmében megérdemelt győzelmet aratott.

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2787) – Veszelin Topalov  (bolgár, 2805) 6,5 – 5,5 (0 – 1, 1 – 0, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 1 - 0)

Fantasztikus fogadtatásban részesült hazájában, sikereinek köszönhetően a sakk egyre nagyobb elismerést és támogatást kapott. Anand a kimerítő csata után az augusztusi norvégiai Kristiansundban megrendezett rapidtornán játszott ismét és a döntőben kikapott Magnus Carlsentől. A bilbaói Grand Slam-döntőn Kramnyik, a nankingi szuperversenyen Carlsen mögött lett második. A londoni Chess Classic tornán bár legyőzte Carlsent, veretlenségét is megőrizte, de Magnus négy nyeréssel, két vesztéssel és egy remivel a 3 pontos szabály miatt megnyerte a viadalt  a csak kettőt nyerő és ötöt remiző világbajnok előtt. A 2011-es esztendőt is ezüstéremmel kezdte, Wijk aan Zee-ben az amerikai Hikaru Nakamura gyűjtött fél ponttal többet. Monacóban az utolsó Amber-tornán a rapid műfajban Levon Aronjan mögött második, gyengélkedett „vakon”, összesítésben harmadik lett.

Április 9-án megszületett kisfia, aki az Akhil nevet kapta. A világbajnok felesége, Aruna a menedzseri feladatokat is ellátja Vishy mellett, minden versenyére elkísérte. Akhil érkezésével egy kicsit átalakult Anandék élete. A boldog apa bevallotta, hogy sok mindent meg kell tanulnia, de élvezni fogja a gyermek és Aruna körüli gondoskodást, mert oly régen vártak a boldog pillanatra. A pár 1996 júliusában házasodott össze, Anand szülővárosában, Chennaiban igazi népünnepély volt a lakodalom, kétezer meghívott három napig ünnepelt.

Vishy a májusi világranglistát ismét vezette, két ponttal előzte meg Magnus Carlsent. Leonban 4,5-1,5-re legyőzte Alekszej Shirovot a 60-60 perces és 30-30 másodperces gondolkodási idővel megvívott párharcban. Augusztusban döntött a FIDE vezérkara, hogy világbajnoki döntőjét kihívójával, az izraeli Borisz Gelfanddal Moszkvában kell lejátszania. Anand szülővárosa, Csennaj is pályázott, de a moszkvai feltételek kedvezőbben bizonyultak a 2,55 millió dolláros díjalappal. Anand könnyed játékkal győzött a moszkvai rapidtornán, amelyen Kramnyik, Aronjan és Carlsen játszott még. Botvinnik születésének 100. évfordulójára emlékeztek meg a viadallal.

A Grand Slam-döntőn gyengén sakkozott, ötvenszázalékos eredménnyel zárta szereplését. Nagy csalódást okozott a Tal-emlékversenyen, valamennyi partija remivel végződött, csak hatodik a 10 fős szuperversenyen. A londoni szuperversenyen sem tudta túllépni az ötvenszázalékos küszöböt, egy nyerés és egy vesztés mellett hatszor megosztozott a ponton.

Moszkvában harmadszor is megvédte világbajnoki címét

Viswanathan Anand és kihívója, az izraeli Borisz Gelfand csatáját kiegyenlített erők küzdelme jellemezte. A vártnál talán békésebb partikat láttunk a két jól felkészült, a világbajnoki címért több mint két évtizede versengő nagymesterek összecsapásán, de a 12 játszmás lebonyolítás is kevesebb alkalmat ad a nyíltsisakos játékra. A rapid rájátszás izgalmai sok mindenért kárpótolták a sakkrajongókat, a rendkívüli feszültséget a gyorsabban játszó címvédő jobban bírta. A világbajnoki cím sorsát eldöntő rájátszást a címvédő Viswanathan Anand 2,5-1,5-re megnyerte Borisz Gelfanddal szemben. Az indiai világbajnok három döntetlen mellett a második partiban aratott győzelemmel védte meg koronáját.

A sakktörténelem során először rendeztek múzeumban világbajnoki döntőt. A 19. században élt Tretyjakov-fivérek magángyűjteményéből a 20. század végére az orosz festészetet, szobrászatot, rajz- és részben iparművészetet is bemutató egyik legnagyobb kulturális létesítmény lett. Műtárgyainak számát több mint 130 000-re becsülték. Állandó kiállításán többek között világhírű középkori ikonfestők, 19. századi realisták, 20. századi modern irányzatok jeles képviselőinek remekei láthatók. A szervezők kihasználták a mérkőzés adta lehetőséget, és az internetes közvetítés segítségével naponta mutatták be a leghíresebb képeket. A játszmákat neves nagymesterek, köztük Lékó Péter is kommentálta.

A sakktörténelem második legnagyobb korátlagú döntőjére került sor. Az 1934-ben játszott az Aljechin-Bogoljubov párharc viszi a pálmát, ketten 86 évesek voltak, az 1963-as Botvinnik-Petroszjan világbajnoki döntő résztvevői pedig 84 évesek.

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2791) – Borisz Gelfand  (izraeli, 2727) 8,5 – 7,5 (döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, döntetlen)

Világbajnoki címének megvédése után Viswanathan Anand először a Grand Slam-döntőn játszott. nagy csalódást  okozott játékával. Nyeretlen maradt, kilenc döntetlen mellett Magnus Carlsentől kapott ki. A London Chess 2012 szuperversenyen ötvenszázalékos eredményt ért el.

Az idei esztendőt Waij aan Zee-ben kezdte, holtversenyben harmadik lett, két ponttal gyűjtött kevesebbet a győztes Magnus Carlsentől. Játszmáiban több volt, remek házielemzéssel győzte le Levon Aronjant.

Baden-Badenben Vishy Anand ötéves szünet után nyert szuperversenyt. Az indiai sakkozó az elmúlt években elsősorban a világbajnoki küzdelmekre, a páros mérkőzésekre koncentrált, többször is „beáldozta” a tornákat, hogy a címmeccsekre tartogassa a megnyitási újításait, itt-ott „félgőzzel” játszott. Baden-Badenben három győzelem, a + 3 is elegendő volt sikeréhez.

Zürichben a négy résztvevős, kétfordulós tornán Anand ötven százalékot ért el. A győztes Fabiano Caruantól elszenvedett vereségért Vlagyimir Kramnyik elleni 27 lépéses nyerése némileg vigasztalhatta.

A sakkozás negyedik világbajnoka, Alekszander Aljechin emlékére Párizsban és Szentpéterváron megszervezett torna bővelkedett meglepő eredményekben, érdekes csatákban. A viadalt vereséggel kezdő örmény Levon Aronjan nyerte meg a remek szervezésű, a sakkozás hagyományaihoz méltó helyszíneken megrendezett versenyt. Csak a verseny doyenje, a 44 éves izraeli Borisz Gelfand őrizte meg veretlenségét Párizsban öt, Szentpéterváron négy fordulót játszottak le. Viswanathan Anand harmadik lett, Michael Adams legyőzte a világbajnokot, aki két győzelmet ért el.

A norvég sakkozás első szuperversenyét Stavangerben rendezték meg. Először játszott tornán világbajnoki kihívóként a világranglistát óriási fölénnyel vezető 22 éves Magnus Carlsen. Nagy kérdés, hogy a világbajnoki döntő helyszínének kijelölése miatti vihar mennyire zavarta meg a norvég nagymestert, ahogy a regnáló világbajnok Viswanathan Anand sem volt könnyű helyzetben a kissé paprikás hangulatban. A norvég fél kompromisszumos javaslatát, hogy a mérkőzés egyik felét Norvégiában játsszák le, az Indiai Sakkszövetség elutasította.

A kínai Wang Hao a viadal hajrában főszereplővé vált. Magnus Carlsen elleni meglepő győzelme után az utolsó fordulóban Viswanathan Anandot is megadásra kényszerítette. Vishy alaposan elszámolta magát, a biztos egált biztosító folytatás helyett kalandokba bocsátkozott, vezére bajba került. A 23 éves Szergej Karjakin pályafutása legnagyobb sikereként Carlsen előtt megnyerte a tornát, Anand holtversenyben negyedikként végzett.

A sorozatban lejátszott versenyektől láthatóan elfáradt indiai világbajnok a moszkvai Tal-emlékversenyen három játszmát is elveszítve kilencedik lett. „Hat tornát játszottam sorozatban, most már a felkészülés következik” – nyilatkozta a világbajnok a nagy balsiker után. Carlsen eredményéről – második hely - elégedetten, játékáról kritikusan nyilatkozott. Természetesen örült annak, hogy a világbajnoki döntő előtti utolsó partijukat megnyerte Vishy Anand ellen, hogy legyőzte Vlagyimir Kramnyikot is.  

A 2012. januári Élő-listán másfél év után csökkent 2800 pont alá Viswanathan Anand  pontszáma. Érdekes, hogy a 2008-as bonni, Vlagyimir Kramnyikkal vívott döntőjét világranglistás negyedikként, 2010-ben szófiai párharcát Veszelin Topalovval ötödikként, tavaly Borisz Gelfanddal negyedikként vívta meg sikerrel. Viswanathan Anand a november 1-től érvényes ranglistán a nyolcadik 2775 ponttal, kihívója, Magnus Carlsen 2870 ponttal vezeti a világranglistát.

Anand tornagyőzelmei:

1987 Baguio City

1989 Wijk aan Zee

1991/92 Reggio Emilia 

1992 Moszkva

1993 Amber (rapid), Groningen PCA

1994Amber (rapid)

1996 Amber (rapid), Dortmund

1997 Dos Hermans, Amber (rapid), Biel, Belgrád

1998 Wijk aan Zee, Linares, Madrid, Tilburg 

2000 Fujitsu Siemens Giants (rapid), Dortmund, FIDE Világkupa

2001 Merida, Mainz (rapid)

2002 Mainz (rapid)

2003 Wijk aan Zee, Mainz (rapid), Cap d’Agde (rapid)

2004Wijk aan Zee, Dortmund, Mainz (rapid)  

2005 Amber (rapid), Leon (rapid), Mainz (rapid)

2006 Wijk aan Zee, Amber (rapid), Leon (rapid), Mainz (rapid)

2007 Morelia/Linares, Amber (rapid), Leon (rapid), Mainz (rapid), Mexikóváros világbajnokság

2008 Morelia/Linares, Mainz (rapid)

2011 Moszkva Botvinnik emlékverseny (rapid)

2013 Baden-Baden

Verőci Zsuzsa

A sakkvilág már a döntő lázában ég. Az indiai Csennajban november 7-én tartják meg a címvédő indiai Viswanathan Anand és kihívója, a norvég Magnus Carlsen 12 játszmás világbajnoki döntőjének ünnepélyes megnyitóját, majd a sorsolást. Anand 2007-ben a mexikói nyolcfős, kétfordulós világbajnoki versenyen végzett az első helyen, világbajnoki címét 2008-ban megvédte az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik elleni világbajnoki döntőn, 6,5-4,5-re nyert. Három éve Szófiában a bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalovot 6,5-5,5-re győzte le. Tavaly az izraeli Borisz Gelfand ellen rapid rájátszásban védte meg címét, összesítésben 8,5-7,5-re nyerte meg a kiegyenlített erők küzdelmét. A világranglistát nagy fölénnyel vezető 22 éves Magnus Carlsen a londoni világbajnok-jelölti versenyt több győzelmének köszönhetően nyerte meg a vele holtversenyben végzett Vlagyimir Kramnyik előtt, és lett világbajnoki kihívó. A négyszeres Oscar-díjas Magnus Carlsent pályafutásának legfontosabb állomásaival, sikereinek felidézésével mutatom be.

A sakkozás 15. világbajnokának szülővárosában, Csennajban rendezik meg az óriási érdeklődéssel várt világbajnoki döntőt, a generációs párviadalt, a 43 éves címvédő Viswanathan Anand és kihívója, a 22 éves norvég Magnus Carlsen 12 játszmás páros mérkőzését.

 A világbajnoki döntőig 29 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Húsz döntetlen mellett Anand 6-3-ra vezet. Legutolsó partijukat a moszkvai Tal-emlékversenyen játszották, Carlsen 29 lépésben nyert, Anand a norvég titánt a 2010-es londoni szuperversenyen tudta utoljára megadásra kényszeríteni. Különböző gyorsított időkontrollal még 33 partiban viaskodtak, Vishy 16 döntetlen mellett 9-szer-szer nyert és nyolcszor kapott ki, így az összesített mérleg a címvédőnek kedvez, + 15, = 38, - 11-gyel. 

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot,  az első partit november 9-én játsszák.  Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 24-én kerül sor és szükség szerint 26-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 9, 10, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 21, 22, 24, 26. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

6-6 esetén november 28-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók.

Magnus Carlsen pályafutásának legfontosabb versenyei, sikerei

2004-et írtunk. A Wijk aan Zee-i Corus sakkfesztivál záróünnepségén nagy ováció köszöntötte  a „C” nagymesterverseny első helyezettjét,  a 13 éves Magnus Carlsent.
Az ismert amerikai nagymester, Ljubomir Kavalek a Washington Postban publikált cikkében fantasztikus sikeréről beszámolva a sakkozás Mozartjának nevezte el. „Mega” Magnust 2484-es Élő-pontszámával nyolcadiknak rangsorolták a 14 résztvevős (IX-es kategóriájú) tornán, ahol kilenc győzelemmel, egy vereséggel és 10,5 ponttal zárt, s ezzel meg is nyerte a viadalt. Bámulatos volt játéka, első nagymesteri normáját teljesítette, a holland Sipke Ernst elleni, áldozatokkal fűszerezett nyerése különösen káprázatos volt. 

Magnus Carlsen 1990. november 30-án született Trønsbergben. Meglepően későn, csak 8 éves korában tanult meg sakkozni, a 2001-es áprilisi Élő-listán találkozunk először a nevével, 2064 ponttal iratkozott fel. A korcsoportos világversenyeken változó sikerrel szerepelt, legjobb eredményeként 2002-ben Krétán, a 12 éven aluliak világbajnokságán ezüstérmes volt az orosz Jan Nepomnjacsij mögött. Szorgalmasan tanult edzőjétől és példaképétől, Simen Agdesteintől, a sokszoros norvég bajnok, az egykori válogatott labdarugótól.

Magnust Wijk an Zee-i sikere után egyre több versenyre hívták meg. Kitűnő memóriája, remek kombinációi, élvezetes játéka, szerény magatartása miatt rendkívül népszerű lett a versenyszervezők és rendezők körében. Reykjavíkban nagyszabású rapidversenyen az első fordulóban teljesült nagy álma, megmérkőzhetett a „királlyal”, Garri Kaszparovval. Az első partit elremizte, a másodikban kikapott Garritól, de nagyon mérges volt magára, mert látványos hibát követett el. Mindenesetre Kaszparov elismeréssel szólt játékáról, a legnagyobb tehetségnek nevezte. Nem véletlen, hogy rövidesen a sakkvilág legfiatalabb nagymestereként köszönthették. A 2004. július 1-től érvényes ranglistán már 2567 ponttal jeleskedett. Egyre erősebb tornákra kapott meghívást, állta a sarat, szélesítette a megnyitási repertoárját, javította a technikáját.

15 évesen már világbajnokjelölt

Nem volt megállás! 2005-ben, a Hanti-Manszijszkban megrendezett Világkupán sorban vette az akadályokat, s óriási szenzációként 15 évesen világbajnokjelölt lett! A 2006. január 1-től érvényes ranglistán átlépte a 2600 Élő-pontos határt, Magnus szereplését óriási érdeklődés kísérte a Corus-B tornán. Sikerrel teljesítette célkitűzését, holtversenyes első helyével kiharcolta a jogot, hogy 2007-ben már a szuperversenyen játszhasson. De még maradjunk 2006-nál, már csak azért is, mert pályafutása Reykjavíkban újabb mérföldkőhöz érkezett. Győzni tudott a Glitnir villámversenyen, mégpedig úgy, hogy az elődöntőben 2-0-ra verte Viswanathan Anandot! Egyszerűen szárnyalt, nem sokkal később Szarajevóban, a Bosna hagyományos versenyén holtversenyben végzett az élen, a díjkiosztón a közönség hosszú perceken keresztül ünnepelte.

A torinói sakkolimpián iskolai kötelezettségei miatt csak nyolc partit játszott, 6 pontot gyűjtött, és 2820-as performance eredményt ért el. Könnyedén játszott, sűrűn rápillantott a legjobbak partijaira is, figyelte riválisait, hiszen már sorban kapta a meghívókat a szuperversenyekre.

A norvég bajnokságon ismét holtversenyben végzett edzőjével, Agdesteinnel, de a két hónappal későbbi rájátszást már Magnus nyerte, s ezzel pályafutása során először bajnoki címet is ünnepelhetett. Edzéseinek irányítását a dán Peter-Heine Nielsen vette át, aki Viswanathan Anand szekundánsaként volt ismert.

Pályafutása első szuperversenyein – Moszkva, Wijk aan Zee – még kissé megilletődötten játszott, de a Morelia-Linares tornán Magnus már Anand legnagyobb riválisa volt. Versenyfutásukat a 10. forduló döntötte el, Vishy szépségdíjas partiban másodszor is legyőzte norvég riválisát. A 16 éves Magnus bemutatkozott Monacóban is, majd következett elisztai világbajnok-jelölti párharca Levon Aronjan ellen. A hatjátszmás összecsapás ádáz küzdelmet hozott, döntés csak a ráadás négy rapid, majd két snelljátszmája után született meg, az örmény sakkozó nyert.

Holtversenyben első Wijk aan Zee-ben, Bakuban, második Linaresben

Július újabb mérföldkő volt pályafutásában, az Élő-listán átlépte a 2700-as álomhatárt, majd Bielben holtverseny után tornagyőztes lett a 18-as kategóriájú tornán. A Világkupán, Hanti-Manszijszkban az elődöntőben a későbbi győztes amerikai Gata Kamskytól szenvedett vereséget.

A 2008-as Wijk aan Zee-i, 20-as kategóriájú tornán a rajtlistán csak a tízedik volt, de tekintélyt parancsoló, 2733-as pontszámmal. A meglepetések, váratlan fordulatok viadalán nagyszerű versenyzői erényeket csillogtatott, vesztett két partit – Lékó Pétertől és Viswanathan Anandtól kapott ki –, de nyert ötöt. Holtversenyes első helye abszolút megérdemelt volt, amelyet a nagy riválisok is elismertek. Kis híján rajt–cél győzelmet aratott, csak Anandtól elszenvedett veresége után engedte át a vezető pozíciót, hogy Vlagyimir Kramnyik elleni nyeréssel ismét holtversenyes éllovas legyen. Morelia-Linaresben, a sakktörténelem egyik legharcosabb versenyén - az 56 játszmából 25 végződött döntéssel – Magnus folytatta remeklését. Három vereségét öt győzelemmel ellensúlyozta, a győztes Anand mögött félpontos hátránnyal lett második. Nizzában, az Amber-versenyen Kramnyik, Lékó és Topalov társaságában holtversenyben másodikként végzett.  Az április 1-től érvényes világranglistán Magnus Carlsen 2765 Élő-ponttal már az ötödik. Bakuban a Grand Prix-versenysorozat első tornáján az azeri Vugar Gasimov és a kínai Wang Yu társaságában holtversenyben első volt.

