Bakuban az orosz Szergej Karjakin elsőségével fejeződött be a Világkupa. A 128 résztvevő kieséses rendszerű viadalának döntőjében honfitársát, Peter Szvidlert 6-4-re győzte le, mind a tíz játszma döntéssel végződött! A klasszikus gondolkodási idejű négyjátszmás meccset Szvidler kettős győzelemmel kezdte, Karjakin azonban vert helyzetből kiegyenlített. A mai rájátszás első partijában is nyert, de Szvidler egyenlített, majd vezetést szerzett. A győzelem küszöbén azonban ismét botlott, az elsőség sorsa a villámpartikban dőlt el, Szvidler minőségelőnyös állásban elnézte a bástyáját, majd az utolsó ütközetben támadása nem ütött át. Szergej Karjakin és Peter Szvidler is világbajnokjelölt lett, a győztes 96 ezer, a vesztes 64 ezer dollárt nyert.

A Világkupák történetének eddigi legerősebb mezőnyű viadala kettős orosz sikerrel ért véget. A drámai fordulatokban gazdag fináléban a 25 esztendős Szergej Karjakin kétpontos hátrányból kiharcolta a „pótvizsga” lehetőségét, és a rájátszásban legyőzte 14 évvel idősebb riválisát, Peter Szvidlert.

Karjakin lélektani előnyben kezdhette a mai rájátszást, önbizalmát csak növelte, hogy az első 25-25 perces, lépésenként 10-10 másodperc bónusszal vívott partiban Szvidler hiába állt remekül, gyalogot is nyert, de rontott, a döntetlen ígérő végjátékot elvesztette. A visszavágón Karjakin elkalandozó bástyája miatt anyagi veszteséget szenvedett el, Szvidler kiegyenlített, három egymást követő vereség után tudott játszmát nyerni.

Új színsorsolás után következtek a 10-10 perces játszmák – 10-10 másodperc bónusszal -, és a világossal játszó Karjakin ellenállás nélkül vesztett, tiszthátrányos állását oly nehezen adta fel…

Szvidler világossal a végső győzelemért játszhatott, de rá sem lehetett ismerni, rossz lépések egész sorozatának köszönhetően már a 27. lépést követően kapitulált.

Villámpartikban dőlt el az elsőség, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szvidler a Marshall támadást játszotta meg, az érdekes csatában nem használtak ki Karjakin hibáját. Szvidler futólépése blöff volt, de hatott, Karjakin minőséget vesztett, súlyos időhátrányba is került, csak 6 másodperce volt, amikor Szvidler elnézte megtámadott bástyáját. Döbbenetes fordulat, a sokadik a fináléban.

Szvidler a tízedik összecsapásban biztatóan állt, támadáshoz jutott, de Karjakin higgadtan védekezett, végül győzelemmel fejezte be a heroikus csatát.

A Világkupa döntőjének végeredménye:

Peter Szvidler (orosz, 2727) – Szergej Karjakin (orosz, 2762) 4 - 6

(Peter Szvidler – Szergej Karjakin 1 – 0 (Királyindiai támadás, 29)

Szergej Karjakin – Peter Szvidler 0 – 1 (Spanyol megnyitás, 38)

Peter Szvidler – Szergej Karjakin 0 – 1 (Szicíliai védelem, 30)

Szergej Karjakin – Peter Szvidler 1 – 0 (Vezércsel, 56)

Szergej Karjakin – Peter Szvidler 1 – 0 (Indiai védelem, 89)

Peter Szvidler – Szergej Karjakin 1 – 0 (Királyindiai támadás, 58)

Szergej Karjakin – Peter Szvidler 0 – 1 (Királyindiai védelem, 40)

Peter Szvidler – Szergej Karjakin 0 – 1 (Szicíliai védelem, 27)

Szergej Karjakin – Peter Szvidler 1 – 0 (Spanyol megnyitás, 43)

Peter Szvidler – Szergej Karjakin 0 – 1 (Olasz megnyitás, 45)

A bakui Világkupán két nagymesterünknek drukkolhattunk. Lékó Péter két megnyert meccse után a legjobb 32 között az elődöntőbe jutott, a rajtlistán negyedik holland Anish Giritől szenvedett vereséget. Balogh Csaba a 64 között az ötödik kiemelt amerikai Wesley So ellen vesztett.

