New Yorkban november 11. és 30. között rendezik meg a címvédő norvég Magnus Carlsen és kihívója, az orosz Szergej Karjakin 12 játszmás világbajnoki döntőjét. November 10-én tartják meg az ünnepélyes megnyitót, majd a sorsolást. Carlsen 2013-ban Csennajban hódította el a világbajnoki címet az indiai Viswanathan Anandtól, 6,5-3,5-re győzte le a hat évig uralkodó világelsőt. Egy évvel később Szocsiban megvédte címét a kihívóval, Viswanathan Ananddal szemben, 6,5-4,5-nyert. A világranglistát 2853 ponttal vezető 25 éves Magnus Carlsen ezúttal saját generációjához tartozó ellenféllel, a 26 esztendős Karjakinnal vív meg, aki a moszkvai 8 résztvevős világbajnok-jelölti verseny győzteseként harcolta ki a kihívói jogot, nyolc év után küzdhet ismét orosz sakkozó a világbajnoki címért. Karjakin 2772 pontjával kilencedik a ranglistán. A döntő honlapja a http://nyc2016.fide.com/ Az élő közvetítésben Polgár Judit lesz a kommentátor. Az első játszmát november 11-én játsszák.

New Yorkban rendezik meg az óriási érdeklődéssel várt világbajnoki döntőt, a címvédő norvég Magnus Carlsen és 26 éves kihívójának, az orosz Szergej Karjakin 12 játszmás páros mérkőzését. Carlsen november 30-án ünnepli majd 26. születésnapját, aligha képzelhet el magának szebb ajándékot, mint a címvédést. Carlsen 2013-ban Csennajban az indiai Viswanathan Anand Anand elleni 6,5-3,5-ös győzelemmel hódította el a világbajnoki címet, majd egy évvel később Annaddal szemben 6,5-4,5-re nyert. Carlsen és Karjakin a döntőig 21 játszmában vívtak meg klasszikus időkontrollal. Tizenhat döntetlen mellett a világelső 4-1-re vezet. Legutolsó partijukat Bilbaóban vívták, gyors remivel zárult, Karjakin világossal nem tudott visszavágni a Chess Masters első körében elszenvedett vereségéért. Karjakin egyetlen győzelmét 2012-ben aratta, a Tata Steel tornán győzte le riválisát. Különböző gyorsított időkontrollal még 26 partiban viaskodtak, Magnus 5 döntetlen mellett 14-szer nyert és hétszer kapott ki.

A küzdő felek a 12 játszmás párharc során két-két parti után kapnak pihenőnapot,  az első partit november 11-én játsszák.  Kivételt jelent, hogy a 11. összecsapásra november 26-án kerül sor és szükség szerint 28-án küzdenek meg a 12. partiban. A játéknapok: november 11, 12, 14, 15, 17, 18, 20, 21, 23, 24, 26, 28. Az első partit világossal játszó nagymester a párharc második félidejében színt vált, a sötét bábukat vezeti a 7. játszmában. Az időkontroll a klasszikus: 2-2 óra az első 40 lépésre, majd 1-1 óra a következő 20 lépésre, végül 15-15 perc a játszma befejezéséig, de ekkor 30-30 másodperc lépésenkénti bónuszidő is a nagymesterek rendelkezésére áll.

Döntetlen, 6-6 esetén november 30-án rájátszás következne, négyjátszmás rapid párharc, 25-25 perc és 10-10 másodperc lépésenként. Ha ez sem döntene, akkor 2 villámpartira kerülne sor, 5-5 perc és 3-3 másodperc lépésenként. Szükség szerint öt ilyen meccsre kerülhet sor. Összesítésben 13-13 esetén a „hirtelen halál” játszma döntene, ahol világosnak 5, sötétnek 4 perce van, de utóbbinak remifórja. A 61. lépéstől 3-3 másodpercet kapnának a sakkozók. Egymillió euró a díjalap, a győztes hatvan százalékát kapja a díjnak, amennyiben a párharc csak a rájátszásban dől el, akkor 55-45 arányban osztoznak a díjon.