Carlsen a miskolci párharcban legyőzte Lékó Pétert, győzött Foroszban

2008-ban Lékó Péterrel Miskolcon vívott rapid párharca előtt készítettem vele interjút. Kérdésemre, hogy minek tulajdonítja sorozatos sikereit, így válaszolt a 17 éves zseni: „ Összeszedetten, jól koncentrálva játszottam a viadalokon. Szeretek nyerni. Elhittem, hogy sikerrel vehetem fel a küzdelmet olyan nagymesterekkel szemben is, akik korábban bőven előttem jártak. Egyre nagyobb önbizalommal játszottam, és ennek meglett az eredménye”. A borsodi megyeszékhelyen a világranglistán ötödik Magnus Carlsen folytatta bámulatos sikersorozatát. A miskolci párharc előtt még nyeretlen volt Lékó Péter ellen, a sakkozás új szentélyében, a Nemzeti Színházban megrendezett viadalon 5-3-as győzelmet aratott. A mérkőzés során kezdetben oly félénknek tűnő Magnus a nehéz pillanatokban, az időzavaros kapkodásokban is megőrizte hidegvérét, és hat remi mellett két nyeréssel megnyerte az összecsapást.

A norvég nagymester Foroszban nyert újabb tornát, Vaszilij Ivancsukot egy ponttal megelőzve lett első, Bielben azonban csak harmadik a hatfős, kétfordulós viadalon. Mainzban Viswanathan Ananddal játszotta a Grenkeleasing rapid világbajnoki döntőt, a világbajnok 3-1-re nyert.

A Grand Slam-döntőn kettős vereséget szenvedett Veszelin Topalovtól, másfél pontos hátránnyal végzett holtversenyben a második helyen Aronjannal és Ivancsukkal, az örmény sakkozót kétszer is legyőzte, az ukránnal szemben fél pontot szerzett. Carlsen visszalépett a Grand Prix-sorozattól, a megváltozott helyszínekkel és időpontokkal magyarázta döntését, csak a szuperversenyekre akart koncentrálni.

Wijk aan Zee-ben csalódás volt számára a holtversenyes ötödik hely, tőle szokatlanul tíz játszmája remivel ért véget. Linaresben már jobban ment a játék, félpontos hátránnyal lett harmadik Griscsuk és Ivancsuk mögött, Anand, Radzsabov, Wang Yue és Aronjan követte őt.

Szófiában a 21-es kategóriájú M-tel tornán a spanyol színekben versenyző Alekszej Shirov előzte meg fél ponttal. Dortmundban Lékóval és Jakovenkóval osztotta a második helyet, Kramnyik nyolcadszor lett első.

Szenzációs siker Nankingban, Kaszparov segítette felkészülését

Sokáig félte őrzött titokként őrizték, a norvég VG újság közölte elsőként a szenzációs hírt, hogy a sakkozás legendás világbajnoka, 2005-ben az aktív játéktól visszavonult Garri Kaszparov lett Magnus edzője. Moszkvában kezdték a munkát, nyáron Horvátországban két hétig készültek, Norvégiában folytatták a közös munkát. A hat hónapos együttes munka meggyőzte Kaszparovot, hogy Magnus fiatal kora ellenére már nagyon közel van a csúcshoz, a nagy bajnokokra jellemző tulajdonságokkal bír.

Mintegy másfél év után nyert újra tornát. Nankingban a 18 esztendős norvég nagymester az év hatodik szuperversenyén lenyűgöző teljesítménnyel ért el bámulatos eredményt. Két és félpontos előnnyel nyerte meg a 21-es kategóriájú viadalt. Megnyitási repertoárján meglátszott Kaszparovnak a hatása. Magnus új nyitásokat is játszott, régebbieket sikeresen megújítottak, jól játszható állásokat kapott, az esélyeket szinte tökéletes kihasználta. Önmagáért beszél, hogy ebben a mezőnyben hat győzelmet tudott elérni. Igazán bajban csak Lékó Péter elleni második partijában volt, de hidegvérrel védekezett, ahogy a kínai Wang Yue ellen sem vesztette  el a fejét. Magnus átlépte a 2800 Élő-pontos bűvös határt, teljesítményének performance-pontszáma 3002!

A Tal-emlékversenyen megőrizte veretlenségét, Kramnyik mögött Ivancsukkal holtversenyben végzett a második helyen. Magnus Carlsen fölényes győzelmével fejeződött be az V. villámsakk-világbajnokság, három ponttal előzte meg Viswanathan Anandot.

Londonban a norvég titán remek tornagyőzelemmel zárta az esztendőt. A viadal első fordulójában  Vlagyimir Kramnyik ellen elért nyeréssel jelentős lépéselőnyt szerzett nagy riválisával szemben. Első alkalommal választották az év sakkozójává, és 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben is Oscar-díjas lett.

2010 januárjában világranglista-vezető

Már világranglista-vezetőként kezdte szép sikerrel, tornagyőzelemmel a 2010-es évet. Wijk aan Zee-ben Carlsen  jól játszott, látványosan csak Vlagyimir Kramnyik ellen hibázott, esélyes állását időzavarban egyenesen vesztésre rontotta. Viswanathan Anand azonban „besegített” neki, remek partiban legyőzte Kramnyikot. Carlsen fél ponttal megelőzte Kramnyikot és Shirovot, győzelmével megszerezte a jogot a Grand Slam-döntőn való indulásra. Az Amber-tornán Ivancsukkal osztotta az első helyet. Fölényes diadalt aratott a báznai szuperversenyen, kétpontos előnnyel nyert Radzsabov és Gelfand előtt. 2010 őszén a sakkolimpián, Hanti-Manszijszkban és a Grand Slam-döntőn nyújtott gyenge eredményeinek köszönhetően az éllovasi pozíciót át kellett engednie Anandnak. Londonban több győzelmének köszönhetően másodszor is tornagyőztesként köszönthették.

Carlsen lemondta a világbajnok-jelölti páros mérkőzéseken való részvételét

Magnus Carlsen tíz hónapon keresztül a sakktörténelem legfiatalabb világranglista-vezetője volt A norvég nagymester a legesélyesebb trónkövetelőnek számított, parádés tornagyőzelmekkel kápráztatta el a világot. Magnus nehéz szívvel hozta meg döntését,  de úgy értékelte, hogy a 2008-2012-es világbajnoki ciklus nem képvisel modern és korrekt szisztémát, nem biztosít számára  elegendő motivációt, amelyre szüksége lenne, hogy a felkészülés és a meccsek során a legjobbat tudja nyújtani. A világbajnoki ciklustól való visszalépését a szisztéma nagy veszteségeként értékeltük, s egyértelműen a FIDE vezérkarának kritikájaként. Hosszú évek alatt sem tudtak kidolgozni olyan világbajnoki rendszert, ami kiszámítható, átlátható, s nem az állandó kompromisszumok csapdájának foglya.

A 2011-es éve ismét világranglista-vezetőként Wijk aan Zee-ben Aronjannal kivívott holtversenyes harmadik hellyel indult, az amerikai Hikaru Nakamura győzött, Anand az ezüstérmes. A márciusi és a májusi listán csak a második. Az utolsó Amber-tornán Aronjan mögött második. A báznai versenyen az orosz Szergej Karjakinnal holtversenyben első, a júliusi világranglistán ismét első és azóta őrzi helyezését.

Harmadik kísérletre megnyerte a Grand Slam-döntőt, első hely a Tal-emlékversenyen

Magnus Carlsen harmadszor játszott a Grand Slam-döntőn és szereplését ezúttal siker koronázta. Magnus nem játszott igazán jól, de elsősége megérdemelt volt, hiszen Ivancsukot kétszer is legyőzte. A holtversenyben az élen végzett Carlsen és Ivancsuk párharca villámpartikban dőlt el. 4-4 percük volt és 3-3 másodperc lépésenként. Carlsen 1,5-0,5-re nyert.

A VI. Tal-emlékversenyen veretlenül holtversenyben első Aronjan társaságában. Londonban sem talált legyőzőre, de a győzelmet 3 ponttal jutalmazó tornán harmadik, Kramnyik és Nakamura előzte meg.

Tavaly is a Tata Steel szuperversennyel kezdődött az idénye. Carlsen bár legyőzte a későbbi győztes Aronjant, hármas holtversenyben második lett. A világbajnok-jelölti verseny bizonytalan időpontja miatt júniusban rendezték meg a VII. Tal-emlékversenyt. A 22-es kategóriájú, 2776-os Élő-átlagú meglepetésekkel tarkított viadalon a 45 partiból 21 végződött döntéssel, csak Carlsen tudta megőrizni veretlenségét. Megvédte tavalyi elsőségét, a világranglistán növelte előnyét. Asztanában a rapid-világbajnokságon Szergej Karjakin, a villám-vb-n Alekszandr Griscsuk mögött lett ezüstérmes.

Meglepetéssel fejeződött be Bielben a 45. sakkfesztivál szuperversenye, a kínai Wang Hao nyerte meg a viadalt. A tornán a győzelemért 3, a döntetlenért 1 pont járt. Wang Hao három veresége ellenére hat győzelmével és egy remivel egy ponttal megelőzte a négy nyerés mellett hatot remiző világranglista-vezetőt. A klasszikus pontozás szerint Carlsen végzett az élen, kétszer is megadásra kényszerítette a kínai nagymestert.

Újabb győzelem a Grand Slam-döntőn, siker Londonban, megdöntötte Kaszparov pontrekordját

Másodszor  koronázta siker szereplését a Grand Slam-döntőn, megvédte tavalyi elsőségét. Holtversenyben végzett az élen a félidőben még nagy fölénnyel vezető olasz Fabiano Caruanával. A két villámpartit Magnus megnyerte.

Megérdemelt újabb tornagyőzelme, a legérdekesebb sakkot játszotta, eredeti megnyitási ötletekkel lepte meg ellenfeleit. A viadal mexikói első fordulójában nagy bakival vesztett Fabiano Caruana ellen, Bilbaóban behozta lemaradását, három partiban is diadalmaskodott, visszavágott Caruanának is.

Londonban tavaly harmadik nagy tornáján lett első, moszkvai elsősége, a Grand Slam trófea elnyerése után harmadszor győzött a brit fővárosban. Veretlenül, megnyitásait jól variálva, kevéssé elemzett változatokat is vállalva, esélyeit tökéletesen kihasználva győzött. A norvég zseni Élő-pontszáma alapján megdöntötte Garri Kaszparov korábbi, 2851 pontos világcsúcsát.

Wijk aan Zee-ben másfél pontos előnnyel tornagyőztes, 2872 Élő-pont az új világcsúcs, drámai utolsó forduló a londoni vb-jelölti tornán, Magnus Carlsen lett a világbajnoki kihívó

A hollandiai Wijk aan Zee-ben emlékezetes versengést láttunk a jubileumi, 75. tornán. A Tata Steel szuperversenyen a norvég Magnus Carlsen is jubileumot ünnepelt, tizedszer játszott, szenzációs tornagyőzelmet aratott, másfél pontos előnnyel győzött. Beállította a sakkozás 13. világbajnokának, Garri Kaszparovnak a rekordját, aki 1999-ben hasonló eredménnyel, 13 partiból 10 ponttal győzött. Kaszparov büszke lehet egykori pártfogoltjára, bár a megnyitásokra riválisainál kevesebb figyelmet fordít, de a középjátékban rendkívül kreatív, a végjátékban pedig végtelen türelemmel érvényesíti előnyét. Wijk aan Zee-ben hét játszmát nyert, saját rekordját is megdöntötte, 2872-re növelte Élő-pontját.

Londonban drámai utolsó fordulóval ért véget a világbajnok-jelölti verseny, amelyet végül több győzelmének köszönhetően Magnus Carlsen nyert meg és lett az indiai világbajnok Viswanathan Anand kihívója. A befejező játéknapon Carlsen és riválisa, az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik is vereséget szenvedett. A világranglista-vezető óriási időzavarba került az orosz Peter Szvidlerrel vívott csatájában, többször is rontott, második partiját vesztette el világossal játszva. Kramnyikot az ukrán Vaszilij Ivancsuk győzte le, az exvilágbajnok sem bírta a sorsdöntő ütközet feszültségét. A tornán remek, fordulatokban gazdag csatákat láttunk, megdöbbentő hibákat is elkövettek a szupernagymesterek, meglepő eredmények nagyban befolyásolták a végeredményt.

Nagy megkönnyebbülést jelentett Magnus Carlsen számára, amikor befejeződött a verseny, amely oly hosszú és nehéz volt, senki nem tudott ugyanazon a színvonalon játszani a torna elejétől a végéig. Nagy örömöt jelentett a végső sikere, mindig szerette volna bizonyítani, hogy a világranglistán nem véletlenül az  első. Londoni teljesítményéről azt mondta, hogy nem mindig sikerült a maximumot kihoznia a partikból, de a fő célt, az első helyet elérte, a többi már másodlagos. „Amikor alaposabban elemzed a játékodat, megérted, hogy itt-ott jobban is játszhattál volna, más döntést is hozhattál volna. Nem minden sikerült a legjobban, de leginkább azzal vagyok elégedetlen, hogy idegen játszmák eredményétől függött a sorsom” – mondta a norvég nagymester. Az első 11 játszmájának színvonalával elégedett volt. Elkövetett hibákat is, de legtöbbnyire kontrollálta azokat.

Három utolsó partija, Ivancsuk, Radzsabov és Szvidler ellen kritikusak voltak, míg korábbi játszmáiban durva hibákat nem követett el, ezekben az összecsapásokban az egyik hiba követte a másikat. Ennek oka a fáradtság is volt, erős ellenfelekkel küzdött meg, az óriási feszültség rányomta bélyegét játékára. A második félidőben magára talált Vlagyimir Kramnyik, Carlsennél pedig már a fáradtság jelei mutatkoztak.

Carlsen nem félt attól, hogy az ex-szovjet nagymesterek összefognak ellene. Profi sakkozóként tisztelik egymást, Londonban a csata tisztességes volt. Lenyűgözte őt Kramnyik fantasztikus második félidős játéka. Már az első körben is megmutatta ragyogó felkészültségét, de akkor kimaradtak az esélyek.

Norvégiában óriási érdeklődés kísérte szereplését, az újságokban nagy teret szenteltek eredményének, röviddel tornagyőzelme után már érkeztek a gratuláló táviratok. Londonból öt újságíró és két televíziós stáb is tudósított. A sakk még fokozódó népszerűségét szolgálta sikere.

Vishy Anand nagy érdeklődéssel követte a tornát

A 2007 óta világbajnok, Vlagyimir Kramnyik, Veszelin Topalov és Borisz Gelfand elleni párharcokban címét megvédő Viswanathan Anand fokozott érdeklődéssel kísérte a viadalt, és benyomásairól a The Indian Express-nek nyilatkozott.

„A sakktörténelem legjobb világbajnok-jelölti versenye volt. Még nem fordult elő, hogy az utolsó játéknapig, a játéknap utolsó órájáig bármi történhetett, ez tette egyszerűen hihetetlenné a tornát. Az első három-négy napban már azt gondoltam, hogy Aronjannal játszom majd – ez nem azt jelentette, hogy már terveztem, de gondolataim már ebben az irányba kóboroltak. Ezután Magnus a versenyen határozottan megragadta az esélyt, és ez tartósnak tűnt a 12. fordulóig, amikor Kramnyik nyert, Carlsen vesztett” - nyilatkozta a világbajnok.

Anand nagy szimpátiát érzett Kramnyik iránt, mint generációs testvére iránt is, megérdemelte volna a győzelmet,  játéka elnyerte tetszését. A versenyre sokat változott a sakkja és stílusa. Magnus a tőle megszokott teljesítményt nyújtotta, de Vlad hihetetlen minőségi sakkot mutatott,  naponta új ötlettel jelentkezett.

Stavangerben Szergej Karjakin, Moszkvában Borisz Gelfand előzte meg Carlsent, főpróbája St.Louisban tornagyőzelemmel zárult

Az orosz Szergej Karjakin nyerte meg a norvég sakktörténelem első szuperversenyét. A világbajnoki kihívó Carlsen az utolsó előtti fordulóban váratlan vereséget szenvedett a kínai Wang Hao-tól,  megszakadt nagy sorozata, az amerikai Hikaru Nakamurával holtversenyben végzett a második helyen. Tavaly a Grand Slam-döntőn, majd a London Chess Classic 2012 szuperversenyen elért első helye után  januárban Wijk aan Zee-ben ünnepelhették, majd a londoni vb-jelölti versenyen is a győztesnek járó trófeát vehette át. Carlsen a hazai torna megszervezésében is fontos szerepet játszott.

Moszkvában az izraeli Borisz Gelfand győzött a VIII. Tal-emlékversenyen, a 45. születésnapját pályafutása egyik legfényesebb diadalával ünnepelte, veretlenül ért célba. Carlsen másodikként zárta szereplését, vereséget szenvedett Caruanától.

St. Louisban Magnus Carlsen a novemberi világbajnoki döntője előtt sikeres főpróbát tartott, egypontos előnnyel nyerte meg a Sinquefield Cup szuperversenyt. Az utolsó fordulóban az örmény Levon Aronjan ellen győzött. Sokáig védekeznie kellett, remiajánlatát Aronjan visszautasította, majd az örmény sakkozó már későn kínálta a békekötést. Magnus átvette a kezdeményezést, ellenfele nagy hibáját kihasználva begyűjtötte az egész pontot. Carlsen szereplését óriási érdeklődés kísérte, 8 Élő-pontot is kasszírozott, a 170 ezer dolláros díjalapból 70 ezret kapott.

Magnus Carlsen kiemelkedő eredményei:

2004 Corus „C” I. Dubai hv. II., a világ legfiatalabb nagymestere (13 év, 3 hónap, 27 nap), Lausanne II..

2005: Lausanne II, Gausdal I., Hanti-Manszijszk – világbajnokjelölt

2006:  Corus „B” I-II., Glitnir (villám) I., Szarajevó hv. I., Biel II-III., norvég bajnok

2007: Morelia/Linares II-III., Amber (rapid) III., Gausdal I, Biel I, Vak Világkupa II, Moszkva hv. III.

2008: Corus „A” I-II., Morelia-Linares II., Nizza (rapid) hv. II. Baku GP I-III. Forosz I., Grand Slam-döntő hv. II.

2009: Linares III., Szófia II., Dortmund hv. II., Nanking I., Moszkva hv. II., London I.

2010: Corus I., Amber hv. I., Bázna I., London I.

2011: Tata Steel hv. III., Amber II., Bázna hv. I., Grand Slam-döntő I., Moszkva hv. I., London III.,

2012: Tata Steel hv. II., Moszkva I., Biel II., Asztana (rapid, villám) II., Grand Slam-döntő I., London I.

2013: Tata Steel I., London vb-jelölti verseny I., Stavanger hv. II., Moszkva II., St. Louis I.

Verőci Zsuzsa

A sakkvilág már a döntő lázában ég. Az indiai Csennajban november 7-én tartják meg a címvédő indiai Viswanathan Anand és kihívója, a norvég Magnus Carlsen 12 játszmás világbajnoki döntőjének ünnepélyes megnyitóját, majd a sorsolást. Anand 2007-ben a mexikói nyolcfős, kétfordulós világbajnoki versenyen végzett az első helyen, majd címét 2008-ban megvédte az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik elleni világbajnoki döntőn, 6,5-4,5-re nyert. Három éve Szófiában a bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalovot 6,5-5,5-re győzte le. Tavaly az izraeli Borisz Gelfand ellen rapid rájátszásban védte meg címét, összesítésben 8,5-7,5-re nyerte meg a kiegyenlített erők küzdelmét, ahol a 16 játszmából csak három végződött döntéssel. A világranglistát nagy fölénnyel vezető 22 éves Magnus Carlsen a londoni világbajnok-jelölti versenyt több győzelmének köszönhetően nyerte meg a vele holtversenyben végzett Vlagyimir Kramnyik előtt, és lett világbajnoki kihívó.