A viadalon a legesélyesebbek sorban búcsúztak a küzdelmektől. A sort a második fordulóban az örmény Levon Aronjan nyitotta meg. Nem élte túl a harmadik kört a címvédő orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik és honfitársa, Alekszandr Griscsuk. A nyolcaddöntő a végállomást jelentette az első helyen kiemelt bolgár exvilágbajnok Veszelin Topalov számára, de búcsúzott a harmadik amerikai Fabiano Caruana is. A kínai derbit a 16 éves Wei Yi nyerte meg Ding Lirennel szemben.

A negyeddöntőben az ukrán Pavel Eljanov az amerikai Hikaru Nakamura előtt állította pirosra a szemafort. Peter Szvidler és Szergej Karjakin is fordulatokban gazdag tie-break során jutott az elődöntőbe, majd Szvidler „könnyen” győzte le Girit, Karjakin nem kis izgalmak árán Eljanovot, s jött létre sorozatban harmadszor orosz finálé. Peter Szvidlernek nem sikerült a bravúr, hogy 2011-es győzelme után másodszor is elnyerje a győztesnek járó trófeát. Játéka alapján megérdemelte volna a győzelmet!

Szergej Karjakin pályafutása

Az orosz sakkozás nagy reménysége 1990. január 12-én született. Az ukrán színekben 2004-ben olimpiai aranyérmes Karjakin 2009-ben folyamodott orosz állampolgársághoz, úgy érezte, hogy szakmailag sokkal több segítséget kaphat álmának megvalósításához, hogy sakkvilágbajnok legyen. Karjakin 11 éves korában a 14 évesek között lett korcsoportos Európa-bajnok, fél évvel később a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán Vaszilij Ivancsukkal vívott döntőjében Ruszlan Ponomarjov egyik szekundánsa volt, erős taktikai vénája miatt esett rá a választás.

Karjakin rövidesen a Guinness Rekordok Könyvébe került be,  12 évesen és 7 hónaposan máig is minden idők legfiatalabb nagymestere lett. 2004-ben már játszott a FIDE kieséses rendszerű világbajnokságán, az orosz Mihail Kobalija az első fordulóban legyőzte őt. Meghívást kapott a dortmundi szuperversenyre, emlékezetes csatát vívott többek között a világbajnok Vlagyimir Kramnyikkal, aki csodával határos módon, feladványszerű motívum segítségével mentette állását remire az ifjú titánnal szemben.

14 évesen az ukrán válogatottal olimpiai bajnok

Karjakin versenyről-versenyre fejlődött, és a calviai sakkolimpián bemutatkozhatott az ukrán válogatottban, 7 partijából 6,5 ponttal járult hozzá a szenzációs elsőséghez, az ukránok megszakították a szovjet-orosz együttesek 1980 óta tartó nyerőszériáját – 1978-ban Portisch Lajos vezetésével válogatottunk győzött. Wijk aan Zee-ben megnyerte a nagymesterversenyt, majd a varsói Eb-ről kvalifikálta magát a Világkupára, de az első körben a rájátszásban alulmaradt Balogh Csabával szemben.

A 2006-os évet Wijk aan Zee-ben kezdte, + 1-gyel végzett a 19-es kategóriájú szuperversenyen. A torinói sakkolimpián nem rajta múlott a jobb szereplés, 11 játszmából 8,5 pontot gyűjtött, a címvédésre nem volt esélyük. Amszterdamban az ifjú reménységek csapatát erősítette Magnus Carlsennel együtt, a „veteránok” együttesét nagyon elverték (28-22), Karjakinnak 2679, Carlsennek 2675 volt ekkor az Élő-pontja.

