A Nemzetközi Fair Play Bizottság (CIFP) Budapesten tartotta meg elnökválasztó Közgyűlését, ahol dr. Kamuti Jenőt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökségi tagját, a Magyar Fair Play Bizottság elnökét egyhangú szavazással választották újra a szervezet élére. Az olimpiai ezüstérmes vívó ötödik ciklusát kezdi meg, újabb négy évre tölti be a tisztséget. A díjátadón ünnepelték az idei díjazottakat, kilenc külföldi sportoló mellett Sárosi Laurát a Fair Play cselekedetéért, Portisch Lajos nemzetközi nagymestert, olimpiai bajnokot eredményes pályafutásáért Életműdíjban részesítették.
Magyar sportdiplomáciai sikerként dr. Kamuti Jenőt újraválasztották a Nemzetközi Fair Play Bizottság (CIFP) élére, így újabb négy évig ő lesz a szervezet elnöke. A 79. születésnapját nemrégiben ünneplő Kamuti Jenő 2000 óta a Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke. Sportolóként kétszeres olimpiai ezüstérmes (1968, 1972), világbajnok (1957), ötszörös Universiade-győztes, valamint többszörös magyar bajnok. Sportolói pályafutását követően sebészként dolgozott, valamint a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) főtitkára, valamint Orvosi Bizottságának elnöke is volt. Jelenleg a Magyar Vívó Szövetség általános alelnöke, a FIE örökös tiszteletbeli tagja.
A díjátadót az újraválasztott CIFP-elnök, Kamuti Jenő nyitotta meg, a jelenlévők köszöntése után személyes történetein keresztül mutatta be a Nemzetközi Fair Play Bizottságot, valamint ismertette annak céljait. Az est színvonalát emelte Kathy Horváth Lajos hegedűművész és Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes előadása.
Idén kilenc külföldi, valaminr két magyar sportoló cselekedete, pályafutása került elismerésre. Hazánkból Sárosi Laurát Fair Play cselekedet-, míg Portisch Lajost Életműdíjjal ismerték el.
Portisch Lajos húsz sakkolimpián játszott a magyar válogatottban, pályafutása során először 1956-ban, Moszkvában. Az 1978-as Buenos Aires-i aranyérmes válogatottunk éltábláján valamennyi fordulóban sakkasztalhoz ült. Portisch vezetésével szakította meg válogatottunk a szovjet sakkozók győzelmi sorozatát, és Szpasszkijjal az éltáblán felálló szovjet együttes megelőzésével nyerte el a győztesnek járó Hamilton-Russel aranyserleget. Még háromszor volt tagja ezüstérmes együttesünknek (1970, 1972, 1980), kétszer bronzérmes csapatunkban szerepelt (1956, 1966). Tizenhárom olimpián, 1962-től 1988-ig játszott az első táblán, 2000-ben játszotta huszadik, utolsó olimpiáját. A 260 partiból 121 játszmát nyert meg, 28-szor szenvedett vereséget 111 döntetlen mellett. Csapat-világbajnokságon egyszer ezüstérmes (1985), Európa-bajnokságon három ezüst és négy bronzéremmel gazdagította éremgyűjteményét.
Portisch Lajos 1965 és 1989 között nyolcszor volt világbajnokjelölt, kétszer elődöntőbe jutott. Mind az öt kontinensen sakkozott, 24 nagy nemzetközi verseny megnyerése fűződik a nevéhez. Argentínában és Brazíliában mindig jól játszott. Kellemesek mexikói emlékei. Szerette a holland versenyeket, négyszer győzött a Hoogoven tornán, háromszor Amszterdamban. Kiemelkedő sikerként Hastingsben elnyerte az „Arany Huszárt”. 1970-ben a Belgrádban megrendezett Szovjetunió-Világválogatott mérkőzésen Viktor Korcsnojt 2,5-1,5-re legyőzte. Kilencszer nyert magyar bajnokságot. Fantasztikus pályafutásának elismeréseként 2004-ben a „Nemzet Sportolója” lett.
Verőci Zsuzsa
Fotók: MOB Szalmás Péter