A sakkozás 15. világbajnokának szülővárosában, Csennajban rendezik meg az óriási érdeklődéssel várt világbajnoki döntőt, a generációs párviadalt, a 43 éves címvédő Viswanathan Anand és kihívója, a 22 éves norvég Magnus Carlsen 12 játszmás páros mérkőzését.

A világbajnoki döntőig 29 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Húsz döntetlen mellett Anand 6-3-ra vezet. Legutolsó partijukat a moszkvai Tal-emlékversenyen játszották, Carlsen 29 lépésben nyert, Anand a norvég titánt a 2010-es londoni szuperversenyen tudta utoljára megadásra kényszeríteni. Különböző gyorsított időkontrollal még 33 partiban viaskodtak, Vishy 16 döntetlen mellett 9-szer nyert és nyolcszor kapott ki, így az összesített mérleg a címvédőnek kedvez, + 15, = 38, - 11-gyel. 

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot,  az első összecsapásra november 9-én kerül sor.  Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 24-én kerül sor és szükség szerint 26-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 9, 10, 12, 13, 15, 16, 18, 19, 21, 22, 24, 26. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

6-6 esetén november 28-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók.

A két szuperklasszis bemutatása előtt ismerkedjünk meg a sakkozás történetével. A nagyszerű játék az évszázadok során jelentős fejlődésen ment keresztül. A 64 kockán zajló háború az első sakk-könyveken, a figurák megváltozott menetmódján, az  első nagyszabású tornákon, a kialakult világbajnoki rendszeren keresztül hódította meg a világot, hogy korunk technikája, a számítógépes programokon keresztül az internet is felfedezze a sakkot. A világ  öt kontinensén a sakkrajongók „élőben” figyelhetik a legnagyobb tornákat, egymással játszhatnak, oszthatják meg gondolataikat, vitázhatnak.

A sakkozás története

A sakkjáték eredete a mondák világába vész. Valószínű, hogy Indiából származik. A legrégibb forrás, amely a sakkjáték eredetét kutatóknak rendelkezésére áll, az arab el-Dsahiz-nak (868) játékokat tartalmazó könyve és az 1257-ből való arabs kódex, a régi arab sakkozás könyve, amelyet a British Múzeum őriz. A sakkozás az arabok útján jutott ezután Spanyolországba, majd Olaszországba. A sakkjáték másfél évezredes történelmében döntő fordulatot hozott a XV. század vége. Az araboktól visszafoglalt Granada falai közt nemcsak káprázatos építészeti remekművek, gyönyörű szőnyegek és nagyszerű fegyverek estek zsákmányul. Az Alhambra pompás épületei az arab szellemi élet gazdag kincseit őrizték jól felszerelt könyvtáraikban. A legerősebb spanyol játékosok a nagy arab sakkozók hátrahagyott műveit tanulmányozhatták, és innen indult el a játék világhódító útjára.

Az akkori játék, a bábok korlátozottabb mozgása mellett, a mainál hosszadalmasabb és kifejletében sokkal lassúbb volt. Ezt küszöbölte ki a játék megreformálása, amelyben egyébként magának a korszellemnek a hatása is megnyilvánult. A bábok egy részének menetmódja megváltozott, bevezették a sáncolást, a menetközben való ütést. Lucena 1497-ben, Salamancában megjelent spanyol nyelvű könyve a legrégebben nyomtatott sakk-könyv. A XVI. században hatalmas lendülettel indul fejlődésnek a sakkjáték. Nagy siker volt az 1512-ben egy portugál gyógyszerész, Damiano Rómában kiadott könyve, amely már az új szabályokat tartalmazta és megnyitási tanácsokat is adott. A művet később francia, angol és német nyelvre is lefordították, összesen nyolc kiadást ért meg. A század legjelentősebb sakkműve a spanyol Ruy Lopez könyve, a szerző sorozatban aratta győzelmeit, emlékét ma is őrzi a sakkelmélet fontos fejezete, a spanyol megnyitás.

Spanyolok, olaszok, franciák

A XVI. század a spanyol sakkozás diadalmas korszaka, a következő században az olasz mesterek  a leghíresebbek, Salvio, Carrera és a sok kiváló mester között Greco volt a legjobb. Játékát hatalmas támadókészség jellemezte, a megnyitáselmélet több változata őrzi nevét, pl. az olasz megnyitás Greco-változata. Az olasz mester könyve 1619-ben jelent meg, 150 megnyitást tárgyalt, elemzései még máig is helytállóak, végjátékai egészen kitűnő pozíciós érzékről tanúskodnak. Elemzéseiből, játszmáiból jegyzeteket is készített, amelyeket jómódú pártfogóinak eljuttatott, ez a tevékenysége a sakkfolyóiratok ősének is tekinthető.

A XVIII. században a vezető szerep az angol, francia és német mestereknek jutott. A Café de la Regence volt a legerősebb játékosok találkozóhelye. Ide járt sakkozni Diderot, Voltaire, Rousseau, Napóleon, itt aratta első sikereit a század legnagyobb sakkjátékosa, Philidor. Ő volt az első mester a sakk történetében, akinek játékát tudományosan megalapozott elvek és nem pillanatnyi ötletek irányították. Híres mondása: „a gyalog a sakkjáték lelke” új megvilágításba helyezte a legértéktelenebb báb szerepét. Művei mai is maradandó értékűek, nagyszerű végjáték elemzéseiből manapság is tanulhatunk, az egygyalogos bástyavégjátékokat, a bástya és futó bástya elleni küzdelmét Philidortól leshettük el. Az első magyar sakk-könyv 1758-ban Budán jelent meg, „Sach, vagy királyos játéknak szabott rendtartásai” címmel.

A zseniális feltaláló, Kempelen Farkas 1769-ben szerkesztette meg sakkozó automatáját, amelyben egy jó sakkozó volt elrejtve. A sakkirodalom fejlődésével egyre több kiváló játékos tűnt fel, megkezdődött a versengés, egyre több sakkversenyt szerveztek.

Londonban rendezték meg az első nemzetközi sakkversenyt

Az első nemzetközi sakkversenyt Londonban 1851-ben rendezték meg, a győztes a német Adolf Anderssen lett. A verseny kieséses rendszerű volt, korlátlan gondolkodási idő mellett. A magyar Szén József az ötödik helyen végzett. 1857-ben tűnt fel Paul Morphy (1837-1884), a zseniális amerikai sakkozó. Csak rövid ideig tündökölt, de szereplését győzelmek sorozata kísérte. Kombinációinak újszerűsége, számításainak pontossága napjainkig iskolapéldául szolgál. Morphyt fantasztikus sakkérzéke több pozíciós igazság felfedezéséhez vezette, a leglényegesebb feladatnak a fejlődést és a tisztek aktivitását tekintette. Ennek érdekében szívesen áldozott gyalogot a megnyitásban (cseljátékok), vagy a játszma kezdeti szakaszában a fejlődési előny érdekében.

1858-59-ben, Párizsban mérkőzött meg Andersennel, hét nyert játszmáig játszották a meccset, amelyet a német sakkozó győzelemmel kezdett, Morphy a harmadik játszmában egyenlített ki, majd 7-2-es nyeréssel a világ legerősebb játékosa lett, de meglepetésre 1860-ban, 23 évesen bejelentette visszavonulását. 1862-ben szervezték meg a második londoni versenyt, amely már körverseny volt. Morphy elődje és utódja, Anderssen újra győzött, s ezzel visszahódította a világelsőséget. Az osztrák Wilhelm Steinitz ezen a tornán csak a hatodik helyen végzett, de versenyről versenyre fejlődve 1866-ban joggal hívta ki Anderssent páros mérkőzésre, és 8-6-os győzelemmel átvette a stafétabotot.  

Az első világbajnokok

Steinitz pályafutását nagy sikerek és gyengébb eredmények is jellemezték, a korábbi romantikus sakkfelfogással szemben a pozíciós játékvezetés híve volt. Steinitz első hivatalos világbajnoki páros mérkőzését 1886-ban játszotta, a lengyel Zukertort ellen, a mérkőzés megnyeréséhez szükséges tízedik győzelmét a 19. játszmában érte el öt vereség mellett.  Három évvel később Csigorinnal szemben megvédte címét (10,5-6,5), majd Günsbergre mért vereséget (10,5 – 8,5). 1892-ben ismét megmérkőzött Csigorinnal, és óriási csatában megvédte címét. 23 partit vívtak, 10 nyerés mellett nyolcszor kikapott. Steinitz két évvel később az üstökösszerűen feltűnt német Emanuel Laskerrel csatázott, és a 26 éves kihívó tíz győzelem és öt vereség mellett elhódította a világbajnoki címet. A jelentős korkülönbség előnyeit Lasker jól használta ki, ellenfele hibáira könyörtelenül lecsapott, de a mérkőzés erkölcsi győztese Steinitz volt, a megnyert partijai stratégiailag megalapozottak, minőségileg jobbak, élvezhetőbbek voltak. A visszavágón Lasker két év múlva megsemmisítő vereséget mért Steinitzre, tíz partit nyert meg, és mindössze kétszer kényszerült feladásra öt döntetlen mellett.

Lasker 27 éven keresztül őrizte címét. Sokan szerettek volna vele megmérkőzni, de csak kevesen tudták teljesíteni a pénzügyi feltételeit. Többek között ezért nem hívhatta ki Laskert a magyar sakkozás nagy egyénisége, Maróczy Géza sem. A sakkozás második világbajnoka mindössze hat meccset játszott, 1907-ben Marshall ellen aratott kiütéses győzelmet, nyolc partit nyert hét döntetlen mellett.  Egy évvel később Tarrasch volt az ellenfele, nyolc győzelmet ért el, háromszor kapott ki,  ötször remiztek. Janowskival 1909-ben csatázott, hét nyerés, egy vereség, két döntetlen hűen tükrözte nagy erőfölényét. Kevésen múlott, hogy Schlechter nem tépázta meg babérjait, Lasker csak az utolsó parti megnyerésével egyenlített, szerény eredménnyel, 5-5-tel megvédte címét. Janowski ismét próbálkozott, Steinitz simán győzött, nyolc nyerés és három remi született a meccsen. Havannában 1921-ben mérkőzött meg a kubaiak legendás bajnokával, Jose Raul Capablancával és tíz döntetlen melletti négy vereséggel búcsúznia kellett címétől.  Lasker új versenyzői szemléletet honosított meg, nemcsak az ellenfél sakktáblán látható – állásbeli – gyengeségei ellen küzdött, hanem a táblán nem látható felfogásbeli fogyatékosságaival, akár jellembeli hibáival is. Riválisával szemben azt a stílust játszotta, amely legkevésbé feküdt ellenfelének.

Capablanca kevésbé látványos, biztonsági sakkot játszott. Technikai tudása olyan szédületes és lenyűgöző volt, hogy „sakkozó gépnek” is nevezték,  ellenfelei sokszor ellenállás nélkül vesztették el  a partikat. Stratégiai célkitűzéseinek megvalósításában azonban a taktikai megoldások is szerepet kaptak, a Capa-féle kiskombinációk sokszor gyönyörködtették a sakkrajongókat. Nagyszerű pozícióérzéke és taktikai készsége a végjátékban is remekült érvényesült, gyorsan találta meg az állás szellemének megfelelő legjobb lépést. Pályafutásának csúcspontja volt az 1927-es New Yorki verseny megnyerése, Aljechin, Marshall, Vidmar, Nimzovics és Spielmann játszott a tornán. Ugyanebben az évben Alekszander Aljechinnel szemben elvesztette a világbajnoki címet, három partit tudott csak nyerni, hatszor szenvedett vereséget 25 döntetlen mellett.

Aljechin 1892. november 1-én született Moszkvában, gazdag polgári-nemesi családból. Hétéves korában tanult meg sakkozni, és fejlődését az első pillanattól kezdve a tudományos módszeresség jellemezte. A sakkjátékot mindig művészetnek tartotta, a kombinációkban rejlő esztétikai szépségre vágyott. Alaposan elemzett, soha nem rejtette véka alá, ha az állásban ellenfele kihagyott egy-egy jobb lehetőséget. Az 1924-es és az 1927-es New York-i tornákról írott könyvei máig is időt álló művek. Kevesen hittek abban, hogy 1927-ben legyőzheti Capablancát, hiszen a párosmérkőzés előtt még egyszer sem tudta őt megadásra kényszeríteni. Aljechin Buenos Airesben meglepte azzal  a sakkvilágot, hogy a kubai sakkozót saját fegyverével győzte le, pozíciós játékvezetése ellen Capablanca nem talált ellenszert. A nagyszerű győzelme után hihetetlen sikerszériát ért el, 1934-ig egyetlen játszmát sem vesztett! Kétszer Bogoljubovval szemben védte meg világbajnoki címét, 1929-ben + 11, - 5 és = 9-cel, majd 1934-ben + 8, - 3 és =15-tel. Meglepő, hogy Capablanca kihívását többször elutasította. Pályafutásában törés 1935-ben következett be, amikor 13 döntetlen mellett csak nyolc partit tudott nyerni a holland Max Euwe ellen, aki viszont kilencszer mért vereséget rá. 

Váratlan veresége után Aljechin éjt nappallá téve is a visszavágóra készült, amire 1937-ben került sor Hollandiában, és 11 döntetlen mellett 10-4-re győzött,  visszahódította világbajnoki címét. Ezután kezdődött életének legrögösebb szakasza. A második világháború kitörésekor Aljechin a francia sakkválogatott tagjaként Buenos Airesben játszott a sakkolimpián. A francia hadsereg összeomlása után több, a Német Sakkszövetség által rendezett versenyen vett részt, és olyan cikkek jelentek meg a neve alatt, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy támadják emberi és politikai magatartásáért. A háború befejezését Lisszabonban élte meg, és nagyon lesújtotta a hír, hogy 1946-ban az ellene emelt vádak miatt nem hívták meg a londoni versenyre. Március elején azonban kézhez kapta a meghívót Moszkvába, a Botvinnik elleni párosmérkőzésre. Ezt azonban már nem érhette meg, 1946. március 24-én, sakktáblája előtt ülve holtan találták meg. Egy nagy kívánsága azonban teljesült, világbajnokként halt meg.

A sakkozás ötödik világbajnoka, a holland Max Euwe két évig volt világelső.  Euwe-nek a világbajnoki cím hihetetlen népszerűséget szerzett, és elhódításához Maróczy Géza nyújtott számára óriási segítséget.  Nem számíthatott arra, hogy legyőzi  Aljechint, de az esélytelenség nyugalmat kölcsönzött neki. A két évvel későbbi visszavágón már görcsösen játszott, simán vesztett. Matematikusként a szisztematikus munka híve volt, megnyitásokat taglaló könyvei mellett szinte a lehetetlenre vállalkozott, amikor a középjátékokat próbálta rendszerezni. Euwe a holland sakk-kultúra megteremtésében óriási szerepet játszott, és gazdag életpályájának megkoronázásaként 1970-től nyolc évig a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE)  elnöke volt.

A szovjet hegemónia kezdete

A FIDE 1947-es kongresszusán döntöttek, hogy Aljechin halálával megüresedett világbajnoki trónusért a kor legjobb hat sakkozója négyfordulós körversenyt játszik. Az amerikai Fine visszalépésével az öt nagymester végül „ötmenetes” versenyben döntötte el a világbajnoki cím sorsát. Az első két fordulót Hágában játszották, a befejező három kört pedig Moszkvában. Mihail Botvinnik a várakozásnak megfelelően nagy fölénnyel végzett az élen, a sakkozás hatodik világbajnokaként ünnepelhették. Szmiszlovot 3-2-re, Kereszt 4-1-re, Reshevszkyt 3,5-1,5-re és Euwe-t 3,5-1,5-re győzte le, tíz nyerés és 8 döntetlen mellett  csak két partit vesztett. A végeredmény: 1. Botvinnik 14, 2. Szmiszlov 11, 3-4. Keresz és Reshevszky 10,5, 5. Euwe 4 pont.

A Nemzetközi Sakkszövetség a világbajnoki meccsverseny kiírásakor szabályozta, hogy  a világbajnoknak minden harmadik évben párosmérkőzésen kell megvédenie címét a világbajnok-jelöltek versenyének győztesével. (Később világbajnok-jelölti páros mérkőzéseket játszottak.) Az első ilyen tornát 1950-ben Budapesten rendezték meg. A 10 résztvevős versenyt holtverseny után David Bronstein nyerte meg, egy évvel később Botvinnikkel 12-12-re végzett, a döntetlen eredmény a címvédőnek kedvezett. A 24 játszmás mérkőzésen Bronstein a 22. parti után még vezetett, de Botvinnik egyenlített, tíz játszma dőlt el a meccsen. Bronstein ragyogó stratégiai megoldásokkal elkápráztatta a sakk híveit, a végjátékokban azonban megdöbbentő pontatlanságokat követett el. Három évvel később Botvinnik párharca Vaszilij Szmiszlovval is döntetlennel zárult, hét-hét győzelmet könyvelhettek el. 1957-ben a címvédő ismét Szmiszlovval csatázott, kihívója a nyolcadik parti megnyerésével ragadta magához a vezetést, és 12,5-9,5-ös meggyőző győzelmet aratott, hat nyerés mellett háromszor szenvedett vereséget.

Az akkori szabály szerint Botvinniknek joga volt visszavágóra, és egy év múlva 12,5-10,5-es győzelemmel visszahódította a világbajnoki címet. A sakkvilágot egy ifjú titán káprázatos támadásvezetése, intuíciós áldozatai hozták lázba. Mihail Tal a jugoszláviai világbajnok-jelöltek versenyének megnyerésével Botvinnik kihívója lett. A 39 éves címvédő tökéletes technikára épített stílusa nem bírt a 24 éves „rigai varázsló” viharos akcióival. Tal 12,5-8,5-ös győzelemmel (+ 6, - 2 ) a sakkozás nyolcadik világbajnoka lett. Botvinnik azonban nem adta meg magát, ellenfelére tökéletesen felkészülve, hatalmas akaraterővel  visszahódította az elvesztett címet. A betegséggel is küszködő Tal ellen 13-8-ra nyert. A 21 partiból 15 végződött döntéssel! Botvinnik pályafutása utolsó világbajnoki döntőjét 1963-ban vívta, Tigran Petroszjan 12,5-9,5-ös győzelemmel végleg megfosztotta címétől, az új szabályok már törölték a visszavágó mérkőzést. Maradandót alkotott játszmáinak alapos elemzésével. Könyörtelenül rámutatott saját és ellenfeleinek hibáira is, minden erejével az igazságot kereste. A Botvinnik-sakkiskolában számos tehetség bontogatta szárnyait, legismertebb tanítványa Garri Kaszparov volt. Vlagyimir Kramnyik is élvezhette szakmai támogatását.

Vaszilij Szmiszlov világbajnokként csak egy évig „uralkodhatott”, de a sakkozás egyik legnagyobb egyéniségeként írta be magát a történelembe. Szmiszlovnak a rendkívül alapos megnyitási felkészültség az állások megítéléséhez hallatlan biztonságot adott, képes volt viharos támadásokra, pozíciós áldozatokra, gondos védekezésre, nyugodt manőverezésre. Remekül játszotta a végjátékot, egyetlen sakkozó könyvtárából sem hiányozhat a „Bástyavégjátékok elmélete” című könyv, Szmiszlov és Lövenfisch közös munkája. Sakkozói hitvallását megismerhetjük „ A harmónia keresése” című művéből. Tízszer volt tagja olimpiai bajnok szovjet válogatottnak, és 1983-ban, 62 évesen világbajnok-jelölti döntőt játszott, a 42 évvel fiatalabb trónkövetelőtől, Kaszparovtól szenvedett vereséget. 