A 2007-es Világkupán kedvező sorsolással az elődöntőig menetelt, Alekszej Shirovval szemben „vérzett el”. A 2008. január 1-től érvényes világranglistán volt először tagja a + 2700-as klubnak, 2732-vel a 13. a rangsorban, Magnus 1 ponttal előzte meg.

Wijk aan Zee-ben tornagyőztes

A 2009-es évet parádés tornagyőzelemmel kezdte, Wijk aan Zee-ben Aronjant fél ponttal megelőzve írta be magát a győztesek sorába. Életében két nagy változás következik be. Megnősült és megkapta az orosz állampolgárságot. Úgy érezte, hogy sokkal nagyobb támogatást biztosíthatnak számára, képesnek érezte magát, hogy felvegye a versenyt az erős konkurenciával. Elsősorban Garri Kaszparov egykori szekundánsa, Jurij Dohojan szakmai segítségére számíthatott. A Grand Slam-döntőn ötven százalékot ért el. A Világkupán ismét elődöntős, a későbbi győztes Borisz Gelfanddal már nem bírt. Címvédőként a Corus versenyen először játszott orosz színekben, + 1-gyel végzett. Szép sikerként megnyerte az ACP rapid Világkupáját, győztesként ünnepelhették a Karpov versenyen.

A sakkolimpián sikerrel debütált orosz színekben, 10-ből 8 pontot szerzett, taktikai okokból nyolc partiját is világossal játszotta, de így sem sikerült megakadályozni az ukrán bravúrt, Ivancsukék másodszor lettek aranyérmesek. A Tal emlékversenyen Aronjannal és Mamedgyarovval osztotta az első helyet. A szuperbajnokságon holtverseny után ezüstérmes. A szép sikereknek köszönhetően a 2011. január 1-től a világranglistán 2776 Élő-ponttal az ötödik helyre lépett előre.

A világkupán 2011-ben Polgár Judittól szenvedett vereséget

A báznai szuperversenyen Magnus Carlsennel holtversenyben végzett az élen. A szuperbajnokságon bronzérmes. A Világkupán a harmadik fordulóban Polgár Judittól szenvedett vereséget. Javított a Karpov versenyen, Etienne Bacrot társaságában végzett az élen. Az Eb-n az orosz válogatott ismét nem került dobogóra, 7-ből 4,5 pont Karjakin eredménye. A Tal emlékversenyen a harmadik helyezettnek járó trófeát vehette át.

A Tata Steel Chess 2012 szuperversenyen tőle szokatlan módon négy partit is vesztett, az ötvenszázalékos eredménnyel aligha lehetett elégedett. Magnus Carlsent megelőzve rapid világbajnoki címet szerzett, a villámversenyen bronzérmes. Dortmundban Fabiano Caruana vehette át a győztesnek járó trófeát, Karjakin többször volt a tornán világos, mint olasz riválisa. A szuperbajnokságon a hatos holtversenyt eldöntő rájátszást ezüstérmesként zárta. Az isztambuli sakkolimpián veretlen maradt, 10-ből 7 pont, az örmények harmadszor is aranyérmesek, az oroszoknak csak az ezüstérem jutott. A Grand Slam-döntőn erőtlenül sakkozott, negyedik lett Carlsen, Caruana és Aronjan mögött. Taskentben holtversenyes elsőként kezdte a 2012/13-as GP sorozatot. Pekingben megnyerte a SportAccord Szellemi Világjátékok villámversenyét.

Stavangerben Carlsent megelőzve tornagyőztes

2013-ban Stavangerben, Norvégia első szuperversenyén addigi pályafutása legnagyobb sikerének örülhetett. Négyes nyerősorozattal rajtolt, a megingást is túlélve ért elsőként a célba. A 2012-es dortmundi szuperversenyen aratott holtversenyes elsősége után tíz hónapot kellett várnia az újabb sikerre, közben Élő-pontokat és a világranglistán helyezéseket is vesztett. A Világkupán a legjobb 16 között Dmitrij Andrejkintől a rájátszásban kikapott. Vlagyimir Kramnyik elsőségének köszönhetően azonban Élő-pontjaival mégis világbajnokjelölt lett! A szuperbajnokságon csak ötvenszázalékos. A csapat-világbajnokságon kalandos utat bejárva aranyérmes az orosz válogatott, Karjakin 8-ból 5,5 pontot szerzett.