Két pozíciós stílusú világbajnok, Botvinnik és Szmiszlov után jött a nagy taktikus, Mihail Tal. Mindenáron támadásra törekvése, lenyűgöző kombinációi, káprázatos taktikai megoldásai hihetetlenül népszerűvé tették a sakkrajongók körében. Ellenfelei rettegték váratlan megoldásait, Tal játékával újjászületett a romantikus iskola. Világbajnoki címének elvesztése után is sikert sikerre halmozott, szuperversenyek egész sorát nyerte meg, nyolcszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet csapatnak. Zsenialitására jellemző, hogy legmagasabb Élő-pontszámát, a 2705-öt 44 éves korában érte el. Imádta a sakkot, önpusztító tempóban élt, nehéz versenyparti után is képes volt végigsnellezni az éjszakát. Tündökölt, amíg egész pályafutását végigkísérő súlyos betegsége nem győzte őt le. 

Botvinniket világbajnoki trónjától végleg az örmény származású Tigran Petroszjan fosztotta meg. Nyugodt, pozíciós játékstílusa biztonságra törekvő versenytaktikával párosult, kerülte az esetleges vereséghez vezető túlzott kockázatot. Keveset nyert, de alig vesztett játszmát. Precíz technikával a legkisebb előnyöket is képes volt nyerésig fokozni, a pozíciós minőségáldozat kedvenc fegyvere volt. Elődeihez képest kevesebb versenyt tudott megnyerni, de mindig az élmezőnyben végzett. Petroszjan 1966-ban sikerrel védte meg világbajnoki címét Borisz Szpasszkijjal szemben, 12,5-11,5-re nyert, 17 döntetlen mellett négy partiban megadásra kényszerítette kihívóját, hármat vesztett. Három évvel később már nem tudta visszaverni Szpasszkij támadását, 12,5-10,5-es vereséget szenvedett. Négy győzelme ezúttal kevésnek bizonyult ellenfele hat nyerésével szemben.

Borisz Szpasszkij a sakkozás tízedik világbajnoka 18 éves korában már nemzetközi nagymesteri címmel büszkélkedhetett, 1956-ban világbajnok-jelölti versenyen játszott, a következő két világbajnoki ciklust azonban kénytelen volt kihagyni. Mindkétszer ugyanazt a fatális hibát követte el, nem elégedett meg a zónaközi döntőt biztosító döntetlennel! 1964-ben megnyerte az amszterdami  zónaközi döntőt, Keresz, Geller és Tal legyőzésével Petroszjan kihívója lett, de elvesztette a világbajnoki döntőt. A következő ciklusban Geller, Larsen és Korcsnoj elleni mérkőzések megnyerésével ismét játszhatott a címért, és második kísérletre már teljesült nagy álma. Meglepő, hogy világelsőként egyetlen versenyt sem tudott nyerni, és Robert Fischer elleni megmérettetésére sem készült fel a legjobban. Reykjavíkban játszották a meccset, amelyet győzelemmel kezdett, majd játék nélkül megnyerte a második játszmát. Elfogadta Fischer bocsánatkérését, a Szovjet Sakkszövetség határozott utasítása ellenére végigjátszotta a mérkőzést, 12,5-8,5 arányban elvesztette a döntőt, a párharc során csak a 11. játszmában tudta még legyőzni az amerikai nagymestert. Veresége után is közel negyedszázadig a sakkozás élvonalába tartozott. 1974-ben Anatolij Karpovtól, 1977-ben Viktor Korcsnojtól világbajnok-jelölti döntőben kapott ki, 1980-ban Portisch Lajostól szenvedett vereséget. Hatszor volt tagja olimpiai bajnok szovjet válogatottnak, 1984-ben először játszott francia színekben, jelentős szerepet játszott új hazája sakkéletének fellendítésében.

Nagyon sokat köszönhetnek a sakkozók a 11. világbajnoknak, Robert Fischernek. A média fokozott érdeklődését is kivívta, hogy az amerikai nagymester szinte állandó háborúban állt a szervezőkkel, megfelelő versenyzési körülményeket, díjakat, honoráriumot követelt. Csodagyerekként tűnt fel, tizenöt évesen már nagymester és 1959-ben világbajnok-jelölti versenyen játszott. Három évvel később esélyesként csak negyedik, ez nagy csalódás volt számára. 1967-ben visszalépett a zónaközi döntőtől. Fischer 1970-ben második táblás volt a belgrádi Világválogatott-Szovjetunió csapatmérkőzésen, Petroszjant 3-1-re győzte le. Fischer a zónaközi döntőn csak Benkő Pál hathatós segítségével játszhatott, aki átadta neki indulási jogát. Palma de Mallorcán hatalmas fölénnyel, 3,5 pontos előnnyel lett első, világbajnok-jelölti párosmérkőzésen Tajmanovot és Larsent 6-0-re, Petroszjant 6,5-2,5-re győzte le, és Szpasszkijtól elhódította a világbajnoki címet.

Világelsőként nagy tervei voltak, meg akarta dönteni Lasker „uralkodásának” 27 éves rekordját, de Karpov elleni világbajnoki döntőjére végül nem került sor, a lebonyolításra tett javaslatait a FIDE visszautasította. A dinamikus sakk képviselőjeként 10 győzelemig akarta játszani  a meccset, 9-9-cel megőrizte volna címét. Fischer nem vett részt több versenyen, húsz év elteltével Jugoszláviában Szpasszkijjal mérkőzött meg, az ötmillió dollár díjazású páros mérkőzésen 17,5-12,5-re győzött, 30 játszmára volt szükség, hogy elérje a tíz győzelmet. Fischer többé nem tért vissza Amerikába, sokáig élt Magyarországon is. Lejárt amerikai útlevele miatt 2004 nyarán Japánban letartóztatták. A sakkvilág összefogott kiszabadításáért, az izlandi parlament soron kívül megszavazta állampolgársági kérvényét, és Fischer új életet kezdhetett a szigetországban. Az izlandiak joggal reménykedtek abban, hogy Fischer ismét bekapcsolódik a sakkozás vérkeringésébe. Sokkolta a sakkvilágot a hír, hogy a zseniális bajnok, a 64 kockás világ egyik legnagyobb egyénisége 2008. január 18-án elhunyt.  Emlékét megőrzik fantasztikus játszmái, szemet-lelket gyönyörködtető kombinációi, káprázatos eredményei.

Modern orosz sakkháború: Karpov-Kaszparov

Anatolij Karpov 1975-ben játék nélkül lett a 12. sakkvilágbajnok, s ez rányomta bélyegét egész pályafutására. Egyetlen nagymester sem diadalmaskodott annyi nagy tornán, mint Karpov. Újra és újra bizonyítania kellett, hogy igazi világelső, közel három évtizedig birtokolta a világbajnoki címet, illetve elvesztése után küzdött érte. 1973 és 1977, 1979-1981 között és 1984-ben választották az év sakkozójává, összesen tíz alkalommal kapta meg az Oscar-díjat.

Tizenkilenc évesen szerzett nagymesteri címet, 1973-ban megnyerte a leningrádi zónaközi döntőt, világbajnok-jelölti párosmérkőzésen Polugajevszkijt (5,5-2,5), Szpasszkijt (7-4),  majd Korcsnojt győzte le (12,5-11,5). Világbajnoki címét kétszer Korcsnojjal szemben megvédte, az 1978-as döntő Baguio Cityben a sakktörténelem egyik legviharosabb meccse volt, Karpov 16,5-15,5-re nyert. Három évvel később Meranoban már 11-7-es kiütéses győzelemmel verte vissza Korcsnoj címszerzési kísérletét. Karpov elsőségét három év múlva már a bakui zseni, Garri Kaszparov veszélyeztette, akivel öt világbajnoki döntőn csapott össze. Az elsőt, az 1984/85-ös párosmérkőzést hat győzelemig játszották volna. A csatározás 1984. szeptember 19-én kezdődött. Karpov megnyerte a 3., a 6., a 7., a 9. és a 27. játszmát, de a hatodik győzelmet nem tudta megszerezni. Kaszparov rendezte erősen megtépázott sorait, a 32., a 47. és a 48. játszmában megadásra kényszerítette Karpovot, 5-3-ra szépített. A FIDE akkori elnöke, Florencio Campomanes a küzdő felek teljes kimerültségére hivatkozással - közel féléves  csatározás után - 1985. február 15-én félbeszakította mérkőzést.

Óriási volt az értetlenség, a felháborodás. Hosszas tárgyalássorozat után szeptemberben újra sakkasztalhoz ültek a küzdő felek, ezúttal már a régi, a 24 játszmás szisztéma szerint. Kaszparov megnyerte az első játszmát, Karpov a negyedikben egyenlített, az ötödikben átvette a vezetést. Előnyét egészen a 11. partiig őrizte, ekkor Kaszparov nyert, majd a 16. és 19. partiban aratott győzelmével előnye két pontra nőtt. Karpov a 22. játszmában elért nyerésével szépített. A világbajnoki 24. összecsapásakor Karpov mindent egy lapra tett fel, támadott, de a 22 éves kihívó zseniálisan keresztezte világos királyszárnyi akcióját, 13-11-es győzelemmel Kaszparovot a sakkozás 13. világbajnokaként köszönthették. Egy évvel később a két helyszínen, Londonban és Leningrádban megrendezett visszavágón Kaszparov 12,5-11,5-re nyert, 1987-ben Sevillában 12-12-vel védte meg világbajnoki címét. Karpov 1990-ben ismét megmérkőzött honfitársával, New York és Lyon volt a mérkőzés színhelye. Kaszparov az utolsó K-K mérkőzésen is 12,5-11,5-es győzelmet ért el. Kaszparov és Karpov párharca döntően befolyásolta az egész sakkpolitika alakulását.

Karpov a következő világbajnoki ciklusban meglepetésre az angol Nigel Short ellen 6-4-re elvesztette a világbajnok-jelölti párosmérkőzést. A Nemzetközi Sakkszövetséggel azonban Kaszparov – immár sokadszor – konfliktusba került, és az angol  sakkozóval a PCA (Profi Sakkozók Szövetsége) égisze alatt játszotta le a döntőt. Karpov ezzel újra lehetőséget kapott, hogy elvesztett – immár FIDE – világbajnoki címét visszaszerezze. Váratlan döntéssel a holland Jan Timmannal játszhatott világbajnoki döntőt, aki Short ellen elvesztette a világbajnok-jelölti döntőt. Karpovnak nem jelentett nehéz akadályt a hollandok legjobbja, 12,5-8,5-re nyert. A FIDE döntésére az ismét világelső orosz nagymesternek a következő ciklusban világbajnok-jelölti döntőn kellett kvalifikálnia magát az újabb címmérkőzésre, az izraeli Borisz Gelfand ellen 6-3-ra győzött.

1995 novemberében Kirszan Iljumzsinovot választották a FIDE elnökévé, Karpov és az amerikai Gata Kamsky döntőjét a Kalmük Autonóm Köztársaság fővárosában, Elisztában rendezték meg. A konfliktusoktól sem mentes meccset Karpov 10,5-7,5-re nyerte meg. Kirszan Iljumzsinov, a Kalmük Autonóm Köztársaság elnöke fiatalos lendülettel látott munkához, és megreformálta a megváltoztathatatlannak látszó világbajnoki rendszert. Tehetős polgárként jelentős összeggel is támogatta, hogy a FIDE szélesre tárja a kapukat, a világbajnoki cím sorsa ne egy szűk elit harcában dőljön el. Kaszparov, Kramnyik és Karpov hallani sem akart arról, hogy nem élveznek semmiféle privilégiumot. Sok vita után Karpov járt a legjobban, a FIDE vezérkara végül óriási kedvezményt adott neki, csak a groningeni előcsatározások győztesével kellett megmérkőznie.  A nehéz küzdelmektől elfáradt Anandnak kevés esélyt adtak Karpovval szemben, az indiai nagymester 0-2-ről még kiegyenlített, de a rapid rájátszást elbukta. Karpov megvédte címét, de a sakkvilág erkölcsi győztesként Anandot ünnepelte.

Karpov ismét a támadások kereszttűzébe került, a következő, 1999-es  Las Vegas-i vb-n nem indult, helyette pereskedett a FIDE-vel, 50 ezer dollár bánatpénzt ítéltek meg neki. Karpov nem vállalta a részvételt Újdelhiben sem, de 2001-ben úgy gondolta, hogy hazai pályán, Moszkvában képes lesz visszahódítani címét. A kísérlet azonban csúfos kudarccal végződött, már az első fordulóban a rapid rájátszásban kikapott a kínai Zsang Pengxiangtól 3-1-re.

Garri Kaszparov, a sakkozás 13. világbajnoka tizenhét évesen már ifjúsági világbajnok, nagymester és 1980-ban Máltán az olimpiai bajnokságot nyert szovjet válogatott tagja. 1982-ben elkápráztatta a sakkrajongókat bugojnói első helyével, végképp betört az élmezőnybe, megnyerte a moszkvai világbajnoki zónaközi döntőt. Első világbajnok-jelölti meccsét Beljavszkij ellen vívta meg, 6-3-ra győzött, de Korcsnoj elleni párviadala látszólag „léket kapott”. A Szovjet Sakkszövetség nem engedélyezte számára, hogy a svájci nagymesterrel Amerikában játsszon, és emiatt Kaszparovot a FIDE elnöke vesztesnek nyilvánította. (Hasonló döntést hozott a Nemzetközi Sakkszövetség a Ribli-Szmiszlov mérkőzést illetően is, nagymesterünk játék nélkül lett volna győztes.) Korcsnoj azonban nem akart „zöld asztalnál” nyerni, Kaszparovval titokban találkozott, s megegyeztek abban, hogy a párharcra sor kerül. London volt a színhelye mindkét mérkőzésnek, Korcsnoj győzelemmel kezdett, de Kaszparov végül 7-4-re legyőzte nemes ellenfelét. (A másik ágon a 62 éves Szmiszlov 6,5-4,5-re nyert Ribli Zoltán ellen.) A döntőben Kaszparov veretlenül, 8,5-4,5-ös győzelemmel harcolta ki, hogy Karpov kihívója lett.

A K-K korszak évtizede

A sakktörténelemben ezután megkezdődött egy időszak, amelyet a  K-K párharc fémjelzett, Kaszparov és Karpov hét év alatt öt világbajnoki döntőben csapott össze. Az első, a 48 parti után Karpov 5-3-as vezetésénél félbeszakított világbajnoki döntőt követően Kaszparov 13-11-re megnyerte a második meccset, és elhódította  a világbajnoki címet. Több mint két hónapig csatáztak, Kaszparov öt, Karpov három partiban tudta feladásra kényszeríteni ellenfelét. A megállapodás szerint Karpovnak joga volt a visszavágóra, és a londoni-leningrádi összecsapásuk ismét Kaszparov győzelmét hozta. Kiegyenlített küzdelem folyt a nyolcadik játszmáig – egy–egy győzelem volt a tarsolyukban - , de ekkor Kaszparov magához ragadta  a kezdeményezést. Megnyerte a 14. és a 16. játszmát is, de Karpov hármas nyerősorozattal kiegyenlített! Kaszparov a 22. partiban aratott győzelemmel biztosította be sikerét, 12,5-11,5-ös címvédését. A negyedik K-K mérkőzést 1987-ben, Sevillában vívták. Öldöklő küzdelem folyt, Karpov megnyerte a 2. játszmát, Kaszparov a negyedikben egyenlített. Karpov szerzett ismét vezetést, Kaszparov két nyeréssel a 16. játszmáig vezetett. Karpov ekkor nyert, sőt a 23. játszmában aratott győzelmével fél pontra került a cím visszahódításához. A drámai utolsó partiban Kaszparov összeszedte minden erejét, nyert és 12-12-vel megvédte címét.

Három évvel később New York és Lyon volt a mérkőzésük színhelye. Kaszparov nyeréssel indított, Karpov a hetedik játszmában kiegyenlített. Sorozatos döntetlenek után a címvédő megnyerte a 16. partit, 102 lépésben kényszerítette feladásra ellenfelét. Karpov azonnal egyenlített, Kaszparov ismét vezetést szerzett, és a 20. összecsapás is az ő javára dőlt el. Karpov még szépített a 23. partiban, de Kaszparovnak világossal a 24. játszmában csak remiznie kellett, a 12,5-11,5-es végeredménnyel harmadszor is visszaverte Karpov támadását.

Kaszparov kapcsolata többször is megváltozott a FIDE akkori elnökével, Florencio Campomanessel. Az 1992-es manilai sakkolimpián a világbajnok volt a szupersztár, egy évvel később pedig világbajnoki döntőjét az angol Nigel Short ellen már a PCA keretei között játszotta le. Az orosz világelső óriási fölényének jegyében zajlott a párharc,  Kaszparov az első, a harmadik, a negyedik, a hetedik és a kilencedik parti megnyerésével gyakorlatilag már eldöntötte a mérkőzés sorsát. Döntetlenek után még győzött a 15. játszmában, Short a 16. összecsapás megnyerésével szépített, a 12,5-7,5-ös nyerés mindennél jobban mutatta, hogy Kaszparov óriási klasszissá nőtte ki magát. Az 1994-es elnökválasztáson Kaszparov minden erejével Campomanes újjáválasztásáért korteskedett!

Trónkövetelő Indiából

Az orosz profi világbajnok következő döntőjét 1995 őszén New Yorkban az indiai Viswanathan Anand ellen vívta. A mérkőzés nyolc döntetlennel indult, majd Anand megnyerte a 9. partit. Kaszparov ekkor bevetette a gondosan előkészített fegyvert, a spanyol megnyitás nyílt változatában a Zajcev-Karpov változatot játszotta meg. A fantasztikus bástyaáldozat „csak” nyerőesélyes végjátékhoz vezetett, örökre tanpélda marad, hogy milyen veszélyek fenyegetik a középen rekedt királyt. Anandot a vereség összetörte, gyorsan vesztett világossal, és többé nem tudta megnehezíteni az orosz világbajnok életét, a 13. és a 14. játszmában elszenvedett kettős vereség megpecsételte sorsát, Kaszparov 10,5-7,5-es győzelemmel ismét megvédte világbajnoki trónusát.

A csaták nemcsak a sakktáblán zajlottak. Kaszparov érezte, hogy legitimmé kell tennie címét, de a PCA csődje után nem tudta megszervezni a kiválasztást biztosító ciklust. Meglepetésre az alkudozások eredményeként Kramnyik-Shirov párosmérkőzést rendeztek, váratlan eredmény született, az esélytelenebb Alekszej Shirov győzött 5,5-3,5-re. A spanyol nagymester sikere keresztülhúzta Kaszparov számításait, nem tartotta méltó ellenfélnek, aki még egyetlen partiban sem tudta őt megadásra kényszeríteni. Kaszparov-Anand meccsről és mesés, hárommillió dolláros díjazásról szóltak a híradások. A valóság azonban nem igazolta az optimizmusát, közben Anand a remélt párosmérkőzés miatt nem játszott Las Vegasban, ahol nem kis meglepetésre Alekszandr Halifman lett a győztes, az új FIDE világbajnok.

Kaszparov kevés kivétellel sorban nyerte a szuperversenyeket. Meglepő fordulatként 1998-ban, a linaresi szuperversenyen egyetlen győzelemmel remikirályként végzett. Ekkor 11 hónapos „önkéntes száműzetésre” ítélte magát, 1999 januárjától azonban páratlan sorozattal írta be magát a sakktörténelembe. A világranglista-vezető tíz szuperversenyen játszott, kilencszer egyedül lett első, 2000-ben, Linaresben Kramnyikkal megosztozott a dicsőségen. Ezt a sikerszériát szakította meg Lékó Péter 2003-as linaresi tornagyőzelmével.

Kramnyik letaszítja a trónról Kaszparovot

Kaszparov meglepő húzásként ellenfélként Kramnyikot választotta, és a sakkvilág biztosra vette, hogy Garri felfedezettje és pártfogoltja nem húzza keresztül a világbajnok számításait. Arra kevesen gondoltak, hogy Kaszparov játszmát sem tud nyerni 12 évvel fiatalabb riválisával szemben, és 15 éves uralkodás után két vereséggel és 13 remivel búcsút inthet címének. A FIDE versenyét Újdelhiben, majd a döntőt Teheránban rendezték meg. Anand élvezte a hazai pálya előnyét, bár a nyolc között Halifman elleni meccse kisebb krimi volt. Vishy imára kulcsolt kézzel ült a sakktáblánál, vesztett pozíciójából csodával határos módon menekült meg. A meccs nagy poénja volt, hogy Anand éppen születésnapján harcolta ki továbbjutását, az orosz címvédő nem rontotta el az ünnepi hangulatot. Anand a döntőben fölényes biztonsággal nyert Shirov ellen, a hatjátszmásra tervezett meccsen már a negyedik parti után világbajnokként ünnepelhették.

Újdelhiben a FIDE vezérkara nap mint nap az új játékidő tervezett bevezetésével bombázta az érdekelteket. Sokan tiltakoztak józan ellenérvekkel: a tv soha  nem fog  sakkversenyt közvetíteni, az internet az igazi célterület…  A szuperversenyek rendezői azonnal bejelentették, hogy nem rövidítik le a játékidőt, színvonalas partikat nem lehet állandó időzavarban játszani. A FIDE azonban nem tétovázott, saját világbajnokságán Moszkvában bevezette a 90 perc és a plusz 30 másodperces tempót, a fogadtatás meglehetősen vegyes volt. 

Kaszparov ismét hadat üzent a FIDE-nek, a vb idején játszotta Kramnyikkal a Botvinnik-emlékversenynek elnevezett meccsét. Négy klasszikus játszmát vívtak, majd hatot rapidoztak, végül 10 villámjátszmában mérték össze erejüket. Kaszparov a két döntetlennel végződött meccs után az 5-5 perces partikban 6,5-3,5-re nyert, és a sajtótájékoztatón győztesként ünnepeltette magát. A tőle megszokott vehemens módon követelte Kramnyiktól a visszavágó mérkőzés lehetőségét, míg a jóval higgadtabb címvédő kihasználva pozícióját, „előcsatározásokra” bíztatta korábbi mesterét. A Kreml báltermében közben zajlottak a csatározások, Anand az elődöntőben elvérzett az ukrán Ivancsukkal szemben. Az ukrán „házidöntőt”, Ivancsuk és Ponomarjov meccsét 2002 januárjában Moszkvában játszották le, a 19 éves Ponomarjov győzött.

A Prágai Egyezmény

A címétől megfosztott „király” taktikát változtatott, tárgyalásokba kezdett a FIDE vezérkarával, amely a Prágai Egyezményhez vezetett. A címegyesítésről szóló megállapodást aláírta Kramnyik, Kaszparov és Iljumzsinov is. Ennek értelmében Kramnyik a dortmundi világbajnok-jelölti torna győztesével játszik világbajnoki döntőt (ennek első helyezettje lett Lékó Péter), míg a FIDE világbajnoka, az ukrán Ruszlan Ponomarjov a világranglista-vezető Kaszparovval. A két mérkőzés győztese pedig az egyesített címért küzd meg. A megállapodás időpontokat is tükrözött, de ezt nem sikerült betartani. Ráadásul a Ponomarjov-Kaszparov párharc körül nagy bonyodalmak keletkeztek, amelyek meglepő fordulattal értek véget, az újabb és újabb követeléssel előálló Ponomarjovot megfosztották  címétől.

A tiltakozások ellenére a FIDE 2004-ben Líbiában megrendezte újabb kieséses rendszerű világbajnokságát, az élmezőnyből alig játszottak. Óriási meglepetés született, az esélyesebb riválisokat sorban búcsúztató  üzbég Rusztam Kaszimdzsanov lett az új világbajnok, s Kaszparovval kellett volna megmérkőznie. Csak a bennfentesek tudhatják, hogy januárban Dubaiban végül miért nem jött létre a párharcuk.  A sértődött Kaszparov 2005-ben  linaresi tornagyőzelme után visszavonult, ebben nagy szerepe volt a FIDE halogató taktikájának.

A másik ágon kétéves huzavona után a svájci Dannemann cég szervezésében lejátszották Kramnyik és Lékó Péter meccsét. Nagymesterünk „túlélte” a negatív kezdést. Az első játszma elvesztése után kiegyenlített az ötödik partiban, majd a nyolcadik játszmában aratott csodálatos győzelmével egészen a 14. játszmáig vezetett, és fél pont hiányzott a világbajnoki cím elhódításához. A rutinos ellenfél végül fordított, drámai küzdelemben megnyerte a partit, és Vlagyimir Kramnyik a 7-7-tel megvédte a világbajnoki címét.

A FIDE 2005 áprilisában döntötte el, hogy világbajnokságát kétfordulós, körmérkőzéses rendszerben, nyolc résztvevővel rendezi meg. Vlagyimir Kramnyik ragaszkodott a prágai megállapodáshoz, és a győztessel kívánt megmérkőzni az egyesített címért. Az argentin üdülőhelyen, San Luis-ban a bolgár Veszelin Topalov az első félidői fantasztikus eredményének köszönhetően (Anand elleni remijétől eltekintve hat partijából került ki győztesként) hódította el a FIDE világbajnoki címet. Riválisai is belátták, hogy a nagyszerű formában sakkozó bolgárral nem vehetik fel a versenyt, gondoltak a jövőre is, Anand, Szvidler és Morozevics már a FDE következő döntőjére készülhetett, Lékó Péter és Polgár Judit párosmeccsekre kényszerült.

A világbajnokság végeredménye:

Világbajnok: Veszelin Topalov (bolgár) 10 pont

2. Viswanathan Anand (indiai) 8,5

3. Peter Szvidler (orosz) 8,5

4. Alekszandr Morozevics 7

5. Lékó Péter (magyar) 6,5

6. Rusztam Kaszimdzsanov (üzbég) 5,5

7. Michael Adams (angol) 5,5

8. Polgár Judit (magyar) 4,5

Újabb diplomáciai csatározás után 2006 őszén Elisztában játszották le a címegyesítő mérkőzést. A bonyodalmaktól sem mentes, pszichológiai hadviseléssel fűszerezett címegyesítő világbajnoki döntőt rapid rájátszásban az orosz Vlagyimir Kramnyik nyerte meg. Topalov hiába követelt visszavágót, erre nem került sor, sőt a bolgár exvilágbajnok az aláírt szerződés alapján elvesztette a jogot, hogy a következő 8 résztvevős vb-n játsszon. Közben többször is módosították a világbajnok-jelölti párosmeccsek időpontját, amelyeket végül május-júniusban Elisztában játszották le, a sorsolást azonban még 2006. januárjában elkészítették. Lékó Péter könnyed játékkal biztosította továbbjutását, a török Mihail Gurevicset 3,5-0,5-re győzte le, míg Polgár Judit alulmaradt a rutinos orosz Jevgenyij Barejevvel szemben, így elmaradt a legjobb nyolc között a magyar szuperrangadó. Lékó remek formában folytatta versenyzését, Barejev sem állhatta útját, elsőszámú nagymesterünk 3,5-1,5-tel lett a világbajnoki döntő résztvevője. Az esélyesek jutottak tovább, Lékó mellett az örmény Levon Aronjan, az izraeli Borisz Gelfand és az orosz Alekszander Griscsuk harcolta ki a jogot, hogy Mexikóvárosban a világbajnoki címért csatázzon.

A 8 résztvevős, kétfordulós világbajnoki döntő a világranglista-vezető Viswanathan Anand győzelmével fejeződött be. A sakkozás új királya, a 37 éves indiai nagymester megőrizte veretlenségét, megcsillogtatta remek felkészülését, kiegyensúlyozott, magabiztos játékkal hódította el Vlagyimir Kramnyiktól a világbajnoki címet. Felkészülése optimálisan jól sikerült, sötéttel is harcos szisztémákat játszott meg, megőrizte veretlenségét. Két partiban kellett nagyon vigyáznia, a harmadik fordulóban világossal a címvédő Vlagyimir Kramnyikkal szemben, majd a 13. játéknapon az orosz Alekszander Griscsuk ellen volt szüksége hidegvérre, pontos védekezésre. Az élbolyban végzettek ellen 1-1-re hozta meccseit, az ötven százalékot nem teljesítőkkel szemben valamennyi mini-párosmérkőzését megnyerte.

Egypontos hátrányban végzett holtversenyben a második helyen Vlagyimir Kramnyik és Borisz Gelfand. A címvédő egyszer ingott meg, honfitársától, Alekszandr Morozevicstől kapott ki, hatásos újításai rendre beváltak. Messze a várakozás felett szerepelt a viadal doyenje, Gelfand. Egyetlen vereségét nagy bakival szenvedte el. Az izraeli nagymester is remekül felkészült a vb-re, erővel is bírta a menetelést. Lékó Péter ötvenszázalékos teljesítményt ért el, két vereségét két nyeréssel ellensúlyozta. Az ő játékából hiányzott az átütő erő, többször is időzavarba került, előnyös pozíciókat nem tudott győzelemig fokozni.

A világbajnokság végeredménye:

Világbajnok: Viswanathan Anand (indiai) 9 pont

2-3. Vlagyimir Kramnyik (orosz) és Borisz Gelfand (izraeli) 8

4. Lékó Péter (magyar) 7

5. Peter Szvidler  (orosz) 6,5

6-7. Alekszandr Morozevics (orosz) és Levon Aronjan (örmény) 6

8. Alekszandr Griscsuk (orosz) 5,5

A szabályzat értelmében Vlagyimir Kramnyiknak joga volt párosmérkőzésen megmérkőznie az új világbajnokkal, Viswanathan Ananddal. Egy évvel trónfosztása után Kramnyik alulmaradt a bonni párharcban is, Vishy megvédte koronáját. Anand jobban térképezte fel ellenfele gyenge pontjait, a partik többségében rákényszerítette akaratát kihívójára. Két sötéttel elért győzelme sorsdöntő volt. Stratégiája tökéletesen bevált, olyan állásokat vállalt, ahol a finom pozíciós játék nagymestere a bonyodalmakban eltévedhetett. Az indiai sakkozótól nem volt idegen, hogy királya középen rekedt, érezte az állásban rejlő ellentámadási lehetőségeket. Könnyedén játszott, nem került időzavarba. Szakmailag nehezen magyarázható, hogy Kramnyik miért ismételte meg az ötödik partiban a harmadik összecsapás megnyitását. Világbajnoki döntőn ritkán látható elnézéssel azonnal vesztőt húzott. 

A hajrában Kramnyik magára talált, a kilencedik partiban sötéttel nyerőesélyes állást ért el, de nem tudta egész pontra váltani esélyét. A tízedik játszmát világossal megnyerte, Anand az első meccslabdát elhibázta, de a következőt értékesítette. A két világklasszis összecsapása mellett a segítők, a szekundánsok csapata is viaskodott. A nevek tekintetében Kramnyik stábja volt az erősebb, 4 évvel ezelőtti, brissagói kihívója Lékó Péter mellett az orosz Szergej Rublevszkij a francia Laurent Fressinet elemzéseire, ötleteire, tanácsaira támaszkodhatott, de orosz sakkozók egész csapata állt még készenlétben… Anandot honfitársa, Surya Shekhar Ganguly, a dán Peter Heine Nielsen, az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov és a lengyel Radoslav Wojtaszek segítette a küzdelem során. Anand egy pillanatig sem tagadta, hogy a párbaj előtt Magnus Carlsennel is dolgozott együtt, akit a jövő nagy bajnokának tart.

A világbajnoki döntő végeredménye: Viswanathan Anand (indiai, 2783) – Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2772) 6,5-4,5 (döntetlen, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, 1 – 0, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen)

Három éve a sakkozás régi-új királyát ünnepeltük. A szófiai világbajnoki döntőben a címvédő Viswanathan Anand az utolsó partit sötéttel megnyerte, viharos támadással használta ki bolgár kihívójának, Veszelin Topalovnak sorsdöntő hibáját. „Pályafutásom legnehezebb mérkőzését játszottam, ami éveket vett el az életemből” –nyilatkozta a nagyon boldog győztes.

A világbajnoki döntő Viswanathan Anand és stábja számára nagy kalanddal kezdődött. Az izlandi vulkánkitörés miatt 40 órás utazás után csak egy nappal a hivatalos megnyitó előtt érkeztek meg a bolgár fővárosba.

A meccset a kihívó Veszelin Topalov kezdhette világossal, és a címvédő a Grünfeld védelem egyik változatában a 23. lépésben azonnali vesztőt húzott. Topalov tisztáldozattal szétzúzta Anand királyállását. A vesztés felett Vishy nem sokat kesergett, azonnal egyenlített. Topalov a tőle megszokott túlzott erőszakossággal játszott, elhibázott huszársakk után Anand egyre nagyobb fölénybe került. A harmadik partiban szláv védelmet láttunk, pontosztozkodás született. A negyedik összecsapást  remek stílusban játszotta Vishy, tisztáldozattal jutott vezetéshez.

Három, korántsem békés döntetlen után - hol egyik, hol másik fél hagyott ki kecsegtető esélyt - Anand hihetetlen bakival bukta el a nyolcadik játszmát. A vereség nem múlt el nyomtalanul. Fölöslegesen került időzavarba a kilencedik játszmában és nyerések sorozatát hagyta ki. Úgy tűnt, hogy meccslabdát hibázott. Drukkerei nagyon aggódtak érte, ráadásul a tízedik partiban megszenvedett a remiért. Furcsa volt a 11. összecsapásuk, végül a nagyon érdekes végjáték  lépésismétléssel remi lett. A döntés az utolsó játszmára maradt, és Topalov nem titkolta, hogy nagyon elégedett azzal, hogy világossal játszhat. A hazai pálya előnyével játszó kihívó azonban nem bírta a sorsdöntő játszma feszültségét. A lélektani hadviselésben Anand erősebb volt. Egy pillanatban a lépésismétlés lehetőségét is felkínálta ellenfelének, de Topalov nem élt a lehetőséggel.

„Villámkezű” Vishyvel szemben nem akart rapidozni, élénken élt emlékezetében, hogy 2006-ban Vlagyimir Kramnyik ellen kikapott a rájátszásban? Furcsa manőverekbe kezdett, majd lebecsülte a nagyátlón „leselkedő” futót. Királya magára maradt, a világbajnok haderejének koncentrált támadása ellen nem volt védelme. Anand az 56. lépése után fogadhatta ellenfele gratulációját. A kiegyenlített erők küzdelmében megérdemelt győzelmet aratott.

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2787) – Veszelin Topalov  (bolgár, 2805) 6,5 – 5,5 (0 – 1, 1 – 0, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 1 - 0)

Tavaly Moszkvában Viswanathan Anand és kihívója, az izraeli Borisz Gelfand mérkőzött meg.  Csatájukat kiegyenlített erők küzdelme jellemezte. A vártnál talán békésebb partikat láttunk a két jól felkészült, a világbajnoki címért több mint két évtizede versengő nagymesterek összecsapásán, de a 12 játszmás lebonyolítás is kevesebb alkalmat ad a nyíltsisakos játékra. A rapid rájátszás izgalmai sok mindenért kárpótolták a sakkrajongókat, a rendkívüli feszültséget a gyorsabban játszó címvédő jobban bírta. A világbajnoki cím sorsát eldöntő rájátszást a címvédő Viswanathan Anand 2,5-1,5-re megnyerte Borisz Gelfanddal szemben. Az indiai világbajnok három döntetlen mellett a második partiban aratott győzelemmel védte meg koronáját.

A sakktörténelem során először rendeztek múzeumban világbajnoki döntőt. A 19. században élt Tretyjakov-fivérek magángyűjteményéből a 20. század végére az orosz festészetet, szobrászatot, rajz- és részben iparművészetet is bemutató egyik legnagyobb kulturális létesítmény lett. Műtárgyainak számát több mint 130 000-re becsülték. Állandó kiállításán többek között világhírű középkori ikonfestők, 19. századi realisták, 20. századi modern irányzatok jeles képviselőinek remekei láthatók. A szervezők kihasználták a mérkőzés adta lehetőséget, és az internetes közvetítés segítségével naponta mutatták be a leghíresebb képeket. A játszmákat neves nagymesterek, köztük Lékó Péter is kommentálta.

A sakktörténelem második legnagyobb korátlagú döntőjére került sor. Az 1934-ben játszott az Aljechin-Bogoljubov párharc viszi a pálmát, ketten 86 évesek voltak, az 1963-as Botvinnik-Petroszjan világbajnoki döntő résztvevői pedig 84 évesek.

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2791) – Borisz Gelfand  (izraeli, 2727) 8,5 – 7,5 (döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 1 – 0, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 1 – 0, döntetlen, döntetlen)

Verőci Zsuzsa

Az azeri fővárosban, Bakuban ülésezik a Nemzetközi Sakkszövetség Végrehajtó Bizottsága. A mai ülésen a FIDE vezérkara megerősítette a korábban már aláírt szándéknyilatkozatot, az indiai világbajnok Viswanathan Anand szülővárosában, Chennaiban játszhatja kihívójával, a világranglistát vezető norvég Magnus Carlsennel a világbajnoki döntőt. A Norvég Sakkszövetség elnöke, Jøran Aulin-Jansson két napja levélben fordult a FIDE elnökéhez,  Kirszan Iljumzsinovhoz, hogy a nagy érdeklődéssel várt meccset semleges pályán rendezzék meg. Párizs bejelentette rendezési szándékát, 3,45 millió eurós díjalapot kínált.

Bakuban aláírták a végleges megállapodást 

A nemzetközi sakkélet egén új vihar készülődik. A FIDE vezérkara pályáztatás nélkül fogadta el Chennai jelentkezését a világbajnoki döntő megrendezésére, így a címvédő Viswanathan Anand november 6. és 26. között hazai pályán mérkőzhet meg kihívójával, a norvég Magnus Carlsennel. A norvégok is jelezték, hogy készek a rendezésre, sőt felröppent a hír, hogy New York is érdeklődik. Meglepetésre a FIDE egyik alelnöke, Israel Gelfer április 19-én Chennaiba érkezett, és memorandumot írt alá a helyi vezetőkkel, az Indiai Sakkszövetség vezérkarával. A tavalyi moszkvai döntőhöz hasonlóan a díjalap 2 millió 550 ezer dollár. A sakkozás 13. világbajnoka, Garri Kaszparov botrányosnak nevezte az aláírást, Magnus Carlsen megdöbbenésének adott  hangot.