A világbajnok-jelölti versenyen második, Stavangerben ismét első

A világbajnok-jelölti verseny előtt utolsó versenyét Wijk aan Zee-ben játszotta. A másfél pontos előnnyel első Levon Aronjan mögött Anish Girivel osztotta a második helyet. Hanti-Mansijszkban az első félidőben gyengén játszott,– 2-vel állt, a második körben a hét játszmából 5 pontot szerzett, egypontos hátránnyal lett második az indiai exvilágbajnok Viswanathan Anand mögött.

Stavangerben ismét első, veretlenségét nem tudta megőrizni, de négy győzelemmel ellensúlyozta Levon Aronjan elleni vesztését, Carlsent fél ponttal előzte meg. A tromsői sakkolimpián taktikai okokból a negyedik táblára jelölték, az orosz válogatott csak negyedik lett, Karjakin 10-ből 7 pontot gyűjtött. A 2014/15-ös Grand Prix-sorozat első versenyén, Bakuban ötös holtversenyben harmadik, a második tornán Taskentben négyes holtversenyben negyedik.

Legközelebb Zürichben látjuk versenyezni, nyeretlenül holtversenyben negyedik. A csapat-világbajnokságon a válogatottal csak negyedik. Nagy csalódásként éli meg, hogy Vlagyimir Kramnyik lemondása után nem ő, hanem a francia Maxime Vachier-Lagrave játszhat a Grand Chess Tour három tornáján. A GP utolsó versenyén Hanti-Manszijszkban csak holtversenyben hatodik, összesítésben hetedik lett. A szuperbajnokságon javuló formát mutatva ezüstérmes.

A Világkupán már a második fordulóban megszenvedett az amerikai Alekszander Oniscsuk elleni nyeréséért. Nehéz pillanatokat élt át az azerbajdzsáni Sahriyar Mamedgyarovval és az ukrán Pavel Eljanovval vívott mérkőzéseken is, de mentálisan felülmúlta ellenfeleit, akik nem tudtak élni a lehetőségekkel.

A Világkupa döntője drámai fordulatokat hozott. Peter Szvidler kettős győzelemmel kezdett, Karjakin a második játszmában remit ígérő állásban húzott vesztőt. A harmadik összecsapás során Szvidler nyerést, majd döntetlent hagyott ki, a negyedik partiban túlzottan passzív állást vállalt, Karjakin kiegyenlített. A rájátszás már a legkevésbé szólt a sakkról, két nagyon fáradt harcos küzdött meg. Sok hiba jellemezte a játszmákat, Karjakin volt a szerencsésebb, a 2015-ös Világkupa győztese lett.

Szergej Karjakin a Világkupa győztese:

Szergej Karjakin – Ermes Espinoza Veloz (kubai, 2495) 2 – 0

Alekszander Oniscsuk (amerikai, 2662) – Szergej Karjakin 2 – 4 (1 – 0, 0 – 1, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)

Szergej Karjakin – Yu Yangyi (kínai, 2721) 1,5 – 0,5 (1 – 0, döntetlen)

Dmitrij Andrejkin (orosz, 2720) – Szergej Karjakin 1,5 – 2,5 (döntetlen, döntetlen, 0 – 1, döntetlen)

Sahriyar Mamedgyarov (azeri, 2736) – Szergej Karjakin 2 – 4 (döntetlen, döntetlen, döntetlen, döntetlen, 0 – 1, 0 – 1)

Pavel Eljanov (ukrán, 2717) – Szergej Karjakin 2,5 – 3,5 (döntetlen, döntetlen, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, döntetlen)

Peter Szvidler (orosz, 2727) – Szergej Karjakin 4 – 6 (1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 -1, 0 – 1, 1 – 0, 1 – 0, 0 – 1, 0 – 1, 0 – 1)

Verőci Zsuzsa