Az Aljechin emlékversenyen meghívott vendég volt Magnus Carlsen édesapja, aki kijelentette, hogy a tervezett indiai színhely nagy hátrány fia számára. A nehéz klíma, a szokatlan körülmények egyenlőtlenné teszik a feltételeket, rontják fia esélyeit. Hasonlóképpen nyilatkozott Carlsen menedzsere, Simon Agdestein is. Közben Párizs is bejelentkezett egy szenzációs 3,45 millió eurós díjalap ajánlattal.

A Norvég Sakkszövetség elnöke, Jøran Aulin-Jansson a FIDE-vel folytatott tárgyalások után május 3-án hivatalos levélben is kérte, hogy a világbajnoki szabályzatnak megfelelően írjanak ki pályázatot a világbajnoki döntő megrendezésére, fair, átlátható procedúra döntse el a döntő helyszínét. A döntés Bakuban megszületett, aláírták a végleges szerződést.

Januárban a Tata Steel szuperversenyen játszottak utoljára egymással 

Viswanathan Anand május 8-tól a norvégiai Stavangerben játszik az év hatodik szuperversenyén, amelyen a világranglistát fölényesen vezető kihívója, Magnus Carlsen is szerepel. Érdeklődéssel várjuk a fejleményeket.

Verőci Zsuzsa

(Fotó: AICF)

A londoni világbajnok-jelölti döntő után Vlagyimir Kramnyikkal a Nezaviszimaja Gazeta és a televízió számára Marina Makaricseva készített interjút. Miért vesztette el utolsó partiját? Mit gondol arról, hogy Carlsen a világ legjobb sakkozója? Milyen esélyt ad Vishy Anandnak a címvédésre? Milyen munkát kell elvégezni Magnusnak és Vishynek a sikerért? Mit gondol Kaszparov megnyitási repertoárjáról? Többek között ezeket a kérdéseket válaszolta meg az orosz exvilágbajnok, aki higgadtan, visszafogottan idézte fel a torna kritikus pillanatait. Kramnyi úgy érzi, hogy még van tartaléka, sok mindent jobban csinálhat, s nem tett le céljáról, a világbajnoki cím visszahódításáról. Zsúfolt versenynaptára miatt lemondta a májusi norvég szuperversenyt, április 21-től az Aljechin-emlékversenyen játszik, majd júniusban a Tal-emlékversenyen.

„Természetesen fáradt és elkeseredett vagyok. Olyan közel voltam. Bármennyire is hiszem, hogy mindketten, Carlsen és én is megérdemeltük volna a tornagyőzelmet, de csak egy győztes lehet, így ebben az esetben azt mondhatjuk, hogy én egy kicsit balszerencsés voltam. Az utolsó fordulóban, azután, hogy Magnus szerencsével megnyerte utolsó előtti partiját (Radzsabov ellen), nehéz helyzetben voltam. Holtverseny esetén a tie-break egyik pontszáma nekem volt kedvező, míg a másik Magnusnak kedvezett. Sajnos az ő „tie-break” pontszáma sokkal fontosabb volt a versenykiírás szerint, bár hasonló szituációkban gyakran az ellenkezője számít. Egyforma pontszámunk volt, de valójában fél pont előnnyel kezdte az utolsó fordulót. Én sötéttel játszottam, ő világossal, a helyzetem nehéz volt. Kockáztatva nyerésre kellett játszanom, ez volt az egyetlen esélyem. Még mindig úgy gondolom, hogy ez helyes döntés volt, mert ez volt az egyetlen lehetőség, Magnust kibillenteni az egyensúlyából, idegessé tenni és rákényszeríteni, hogy nyerésre kelljen játszania. Ez vezethetett potenciálisan vereségéhez, ahogy ez történt is. Sajnos magam túl messzire mentem, és már nem menthettem meg a partimat, már „túlmelegítettem a botot”, amikor világossá vált Magnus veresége. A kezdettől mindent megkíséreltem, semmit nem tehettem. Megszokott, normál szituáció. Megragadhattam volna az esélyt egy-két  lépéssel a fordításra.  Lehet, hogy kicsit balszerencsés voltam, hogy nem tudtam többet kihozni. Összességében addig a pillanatig is a versenyen kárba veszett számos lehetőség” – idézte fel Kramnyik a taktikáját.

Marina Makaricseva az időzavart okolta, ha lett volna idő, hogy kicsit fagyassza a pozíciót…

„Nagyon érdekes pillanat volt, hogy a verseny végeredménye öt perc alatt dőlt el. Megmenthettem volna a partit, de a He6 lépés, amit terveztem és normál körülmények között megjátszottam volna, nem adott semmiféle esélyt, hogy nyerésre játsszak. Ebben a pillanatban Carlsen játszmája még nem indult meg a lejtőn, állása teljesen normális volt, és blöffölni próbáltam… Néhány perc múlva kiderült, hogy mindenképpen He6-ot kellett volna játszanom, de már késő volt. Már nem volt visszaút. A szituáció romlott: kockáztattam, minden vagy semmi, és már nem volt mentségem. Vaszilij időzavarban is precízen játszott, egyetlen hibát sem vétett. Én blöfföltem, időzavaros hibájában reménykedtem, az időkontroll után Magnus vesztett, de az én pozícióm is menthetetlen volt. Ez egy megszokott sporthelyzet. Rutinos sakkozó vagyok, tervezhettem ezt a helyzetet. Most sem lenne más esélyem, mint a kockáztatás” – magyarázta Vlad a kritikus pillanatokat.

-A verseny megmutatta, hogy Magnusnak is vannak idegei. Széles körben elterjedt, hogy a legerősebb erénye, hogy nem hibázik és érzelmeit mindig kontroll alatt tartja. De most láthattuk, hogy sokszor  sietett megnézni az ön tábláját, amikor Gelfanddal játszott, vagy az utolsó játszmánál. Ő sem legyőzhetetlen?

- Magnus kiemelkedő, figyelemre méltó sakkozó. Mégis véleményem szerint a sakkvilág túlbecsüli hegemóniáját. Hiszem, hogy ketten, Aronjan és én is egyenlő esélyekkel mérkőzhetünk vele. Kétségkívüliek kvalitásai: fiatal kora, energiával telített, jó idegrendszer, hihetetlen motiváció, gyilkos ösztön… De a sakk oldaláról nem látom, hogy ő miért lenne sokkal erősebb nálam, vagy Levonnál…. Kétségtelenül nagyon erős sakkozó és óriási tehetség. Nem próbálom csökkenteni eredményeit. Mégis úgy hiszem, hogy az Élő-pontszámoknál jelentős előnye nem a sakkozói bázison alapszik. Más tulajdonságoknak felel meg. A sakk oldaláról meggyőződésem, hogy versenyezhetek vele. Ahogy ezt mindig teszem. Nem is olyan régen még pozitív eredményem volt Magnussal szemben. A világbajnok-jelölti verseny minimeccsén boldog lehetett az elért két döntetlennel. Mindenki (magamat is beleértve) gondolta, hogy legyőzhetetlen az energia, az idegek és hasonló tényezők miatt. Ezen a versenyen életében először került igazán bajba. Ez a verseny nem úgy alakult, ahogy ez várható volt. Ivancsuk elleni partija után valami baj történt. Hirtelen kiderült, hogy eléggé sérülékeny. Én az ő korában szintén rángatóztam a döntő pillanatokban, pillantást vetettem a többi táblára. Az évek során megerősödtem. Nyerek, vagy vesztek, de az utolsó fordulóbeli vesztésem sem okozott bármilyen módon idegességet. Úgy éreztem, hogy nyugodt vagyok és illően játszom. Amikor a partit játszod, akkor mindenről el kell felejtkezni, ki néz, ki van körülötted, a verseny állásáról, a játszmára kell figyelni. Ez a jön a tapasztalattal.

Vlagyimir Kramnyik úgy ítéli meg, hogy reálisak Vishy Anand címvédési esélyei. A legnagyobb problémát abban látja, hogy Anandot „megfélemlítette” Carlsen, megijedt tőle, ahogy sohasem volt sokkal gyengébb Kaszparovnál, de nem tudott ellene játszani. (Kaszparov 16-5-re vezet a klasszikus partik alapján, 31-szer remiztek.) 

„ Az életkor áldozatot követel. Anand kicsit rosszabbul játszik, mint korábban, de még mindig elég jól. Ritkán veszít és ez meccsen nagyon fontos. Meccsen nem kell sokat nyerni, elég egy győzelem és a többi remi… Nyilvánvaló, hogy Vishy most a meccsekre koncentrál, és nem pazarol energiát a megszokott versenyein. Lehet, hogy nem lesz csúcsformában. Talán karrierjének csúcspontja volt az ellenem játszott döntő. Ragyogóan játszott, majd visszaesett. Ha a normális jó formájában játszik, legyőzheti Carlsent, de csak akkor, ha sikerül megoldani a pszichológiai problémákat. Meg kell tennie. Relaxálnia kell és nem szabad félnie Magnustól. Szembe szállhat Carlsennel és legyőzheti. Ha Anand képes így felkészülni, akkor egyenlőek az esélyek. Ellenkező esetben szerények a reményei. A pszichológia sokat számít a meccsen. Azt mondanám, hogy a legfontosabb, a másik tényező lehet, ha sikerül nyomás alatt tartani Magnust legalább hat játszmáig (félidőben 3-3 az eredmény), akkor az én szememben Anand a favorit.”

Az orosz exvilágbajnok véleménye szerint Anand megnyitáselméleti felkészültségben felülmúlja Carlsent. Jól kidolgozott, megjátszott nyitásai vannak, ezért annyira erős a párharcokban. Még világossal is nehéz ellene nyitásban előnyt elérni. Bonni  meccsükön Kramnyik sokat kockáztatott, hogy valahogy ebből a páncélzatból valahogy kicsábítsa, de a kockáztatás nem hozta meg a kívánt eredményt. Magnusnak is megvannak a maga előnyei. Kiváló, fantasztikus memóriája van, rugalmas, különböző szisztémákat játszhat… De a megnyitás – ez egyike Carlsen problémáinak…

Anandnak is megadta  a tanácsokat, a megnyitáselméleti problémákat Carlsennek kell megoldania. A londoni torna előtt fenyegetőzött, hogy nagyon komolyan készül, de a nyitásokban semmit sem mutatott. Anand elleni meccsén ez másképp lesz… Állandó nyomás alatt lesz a nyitásban, ha védekezni kell a rosszabb pozíciókban. A meccsig a fél év nem hosszú idő, érdekes lesz, hogy sikerül-e valami új koncepciót kitalálni, ravaszsággal túljutni ezen a problémán.

Az interjúnál Kramnyik még nem tudta, hogy felröppent a hír, Garri Kaszparovot ismét felkérték Magnus Carlsen segítésére. Ezt az 50. születésnapját Oslóban ünneplő Kaszparov sajtótájékoztatója után kissé elsietve, pontatlanul közölte a tekintélyes VG újság. Érdekes volt megismerni véleményét arról, hogy mit gondol arról, ha Garri egyszerűen csak átadja Magnusnak a megnyitáselméleti repertoárját.

„A megnyitáselmélet – ez egyfajta tudomány. Folyamatosan fejlődő dolog. Abban az időben, amikor Kaszparov még a sakkban volt, tényleg zseniálisan tudta a nyitásokat. Ezt már nem jegyzik, már elmúlt ez az időszak. Nagyon gyorsan – valóban viharosan fejlődik a sakkozás, mint például az internet. Például az első modulok, iPhone már senkit nem izgatnak, érdekelnek… Ilyen a megnyitás – ez amolyan tréfa, állandó munka nélkül nem lehet megcsinálni, úgymond a felhalmozott poggyász eszmék – és ezen élsz, tíz évig játszod. Ez valamikor lehetséges volt… A 70-es, 80-as években, amikor még nem volt számítógép. Most állandóan újat kell keresni, kolosszális munka kell valamilyen új ötlethez. A régi poggyásszal már nem jutsz messzire, és Anand állandóan megújít, frissít, állandóan dolgozik, vagy a csapata, állandóan valami színt tesz hozzá. Ez nem afféle kozmetikai kezelés, hanem folyamatos munka a mélységekig, a tökéletességig. Ez a munka folyamatosan halmozódik és csak néhány év múlva ad gazdag termést. Ezért lesz nagyon nehéz Carlsennek utolérnie Vishyt…Még akkor is, ha a nap 24 órájában megszakítás nélkül sakkozik majd, nem lesz képes behozni azt, amit Anand tíz év alatt megcsinált. Valami ravaszat ki lehet találni. Például, amikor én játszottam a meccset Kaszparovval, megértettem, hogy Kaszparov mindenképpen jobban fel lesz készülve, de sikerült ravasz játékfelépítéssel, a nyitásban új irányokkal, új  elgondolásokkal csökkenteni előnyét és kiegyenlíteni esélyeimet.”

Kramnyik egyetértett abban, hogy Carlsen stílusa nagyon hasonlít Karpovéra, de a hiányosságai is. „Carlsen kicsit javított Karpov. Gyakran hallom, hogy stílusa túlságosan száraz… Ez részben igaz, de úgy gondolom, hogy az az ember, aki a mesteri tudás ilyen fokát érte el, ilyen eredményeket, joga van bármilyen stílushoz, úgy játszhat, ahogy a legjobbnak tartja. Senkinek nem áll jogában mutogatni rá, ha ilyen Élő-pontja van, ilyen mesteri tudása, ilyen kimagasló játékereje. Jogában áll úgy játszani, ahogy a legjobbnak tartja” – értékelte Carlsen stílusát.

Vlagyimir Kramnyik nem mondott le a világbajnoki cím visszaszerzésének esélyéről. „Ha nem sikerül a következő ciklusban, akkor újra megpróbálom. Úgy tűnik, hogy korai lenne még leírni magam. Befejeződött a világbajnok-jelölti torna. Az a verseny, amelyre mindenki motiváltan, felkészülten érkezett. Ez egyfajta lakmuszpapír, amelyik megmutatja adott pillanatban a szintedet. Mindenki kiteregette az összes kártyáját, motiváltak voltak… És emellett meg tudtam mutatni, hogy megnyerhettem volna versenyt, első lehettem volna. Van még tartalékom, pontosan tudom, hogy bizonyos dolgokat jobban is csinálhatok…” – fejezte be gondolatait a sakkozás 14. világbajnoka, aki Garri Kaszparovot taszította le a trónról és Viswanathan Ananddal szemben vesztette el világbajnoki címét.

Verőci Zsuzsa

A norvég világranglista-vezető Magnus Carlsent választották 2011 legjobb sakkozójává. A „64-Sahmatnoje Obozrenije” tizenhetedik éve szervezi a sakk Oscar-díj odaítélésére a szavazást. Carlsen sorozatban harmadszor nyert. Az izraeli Borisz Gelfandot jelölték a második helyre, az örmény Levon Aronjan ismét harmadik lett a szavazáson.

A spanyol sakkszervező és újságíró, Jordi Puig 1967-ben kérte először voksolásra az újságírókat, akik Bent Larsennek ítélték a díjat. 1968-ban Borisz Szpasszkij lett a legjobb, egy évvel később a szovjet nagymester már a sakkozás tizedik világbajnokaként győzött. Az amerikai Robert Fischer évei következtek, az amerikai fenomén háromszor is joggal érdemelte ki az Oscar-díjat. Tőle Anatolij Karpov vette át az uralkodói szerepet, a sakkozás tizenkettedik világbajnokát 1973 és 1977 között megszakítás nélkül ötször választották meg az év legjobbjának. Bár Karpov a svájci Viktor Korcsnojjal szemben 1978-ban megvédte címét, az újságírók mégis a világbajnoki döntő vesztesének, Korcsnojnak adták a díjat.

Karpov 1979 és 1981 között ismét tündökölt, majd kihívója, Garri Kaszparov vette át tőle a stafétabotot. Kaszparov 1982-ben és 1983-ban nyert a szavazáson, majd Karpovot pályafutása során utoljára 1984-ben választották a legjobbnak. Kaszparov világbajnoki címének megszerzésével, majd megvédésével méltán érdemelte ki négyszer is az Oscar-díjat. Puig úr 1989-ben bekövetkezett halálával 1995-ig nem volt igazi gazdája a szavazás megszervezésének. Ezt az időszakot többen is kihasználták, sokan rendeztek házi szavazásokat, hogy saját népszerűségüket növeljék, de csak 17 éve van ismét igazi szervezett voksolás, amelynek rangot ad, hogy nyomon követhető, kik is értékelték az elért eredményeket.

Kaszparov 1995-ben és 1996-ban lett Oscar-díjas, 1997-ben és 1998-ban Viswanathan Anandot választották a legjobbnak. Kaszparov 1999-ben ismét győzött, 2000-ben többen voksoltak londoni legyőzőjére, Vlagyimir Kramnyikra, kivívták a szuperversenyeken villogó  Kaszparov rosszallását. A harmadik évezred első Oscar-díját Kaszparovnak ítélték, az exvilágbajnok elsőségéhez nem férhetett kétség, Kramnyik szoros versenyben előzte meg Ruszlan Ponomarjovot. Tíz éve ismét Kaszparovot választották a legjobbnak, Lékó Péter bravúros szerepléssel megérdemelten lett második. 2003-ban Anand nyert meggyőző fölénnyel, az orosz Peter Szvidler követte. Kaszparov és Kramnyik mögött Lékó az ötödik helyen végzett.

Anand 2004-es esztendőben elért ragyogó eredményeit a szakma is díjazta, óriási fölénnyel győzött, 1541 ponttal előzte meg az orosz Szuperbajnokság nyertesét, Garri Kaszparovot,  Lékó Pétert szoros küzdelemben a harmadik helyre jelölték. Vlagyimir Kramnyik, Rusztam Kaszimdzsanov és Veszelin Topalov volt a további sorrend.

Egy pillanatig sem lehetett kétséges, hogy Veszelin Topalov érdemli ki 2005-ös Oscar-díjat. Bámulatos teljesítménnyel megnyerte a San Luis-i világbajnokságot. Győzött a szófiai szuperversenyen, holtversenyben volt első a linaresi tornán, s dortmundi holtversenyes második, a Wijk aan Zee-i harmadik helyével sem kellett szégyenkeznie, 293-an jelölték a legjobbnak. Nem lehetett kétséges Viswanathan Anand második helye sem. Második lett a világbajnokságon, ezüstérmes Wijk aan Zee-ben és Szófiában, harmadikként zárta linaresi szereplését, s valamennyi rapid tornát is megnyerte.

Egy évvel később meggyőző fölénnyel, pályafutása során másodszor nyert az egyesített világbajnoki cím birtokosa, Vlagyimir Kramnyik. Az orosz világelső hosszas betegség után remekelt a torinói sakkolimpián, megnyerte a dortmundi szuperversenyt, és emlékezetes csatában legyőzte Veszelin Topalovot az elisztai világbajnoki döntőn, amelynek menete, a sakktáblán kívül is zajló „háború” alaposan megosztotta  sakkvilágot. Hatvannégy nagymester közül hárman Topalovot nem jelölték a legjobb tízbe, egy szavazó Kramnyikot „büntette”. A bolgár exvilágbajnok sem zárt rossz évet, holtversenyben volt első Ananddal a Corus tornán, megnyerte a szófiai szuperversenyt, holtversenyben másodikként végzett a linaresi viadalon. Megérdemelt Viswanathan Anand harmadik helye, holtversenyes elsőség Wijk aan Zee-ben, és valamennyi rapid versenyén győzött.

Az indiai világbajnokot, Viswanathan Anandot választották 2007 legjobb sakkozójává. Vishy meggyőző fölénnyel nyert,  pályafutása során ötödször érdemelte ki az elismerést. Az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyikot jelölték a második helyre, meglepetés az amerikai Gata Kamsky dobogós helye, megnyerte a Világkupát, de más jelentős sikerrel nem büszkélkedhetett.

A „64” sakkmagazin főszerkesztőjének, Alekszandr Rosalnak a halála után kevésbé volt szervezett a következő három évben a szavazás. A világbajnoki címét a bonni párharcban Vlagyimir Kramnyikkal szemben megvédő Anand győzött 2008-ban is. A triplázás azonban nem sikerült, a norvég szuperzseni, Magnus Carlsen évei következtek.

A 2009-es esztendőt Magnus a Corus-torna megnyerésével kezdte, majd Linaresben harmadikként zárta szereplését. A dortmundi szuperversenyen is bronzérmes volt, szenzációs tornagyőzelmet aratott a kínai Nankingban, két és fél ponttal előzte meg Topalovot. Óriási fölénnyel diadalmaskodott a villám-vb-n, holtversenyben második a moszkvai Tal-emlékversenyen. Az évet londoni sikerrel zárta.

Carlsen 2010-ben is folytatta sikersorozatát, Wijk aan Zee-ben megvédte elsőségét. A báznai szuperversenyen kétpontos előnnyel végzett az élen. Gyengélkedett a Grand Slam-döntőn, de Nankingban ismét remekelt, ezúttal Anand előtt nyerte meg a versenyt. Londoni tornagyőzelemmel zárta az évet. Anand szoros versenyben, mindössze 20 pontos hátránnyal lett második, Levon Aronjan, Vlagyimir Kramnyik, Szergej Karjakin, Veszelin Topalov, Jan Nepomnjacsij, Vaszilij Ivancsuk, Hikaru Nakamura és Alekszandr Griscsuk került még a legjobb tízbe.

A „64” újság 10-es száma közölte a 2011-es Oscar-díjra történt szavazás végeredményét. Sorozatban harmadszor választották a legjobbnak Carlsent, aki a világbajnok-jelölti páros meccseken győztes Borisz Gelfandot előzte meg. A norvég világranglista-vezető harmadik volt Wijk aan Zee-ben, megismételte sikerét Báznán, megnyerte a bieli szuperversenyt. Holtverseny után a rapid rájátszáson Vaszilij Ivancsukot legyőzve a Grand Slam-döntőn is ő emelhette magasba a győztesnek járó trófeát. Moszkvában az örmény Levon Aronjannal osztotta a dicsőséget, de sötéttel sikeresebben játszott, övé lett az elsőség. Londonban harmadikként végzett.

A harmadik helyre Levon Aronjant jelölték, sorozatban harmadszor végzett a dobogón. A Világkupán győztes és orosz szuperbajnok Peter Szvidler a negyedik, a dortmundi és a londoni szuperversenyeken első exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyiknak az ötödik hely jutott. A legjobb tíz további sorrendje: Alekszandr Griscsuk, Vaszilij Ivancsuk, Viswanathan Anand, Alekszandr Morozevics és Hikaru Nakamura.

Az Oscar-díj eddigi győztesei:

1967 Bent Larsen

1968-1969 Borisz Szpasszkij

1970-1972  Robert Fischer

1973-1977 Anatolij Karpov

1978 Viktor Korcsnoj

1979-1981 Anatolij Karpov

1982-1983 Garri Kaszparov

1984 Anatolij Karpov

1985-1988 Garri Kaszparov

1995-1996 Garri Kaszparov

1997-1998 Viswanathan Anand

1999 Garri Kaszparov

2000 Vlagyimir Kramnyik

2001-2002 Garri Kaszparov

2003-2004 Viswanathan Anand

2005 Veszelin Topalov

2006 Vlagyimir Kramnyik

2007-2008 Viswanathan Anand

2009-2011 Magnus Carlsen

Verőci Zsuzsa

Moszkvában,  a Tretyjakov Képtárban megtartott záróünnepségen  ötödször ünnepelték világbajnokként Viswanathan Anandot. A régi-új indiai világelsőt a Nemzetközi Sakkszövetség elnöke, Kirszan Iljumzsinov köszöntötte a világbajnoknak járó babérkoszorúval. A kiegyenlített erők párharcában végül alulmaradt izraeli Borisz Gelfandnak is kijutott az elismerésből.

A záróünnepség előtt az orosz államfő, Vlagyimir Putyin fogadta a világbajnoki döntő két résztvevőjét, Viswanathan Anandot és Borisz Gelfandot. A mintegy félórás találkozón az elnök gratulált mindkettőjüknek a nagyszerű küzdelemért, a játékért, amelyet a sakkrajongók szerte a világon követtek. A kiegyenlített erők küzdelmét Anand nyerte meg, s ezért külön is gratulált neki. Moszkva nem először rendezett világbajnoki döntőt, köszönetet mondott mindenkinek, aki ezt elősegítette. Kiemelte a sakkiskolák jelentőségét Indiában és Oroszországban és külön is megemlítette, hogy a minszki Borisz Gelfand a szovjet sakkiskolán nőtt fel. Anand sokszor játszott a kiváló orosz  szuperversenyeken, s reményét fejezte ki, hogy a jövőben is látják őt versenyeiken.

Anand a gratulációt megköszönve elárulta, hogy szülővárosában, a Szovjet Kulturális Központban sokat sakkozott, itt nőtt fel. Sokat tanult a szovjet-orosz sakkozóktól, és mindig örömmel játszott a tornákon. A Tretyjakov Képtár különleges helyszíne volt a világbajnoki címért folytatott versengésnek és a híres orosz vendégszeretet övezte meccsüket. Gelfand annak a véleményének adott hangot, hogy Moszkva a remek rendezéssel visszaszerezte a sakkvilág fővárosának címét.

India ünnepli hősét, az ötszörös világbajnok Vishy Anandot, de Izraelben is soha nem látott érdeklődéssel kísérték Borisz Gelfand szereplését. Az államfő, Simon Peresz és a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu is gratulált szerepléséhez.

Ötödször köszöntötték világbajnokként az indiai Viswanathan Anandot. A FIDE 2000-ben megrendezett kieséses rendszerű világbajnokságának döntőjében a spanyol(lett) Alekszej Shirovot győzte le. A nyolcfős, kétfordulós mexikói világbajnokságon veretlenül végzett az első helyen. Egy év múlva Bonnban az orosz Vlagyimir Kramnyikkal szemben párosmérkőzésen diadalmaskodott, 6,5-4,5-re nyert. Két éve bolgár kihívóját, Veszelin Topalovot hazai pályán győzte le. Fordulatos párharcban megnyerte a sorsdöntő utolsó partit.

Moszkvában az izraeli Borisz Gelfanddal vívott csatáját a kiegyenlített erők küzdelme jellemezte. A vártnál talán békésebb partikat láttunk a két jól felkészült, a világbajnoki címért több mint két évtizede versengő nagymesterek összecsapásán, de a 12 játszmás lebonyolítás is kevesebb alkalmat ad a nyíltsisakos játékra. A rapid rájátszás izgalmai sok mindenért kárpótolták a sakkrajongókat, a rendkívüli feszültséget a gyorsabban játszó címvédő jobban bírta.

Az orosz fővárosban június 7-én múlva kezdődik a VII. Tal-emlékverseny. A hagyományos tornának kissé szokatlan az időpontja, de a szervezők az őszre tervezett világbajnok-jelölti verseny miatt változtattak. Szenzációs küzdelmet ígér a viadal, amely az esztendő egyik legjelentősebb szuperversenye, a világranglista első tíz helyezettjéből heten játszanak! A sorsolási számokat egy villámverseny dönti el, a nagymestereknek játszmánként 2-2 perc gondolkodási idejük lesz és 2-2 másodperc lépésenként.

A VII. Tal-emlékverseny résztvevői az Élő-pontszámok sorrendjében:

Magnus Carlsen (norvég, 2835)

Levon Aronjan (örmény, 2825)

Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2801)

Tejmur Radzsabov (azeri, 2784)

Hikaru Nakamura (amerikai, 2775)

Fabiano Caruana (olasz, 2770)

Alekszandr Morozevics (orosz, 2769)

Alekszandr Griscsuk (orosz, 2761)

Jevgenyij Tomasevszkij (orosz, 2738)

Luke McShane (angol, 2706)

A régi-új király Viswanathan Anand következő erőpróbája a június 23-án kezdődő báznai szuperverseny lesz. A torna évről-évre mind rangosabb, tavaly holtversenyben végzett az élen Magnus Carlsen és az orosz Szergej Karjakin.

A résztvevők az Élő-pontszámok sorrendjében:

Magnus Carlsen (norvég, 2835)

Viswanathan Anand (indiai, 2791)

Tejmur Radzsabov (azeri, 2784)

Szergej Karjakin (orosz, 2779)

Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2764)

Liviu-Dieter Nisipeanu (román, 2648)

Verőci Zsuzsa

Moszkvában a világbajnoki cím sorsát eldöntő rájátszást a címvédő Viswanathan Anand 2,5-1,5-re megnyerte kihívójával, az izraeli Borisz Gelfanddal szemben. Az indiai világbajnok három döntetlen mellett a második partiban aratott győzelemmel védte meg koronáját. A rapidpartikban  25-25 perc volt a gondolkodási idejük és 10-10 másodperc lépésenként. Anand jobban alkalmazkodott a gyorsított tempóhoz, Gelfand a kiegyenlített erők küzdelmében nehezebben döntött a lépésjelöltek között, valamennyi partiban időzavarba került. A kritikus pillanatokban Anand jobban bírta a feszültséget. A 42 éves indiai világbajnok a 2,55 millió dolláros díjalap 55 százalékát, a legyőzött 43 esztendős Gelfand a 45 százalékát kapja meg.

Hat éve Elisztában a címegyesítő világbajnoki döntőt is rájátszás döntötte el, Vlagyimir Kramnyik 2,5-1,5-re győzte le Veszelin Topalovot. A párharc döntetlennel kezdődött, Kramnyik vezetést szerzett, de Topalov egyenlített. A cím sorsát a negyedik játszma döntötte el, az orosz nagymester szabadgyalogja feltartóztathatatlanul robogott előre, a 45. lépést, a közbeiktatott bástyasakkot követően emelhette fel győztesként a kezét. Sokáig elemeztük az Elisztában történteket, Topalovék gyanúsítgatásait, a játék nélkül megnyert ötödik játszma okozta bonyodalmakat. A sakknak sokat ártott a WC-gate ügy, szerencse, hogy nem bíróságon fejeződött be az oly sok tanulságot hozó meccs.

Moszkvában, a Tretyjakov Képtárban és az internetes közvetítés segítségével szerte a világon óriási érdeklődés kíséri a világbajnoki címet eldöntő rapid rájátszást. Viswanathan Anandnak ebben a műfajban is kedvezőbb volt a mérlege Borisz Gelfanddal szemben, de a nem mindennapi feszültség, a viadal hatalmas tétje akár béklyóként is nehezedhetett a nagymesterekre. A kihívó Gelfand vezette az első partiban a világos bábukat. Mindkettőjük arcán hihetetlen feszültség látszott.

A párharc során ötödször félszláv védelmet láttunk, Anand a négyszer megjátszott 5…a6-os változat helyett más varival készült. Világos kis előnyét 19.a4-gyel eltékozolta, 19…Vf3-mal a világbajnok került előnybe. A kommentátorok hibáztatták a 21…Fxg3-as kombinációt, de Vishy jobban játszhatott volna 22…Vc4-gyel. A bonyodalmak közepette mindketten pontatlankodtak, a kisebb kapkodásban Gelfand hagyta ki az utolsó esélyt.  

A második partiban a párharc során harmadszor játszotta meg Vishy Anand a szicíliai védelem ellen a Rossolimo-változatot. A tizedik partihoz képest javítást talált. A korai vezércsere ellenére érdekes, bonyodalmakban gazdag középjáték alakult ki, ahol a világbajnok gyorsan játszott, míg a gyalogot áldozó kihívó ellenjátékot talált, de ez nagyon sok gondolkodási idejét emésztett fel. A kapkodásban elvétette a helyes védekezést, Vishy b szabadgyalogja eldöntötte a pont sorsát.

A harmadik összecsapás Borisz Gelfand fölényének jegyében zajlott, de Viswanathan Anand a kihívó újabb időzavarát kihasználva csodával határos módon döntetlenre mentette a játszmát. Gelfand a szláv védelmű partiban a vezérszárnyon kezdeményezett, míg Anand a királyszárnyon próbált ellenjátékot találni. A kihívó kétszer is elmulasztotta, hogy döntő előnyt érjen el, a kapkodásban a bástyavégjátékban könnyű nyerést hagyott ki.

Anandnak még fél pontra volt szüksége világbajnoki címe megvédéséhez, és ezt a negyedik rapidpartiban gond nélkül elérte. Gelfand futópárjával kényelmesen állt, de királyának bátor menővere is kevés volt az áhított egyenlítéshez.

Anand a párharcot befejező sajtótájékoztatón nem tagadta, hogy a hetedik játszma elvesztése után alig tudott aludni, hihetetlenül fontos volt, hogy azonnal egyenlített a nyolcadik összecsapásban. A rájátszás izgalmait, a partik feszültségét jobban bírta ellenfelénél, akivel nagy csatát vívott, a kiegyenlített erők küzdelmében végül nyerni tudott. Az újabb siker elérésében kitűnő szekundánsok segítették, honfitársa, Surya Sekhar Ganguly, a dán Peter Heine Nielsen, az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov és a lengyel Radoslaw Wojtaszek. A címvédés, a 12 klasszikus játszma 6-6-os eredményével Anand 10,8 Élő-pontot vesztett, 2780,2 ponttal hatodik a virtuális világranglistán, míg Gelfand 10,8 ponto nyert és három helyet javítva a 17. a rangsorban.

Viswanathan Anand harmadszor is megvédte világbajnoki címét, amelyet 2007-ben a mexikói nyolcfős, kétfordulós világbajnoki verseny megnyerésével szerzett meg. Vlagyimir Kramnyik ellen 2008-ban meggyőző játékkal nyert. Jobban térképezte fel ellenfele gyenge pontjait. A partik többségében rákényszerítette akaratát kihívójára. Két sötéttel elért győzelme sorsdöntő volt. Stratégiája tökéletesen bevált, olyan állásokat vállalt, ahol a finom pozíciós játék nagymestere eltévedhetett a bonyodalmakban. Az indiai sakkozótól nem volt idegen, hogy királya középen rekedt, érezte az állásban rejlő ellentámadási lehetőségeket. Könnyedén játszott, nem került időzavarba.

Két éve a 40 esztendős Anand megérdemelten győzött öt évvel fiatalabb,  a hazai  pálya előnyével játszó Veszelin Topalovval szemben Vishy megbirkózott a párharc előtti bonyodalmakkal, a légtérzár miatt jelentős késéssel, kalandos utazás után érkezett csak meg Szófiába. Elvesztette az első partit, azonnal egyenlített, majd a negyedik játszmát szenzációs stílusban nyerte meg. Hihetetlen hibával elbukta a nyolcadik összecsapást, „meccslabdát” hibázott a kilencedikben. A döntő csatában nagy nyugalommal játszott és kihasználta Topalov sorsdöntő hibáját.

A sakktörténelem során először rendeztek múzeumban világbajnoki döntőt. A 19. században élt Tretyjakov-fivérek magángyűjteményéből a 20. század végére az orosz festészetet, szobrászatot, rajz- és részben iparművészetet is bemutató egyik legnagyobb kulturális létesítmény lett. Műtárgyainak számát több mint 130 000-re becsülték. Állandó kiállításán többek között világhírű középkori ikonfestők, 19. századi realisták, 20. századi modern irányzatok jeles képviselőinek remekei láthatók. A szervezők kihasználták a mérkőzés adta lehetőséget, és az internetes közvetítés segítségével naponta mutatták be a leghíresebb képeket. A játszmákat neves nagymesterek, köztük Lékó Péter is kommentálta. A sakkozás 12. világbajnoka, Anatolij Karpov és a 13. világelső, Garri Kaszparov is meglátogatta a párharcot. Garri nem rejtette véka alá elégedetlenségét, többet várt Anandtól és Gelfandtól.

A sakktörténelem második legnagyobb korátlagú döntőjére került sor. Az 1934-ben játszott az Aljechin-Bogoljubov párharc viszi a pálmát, ketten 86 évesek voltak, az 1963-as Botvinnik-Petroszjan világbajnoki döntő résztvevői pedig 84 évesek.

A rapid rájátszás eredményei:

Borisz Gelfand (izraeli, 2727) - Viswanathan Anand (indiai, 2791) 1,5 - 2,5

Borisz Gelfand (izraeli, 2727) – Viswanathan Anand (indiai, 2791) döntetlen (Félszláv védelem, 32)

Viswanathan Anand (indiai, 2791) - Borisz Gelfand (izraeli, 2727) 1 - 0 (Szicíliai védelem, 77)

Borisz Gelfand (izraeli, 2727) - Viswanathan Anand (indiai, 2791) döntetlen (Szláv védelem, 63)

Viswanathan Anand (indiai, 2791) - Borisz Gelfand (izraeli, 2727) döntetlen (Szicíliai védelem, 56)

A világbajnoki döntő végeredménye:

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand 8,5 - 7,5

(Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Grünfeld védelem, 24)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 25)

Viswanathan Anand– Borisz Gelfand döntetlen (Grünfeld védelem, 37)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 34))

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 27)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 29)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand 1 – 0 (Félszláv védelem, 38)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand 1 – 0 (Királyindiai védelem, 17)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Nimzoindiai védelem, 49)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 25)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Nimzoindiai védelem, 24)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 22)

…

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 32)

Viswanathan Anand - Borisz Gelfand 1 - 0 (Szicíliai védelem, 77)

Borisz Gelfand - Viswanathan Anand döntetlen (Szláv védelem, 63)

Viswanathan Anand - Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 56)

Gelfand,B (2727) - Anand,V (2791)
Félszláv védelem [D46]

1.d4 d5 2.c4 c6 3.Hc3 Hf6 4.e3 e6 5.Hf3 Hbd7

Vishy Anand a meccsen négyszer is az 5...a6 változatot játszotta meg. 6.b3 (A 6. partiban a 6.Vc2 c5 7.cxd5 exd5 8.Fe2 Fe6 9.0-0 Hc6 10.Bd1 cxd4 11.Hxd4 Hxd4 12.Bxd4 Fc5 13.Bd1 Ve7 változatban csatáztak. 6.c5 Hbd7 7.Vc2 b6 8.cxb6 Hxb6 9.Fd2 c5 10.Bc1 folytatást a 7. játszmában láttuk, Gelfand remek játékkal győzött.) 6...Fb4 7.Fd2 Hbd7 8.Fd3 0-0 9.0-0 Fd6 A 2. partiban 10.Bc1 (10.Vc2 e5 11.cxd5 cxd5 12.e4 exd4 13.Hxd5 Hxd5 14.exd5 Hf6 15.h3 Fd7 folytatást a 4. játszmában láttuk.) 10...e5 változatban 25 lépésben remiztek.

6.Vc2 Fd6 7.Fd3 0-0 8.0-0 e5

A főváltozatnak 8...dxc4 9.Fxc4 b5 10.Fe2 Fb7 számít, ez fordult elő az idei Tata Steel szuperversenyen a Gelfand-Topalov partiban is, remi lett a játszma.

9.cxd5 cxd5 10.e4 exd4 11.Hxd5 Hxd5 12.exd5 h6 13.b3

Újítás. Korábban a 13.Hxd4; 13.h3; 13.Be1 fordult elő.

13...He5 14.Hxe5 Fxe5 15.Be1 Be8

Világosra előnyös a 15...Vxd5 16.Fa3 Bd8 17.Fc4 Va5 18.Vg6! Vc7 19.Vh5 változat. 19.Bxe5?! Vxe5 20.Vxf7+ Kh8 21.Ff8 Fe6! 22.Fxg7+ Vxg7 23.Vxe6 d3 sötétre kedvező.

16.Fb2 Fd7 17.Vd2 Vf6 18.g3 Bac8 19.a4?!

Nehéz megérteni Gelfand döntését, óriási tempót ajándékozott a világbajnoknak. 19...Vf3! 20.Fe4 Vxb3

21.Beb1

Sötétre előnyös a 21.Fxd4 Fxd4 22.Vxd4 Bc4 23.Vd3 Vxd3 24.Fxd3 Bxe1+ 25.Bxe1 Bd4 végjáték. 

21...Fxg3!? 22.Ba3 Vb6?!

Kimaradt a 22...Vc4! 23.Bc1 Ff4! 24.Vxf4 Ve2 kettős támadás lehetősége.

23.Fxd4 Fxh2+ 24.Kxh2 Vd6+ 25.Bg3 Bxe4 26.Fxg7 Kh7?!

Egyenlő esélyeket adott a 26...Bh4+ 27.Kg2 Bg4 28.Bxg4 Fxg4 29.Fxh6 Vg6 30.Vg5 Kh7 folytatás.

27.Bxb7

Anand hibáját követően nagyot változott az állás.

 27...Bg8 28.Vxh6+?!

Gelfand a kisebb kapkodásban a remire lebonyolítást választotta. Megőrizte volna az előnyt a 28.Vd3 Vf4 29.Kg2 Bxg7 30.Bxd7 Ve5 31.d6 Bxg3+ 32.fxg3 Kg7 33.Vf3 folytatás.

28...Vxh6+ 29.Fxh6 Bxg3 30.Kxg3 Fc8! 31.Bc7 Kxh6 32.Bxc8 Bxa4 és döntetlen

Anand,V (2791) - Gelfand,B (2727)
Szicíliai védelem [B30]

1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 e6 4.Fxc6 bxc6 5.b3 e5 6.Hxe5 Ve7 7.d4

Vishy Anand újítása. A 10. játszmában a 7.Fb2 d6 8.Hc4 d5 9.He3 d4 10.Hc4 Vxe4+ 11.Ve2 Vxe2+ 12.Kxe2 Fe6 változatban nem tudott előnyt elérni.

7...d6 8.Hxc6 Vxe4+ 9.Ve2 Vxe2+ 10.Kxe2

Borisz Gelfand átmeneti gyalogáldozottal a c6 huszár szorongatott helyzetét próbálta kihasználni.

10...Fb7 11.Ha5 Fxg2 12.Bg1 Fh3 13.dxc5 dxc5 14.Hc3 0-0-0 15.Ff4

Vishy jelentős időelőnnyel zárta a nyitást, 24 perce volt Borisz 14 percével szemben.

15...Fd6 16.Fxd6 Bxd6

17.Bg5! Hf6 18.Bxc5+

Számításba jött a 18.Hc4 Be8+ 19.Kf3 Bd4 20.Hb5 Bg4 21.Bg1 folytatás is.

18...Kb8 19.Hc4 Be8+ 20.He3 Hg4 21.Hcd5

Anand őrizte 10 perces előnyét, 16 perce maradt a 6-tal ellentétben.

21...Hxe3 22.Hxe3 Fg4+ 23.f3 Fc8

Gelfand a világos király helyzetét kihasználva ellenjátékhoz jutott.

24.Be1 Bh6 25.Bh1 Bhe6 26.Bc3 f5 27.Kd2 f4 28.Hd5 g5 29.Bd3 Be2+ 30.Kc1 Bf2 31.h4

Gelfandot váratlanul érte a lépés, másodpercei maradtak...

31...Bee2 32.Bc3 Fb7 33.Bd1 gxh4 34.Hxf4 Be8 35.Bh1 Bc8 36.Bxc8+ Fxc8 37.Bxh4 Ff5

Sötét a kapkodásban is jó remiesélyekhez jutott, de az idővel folytatott versenyfutás nagy energiákat emésztett fel.

38.Bh5 Fxc2 39.Bb5+ Ka8 40.Hd5 a6 41.Ba5 Kb7 42.Hb4 Fg6 43.Hxa6 Bxf3 44.Hc5+ Kb6 45.b4 Bf4 46.a3 Bg4 47.Kd2 h5 48.Hd7+ Kb7 49.He5 Bg2+ 50.Kc3 Fe8 51.Hd3 h4 52.Be5 Fg6 53.Hf4 Bg3+ 54.Kd4 Fc2 55.Bh5 Bxa3 56.Bxh4 Bg3

Gelfand a lépésenként kapott 10-10 másodpercekből élt...

57.Hd5 Bg5 58.b5 Ff5 59.Bh6 Fg4 60.Bf6 Bf5 61.Bb6+ Ka7 62.Bg6 Ff3 63.Bg7+ Kb8 64.Hc3 Fb7  

65.Kc4 Ff3 66.Kb4 Fd5 67.Ha4 Bf7 68.Bg5 Ff3 69.Hc5 Kc7

70.Bg6! Kd8 71.Ka5 Bf5 72.He6+ Kc8 73.Hd4 Bf8

74.Hxf3! Bxf3 75.Kb6 Bb3 76.Bg8+ Kd7

77.Bb8 és sötét feladta

Gelfand,B (2727) - Anand,V (2791)
Szláv védelem [D12]

1.d4 d5 2.c4 c6 3.Hf3 Hf6 4.e3 Ff5 5.Hc3 e6 6.Hh4 Fg6 7.Hxg6 hxg6 8.Fd3 Hbd7 9.0-0 Fd6 10.h3 0-0 11.Vc2

Újítás. 11.e4 dxe4 12.Hxe4 Hxe4 13.Fxe4 Vc7 14.b3 Bfd8 15.Fb2 Hf6 16.Fd3 c5 17.dxc5 Fxc5 18.Vc2 Fd4 egyenlő esélyekhez vezetett volna.

11...Ve7 12.Bd1 Bac8 13.c5 Fb8 14.f4 He8 15.b4 g5 16.Bb1 f5

Borisz Gelfand vezérszárnyi akciójára Vishy Anand a királyszárnyon próbált ellenjátékot keresni.

17.b5 gxf4 18.exf4

Még erősebbnek tűnik a közbeiktatás 18.bxc6-tal.

18...Hef6

19.bxc6 bxc6 20.Fa6 Bc7?! 21.Fe3 He4 22.Bb2 g5 23.Bdb1 gxf4 24.Fxf4 e5

Anandnak ismét jelentős időelőnye volt, a zavarosban próbált "halászni"...

25.Fxe5 Hxe5

26.Bxb8?

Borisz kihagyta a 26.Hxe4 fxe4 27.dxe5 Vxe5 28.Bxb8 lehetőséget.

26...Hg6 27.Hxe4 fxe4 28.Vf2 Vg7 29.Kh2 Bcf7 30.Vg3 Hf4 31.B8b3 Vxg3+ 32.Bxg3+ Kh7 33.Bd1 He6 34.Fe2 Bf2 35.Fg4 Hf4 36.Bb1 Bf7 37.Bb8

Gelfand órája 40 másodpercet mutatott!

37...Bxa2 38.Bc8

38...e3!? 39.Bxe3

Gelfandnak nem volt ideje kiszámolni a 39.Bxc6 e2 40.Be3 Kg7 (40...e1V 41.Bxe1 Bxg2+ 42.Kh1 Bd2 43.Bd1) 41.Be5 Bd2 változat adta esélyt, a kapkodásban életben hagyni a második soron az ellenfél gyalogját...

39...Bxg2+ 40.Kh1 Bd2 41.Bxc6 He6 42.Bf3 Bxf3 43.Fxf3 Hxd4 44.Bc7+ Kh6 45.Fxd5 Bc2 46.Fe4 Bc3 47.Kg2 Kg5 48.Kh2 Hf3+? 49.Fxf3 Bxf3 50.Bxa7 Bc3 51.Bc7

51...Kf5 52.c6 Ke6 53.h4 Kd6 54.Bc8 Ba3 55.Kg2 Be3 56.Kh2 Ba3 57.Kg2 Be3 58.h5 Be5 59.h6 Bh5 60.Bh8 Kxc6 61.Bh7??

Időben érkezett volna a világos király a 61.Kg3 Bh1 62.Kg4 Kb7 63.Kg5 Bg1+ 64.Kf6 Bf1+ 65.Kg6 Bg1+ 66.Kh7 változatban és a h gyalog nyer.

61...Kd6 62.Kg3 Ke6 63.Kg4 Bh1 és döntetlen

Anand,V (2791) - Gelfand,B (2727)
Szicíliai védelem [B51]

1.e4 c5 2.Hf3 d6 3.Fb5+ Hd7 4.d4 Hgf6 5.e5 Va5+ 6.Hc3 He4 7.Fd2 Hxc3 8.Fxd7+ Fxd7 9.Fxc3 Va6 10.exd6 exd6 11.Ve2+ Vxe2+ 12.Kxe2 f6 13.b3 Fb5+ 14.Kd2

Borisz Gelfand futópárjával kényelmesen állt.

14...Fc6 15.Bad1 Kf7 16.Kc1 Fe7 17.d5 Fd7 18.Fb2 b5 19.Hd2 a5 20.Bhe1 Bhe8 21.Be3 f5 22.Bde1 g5 23.c4 b4 24.g3 Ff8 25.Bxe8 Fxe8 26.Hf3 Kg6 27.Be6+ Kh5

28.h3 Ff7 29.Bf6 Fg6 30.Be6 Be8 31.Ff6 g4 32.hxg4+ Kxg4 33.Hh2+ Kh3 34.Hf3 f4 35.gxf4 Kg4 36.Hg5 Ba8 37.Be3 Kf5 38.Fb2 a4 39.He6 Fh6 40.Bh3 Fxf4+ 41.Hxf4 Kxf4 42.Ff6 Ba7 43.Be3 Fe4 44.Fh4 axb3 45.Fg3+ Kf5 46.axb3 Ba1+ 47.Kd2 Ba2+ 48.Ke1 Ba6 49.f3 Fb1 50.Kd2 h5 51.Kc1 h4 52.Fxh4 Kf4

53.Fg5+ Kxg5 54.Kxb1 Kf4 55.Be6 Kxf3 56.Kb2 és döntetlen

Verőci Zsuzsa

Moszkvában a világbajnoki döntő 12. játszmája 22 lépésben döntetlennel ért véget. A címvédő Viswanathan Anand játszott világossal, a szicíliai védelem Rossolimo-változatában másodszor mérkőztek meg. Az indiai világbajnok gyalogáldozattal próbált kezdeményezéshez jutni, de Borisz Gelfand pontos játékkal, a gyalog visszaadásával, majd gyalogáldozattal elegendő ellenjátékhoz jutott. A világbajnoki cím sorsát szerdán rájátszás dönti el, a küzdelem négy rapidpartival kezdődik, szükség szerint villámpartikkal folytatódik, 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene.

„Nem a partik lépésszáma, hanem a gondolatok gazdagsága dönti el, hogy mennyire érdekes egy játszma” – értékelte az izraeli Borisz Gelfand a világbajnoki döntő utolsó partiját. Dicsérte a világbajnok Viswanathan Anand gyalogáldozatát, majd magát is, hogy hosszasabb gondolkodás után megtalálta a 10…c4 lépést, amely kapcsolatban volt a 12…Vd5 gyalogáldozattal. A címvédő meg sem próbálta, hogy ellenfele kisebb időzavarára játsszon, hanem maga kínálta a békekötést.

Május 30-án rájátszás dönti el a világbajnoki cím sorsát. Magyar idő szerint 10 órakor kezdődik a csatározás, a négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámparti következne, 5-5 perc a gondolkodási idő és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók.

A sajtótájékoztatón egyikük sem válaszolt arra a kérdésre, hogy a korábbi rapidpartik statisztikája kinek kedvezőbb, a korábbi párharcok emlékei nem döntenek, óriási a tét.  Azért ne feledjük, hogy a különböző gyorsított időkontrollal 33 partiban viaskodtak, Vishy 21 döntetlen mellett 11-szer nyert és csak egyszer kapott ki! A rapidmeccs első partijában Gelfand lesz a világos, játszmák között 10-10 perc szünet van. 2-2 esetén új színsorsolás a villámpartik előtt. A játszmákat a bírók írják, a nagymestereknek joguk van megnézni a játszmalapot, ez segíti többek között a háromszori tükörkép, lépésismétlés igénylését, az 50 lépéses szabályt.

Mindketten számos izgalmas rájátszást vívtak már. Gelfandnak kellemes emlék a 2009-es Világkupa döntőjének megnyerése az ukrán Ruszlan Ponomarjovval szemben. Izgalmas partik, az idő szorításában időnként nagy hibák is jellemezték küzdelmüket. A négyjátszmás rapidmeccs első partijában még óvatosak voltak a nagymesterek, Ruszlan Ponomarjov minimális előnyét Borisz Gelfand hatástalanította. A második összecsapást Gelfand megnyerte, majd nem kis szerencsével remire mentette a harmadik játszmát. Ponomarjov azonban nem adta meg magát, nagy bonyodalmak után az idegesen játszó Gelfandot sötéttel győzte le, s ezzel kiegyenlített.

Következtek a villámpartik, két-kétjátszmás meccsek. Gelfand kiütéses győzelemmel kezdett, de Ponomarjov ismét kiegyenlített. Újabb sorsolás, Gelfand volt a világos a 11. játszmában és győzelmére már nem volt válasza Ponomarjovnak, az 5-3-as végső győzelemmel az izraeli nagymester lett a világbajnokjelölt.

Gelfand a tavalyi kazanyi világbajnok-jelölti párosmérkőzések során a legjobb négy között az amerikai Gata Kamsky ellen is sikerrel vívta meg a továbbjutást eldöntő rájátszást, de megérintette őt az esetleges kiesés szele is. Két remit követően Gelfand világossal kapott ki. Az izraeli sakkozó hosszú és oly eredményes pályafutása során már átélt nehéz pillanatokat, megtanulta a kritikus helyzetek kezelését. A negyedik játszmában Kamskynak világossal remi kellett volna a döntőbejutáshoz, de a tábla másik oldalán ülő Gelfand nem adta meg magát, remek technikával győzött, kiegyenlített. A lélektani előny birtokában Borisz kettős győzelemmel zárta a villámpartikat.

Anand az 1997-es groningeni kieséses rendszerű vb-n remekül bírta a rájátszás izgalmait, különösen izgalmas volt az angol Michael Adams elleni döntője, de kifáradva 1998-ban meglepetésre Lausanne-ban Anatolij Karpovval szemben elvesztette a FIDE világbajnoki címért vívott rapid rájátszást. Nehéz elfelejteni az orosz Alekszandr Halifmannal a 2000-es vb-n csatározását. „Villámkezű” Vishy Mainzban nyolcszor nyerte meg a Grenkeleasing rapid világbajnokságot. Leonban hétszer diadalmaskodott, az Amber-tornán is hétszer győzött. Tavaly megnyerte a Botvinnik-emlékversenyt, Vlagyimir Kramnyikkal, Levon Aronjannal és Magnus Carlsennel szemben veretlenségét is megőrizve végzett az élen.

A honi sakkrajongók mindkét világklasszist élőben is láthatták rapidozni. Miskolcon Vishy 2099-ben játszott nyolcjátszmás meccset Lékó Péterrel, 5-3-ra győzött. Két éve Borisz volt Péter ellenfele, az izraeli sakkozó 4,5-3,5-ös győzelmet aratott.

A világbajnoki döntő 12. játszmájának eredménye:

Viswanathan Anand (indiai, 2791) - Borisz Gelfand (izraeli, 2727) döntetlen (Szicíliai  védelem, 22)

A világbajnoki döntő állása:

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand  6 - 6

(Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Grünfeld védelem, 24)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 25)

Viswanathan Anand– Borisz Gelfand döntetlen (Grünfeld védelem, 37)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 34))

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 27)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Félszláv védelem, 29)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand 1 – 0 (Félszláv védelem, 38)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand 1 – 0 (Királyindiai védelem, 17)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand döntetlen (Nimzoindiai védelem, 49)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand döntetlen (Szicíliai védelem, 25)

Borisz Gelfand – Viswanathan Anand (Nimzoindiai védelem, 24)

Viswanathan Anand – Borisz Gelfand (Szicíliai védelem, 22)

Anand,V (2791) - Gelfand,B (2727)
Szicíliai védelem [B30]

1.e4 c5 2.Hf3 Hc6 3.Fb5 e6 4.Fxc6 bxc6 5.d3

A párharc tizedik partijában Vishy Anand a [5.b3 e5 6.Hxe5 Ve7 7.Fb2 d6 8.Hc4 d5 9.He3 d4 10.Hc4 Vxe4+ 11.Ve2 Vxe2+ 12.Kxe2 változatban nem tudott előnybe kerülni, a 25, lépésben maga kínálta a döntetlent.

5...He7 6.b3

A világbajnok 2003-ban, a linaresi szuperversenyen az ukrán Ruszlan Ponomarjov ellen sötéttel játszotta a változatot. 6.Ve2 Vc7 7.Hg5 h6 8.Hh3 g6 9.f4 Fg7 10.c4 e5 11.Hc3 d5 12.0-0 0-0 13.g4 exf4 14.Fxf4 Vd7 15.exd5 cxd5 16.Bae1 Hc6 17.Hxd5 Hd4 18.Vg2 Vxg4 19.He7+ Kh7 20.Hxc8 Vxg2+ 21.Kxg2 Baxc8 és az érdekes végjátékban végül remi született.

6...d6

Új lépés a többször látott 6...Hg6 helyett.

7.e5 Hg6

Borisz Gelfand nem fogadta el a gyalogáldozatot. 7...dxe5 8.0-0 (8.Hxe5?? Vd4) 8...f6 9.Hc3 Hd5 10.He4 Fe7 11.Fa3 változatban világosnak bizonyítania kellett volna igazát.

8.h4 Hxe5 9.Hxe5 dxe5 10.Hd2  

10...c4!

Az izraeli nagymester aktív ellenjátékot keresett. A gyalog gyors visszaadásával megoldotta világoson mozgó futójának a játékba hozatalát. A 10...Fe7 11.h5 h6 12.Vg4 0-0 13.Fb2 f6 14.Hc4 Ve8 15.Bh3 Fd8 16.Kf1 folytatásban világosnak bőséges ellenértéke van a gyalogért. A 10...Vd4 11.Bb1 Vd5 12.Vg4 f6 13.0-0 Kf7 14.He4 utáni pozíció is világosra kedvezőbb.

11.Hxc4 Fa6 12.Vf3  

12...Vd5

Gelfand csak rövid ideig gondolkodott. Már maga áldozott gyalogot, hogy futópárjának még nagyobb aktivitást biztosítson.

13.Vxd5

Anand gyorsan döntött, számításba jött 13.Vg3 Fxc4 14.bxc4 Va5+ 15.Fd2 Fb4 16.Fxb4 Vxb4+ 17.Ke2 folytatás.

13...cxd5 14.Hxe5 f6 15.Hf3

15...e5 16.0-0 Kf7 17.c4 Fe7 18.Fe3 Fb7 19.cxd5 Fxd5 20.Bfc1

20...a5 21.Fc5 Bhd8 22.Fxe7 és Anand ajánlatára döntetlen

Verőci Zsuzsa