A világbajnoki döntő főszervezője a Nemzetközi Sakkszövetség partnere, az AGON a legmodernebb technikával közvetíti majd a párharcot. A döntő kommentátora Polgár Judit lesz, aki a ChessBase honlapnak adott interjújában elmondta, hogy elemző programot is használ majd, s ez teljesen érthető, hiszen a partik élőben követésekor is megjelennek a különböző értékelések. Judit szerepe fokozott lesz egyes állások megítélésében, amikor saját oly sikeres pályafutásának emlékeiből is élve mutathat rá a kritikus pillanatokra, a nagymesterek kétségeire, a variációs lehetőségekre. A kommentálásban Judit partnere lesz a norvég televízió ismert arca, Kaja Snare. A párharcok során együtt készítik az interjúkat a mérkőzésre ellátogató híres vendégekkel, s természetesen a partik után a két nagymesterrel. Norvégiában és Oroszországban bizonyára milliók követik majd az európai idő szerint éjszakába nyúló összecsapásokat, de számos kialvatlan sakkrajongó lesz még szerte a világon!

Az AGON az élő közvetítésért díjat kér, ez már a moszkvai világbajnok-jelölti verseny idején is nagy vitákat váltott ki. A közvetítésnek jelentősek a költségei, számosan a szupernagymesterek közül jogosnak vélik a díjfizetést, sakkrajongók millióinak pedig bosszúságot okoz, értetlenséget vált ki. Az előfizetés 15 dollár, egyéb versenyekkel együtt 45 dollárt kérnek, s közben már 10 százalékos kedvezményt is adtak. Nagy kérdés, hogy miként tudják majd megakadályozni, hogy egyes weblapokon ne jelenjenek meg a játszmák.

Objektíven az esélyekről

Nem kétséges, hogy Magnus Carlsen a jobb sakkozó, eredményei stabilak, Élő-pontszáma sokkal magasabb. Jóval több megnyert versenyeinek száma, komoly tapasztalata van már a világbajnoki páros mérkőzések terén is. A világbajnoknak eredetibb a stílusa, sokoldalúbb, nehéz gyenge pontot találni játékában. Carlsen megszokta, hogy nyer, ellenfelének akaratát keresztezni tudja.

A sakkvilágbajnoki döntők történetében számtalanszor fordult elő, hogy a kihívó motivációja erősebb volt, mint a címvédőé. Gondoljunk csak az 1927-es Capablanca-Aljechin párharcra, vagy 1935-ben az Aljechin-Euwe összecsapásra. A világbajnokok talán kissé le is becsülték ellenfeleiket, vagy éppen cserbenhagyta őket a veszélyérzetük, környezetük és a szakemberek is győzelmüket ígérték.

A romantikus sakkozás újrateremtőjének, Mihail Talnak mennyi esélyt adtak Mihail Botvinnikkel szemben? Miként tudta Botvinnik vereségének okait önmagának megmagyarázni és pontos értékeléssel a visszavágó meccsen visszahódítani a címet? Csak nagy sakkozók képesek erre, ahogy Aljechin is simán nyerte Euwe ellen a második meccset.

A londoni Kaszparov-Kramnyik döntő előtt talán sokan mosolyogtak a kihívó nyilatkozatán, hogy a párharcban az életéért fog küzdeni. A sakkvilág biztosra vette, hogy Garri felfedezettje és pártfogoltja nem húzza keresztül a világbajnok számításait. Kaszparov tíz szuperversenyt nyert meg sorozatban, míg Kramnyik egyszer osztotta vele az első helyet, és vereséget szenvedett Alekszej Shirovtól, s csak Kaszparovon múlott, hogy végül megkapta az esélyt, hogy a címért megmérkőzhetett vele. Arra kevesen gondoltak, hogy Kaszparov játszmát sem tud nyerni 12 évvel fiatalabb riválisával szemben, és 15 éves uralkodás után két vereséggel és 13 remivel búcsút inthetett címének, s többé nem ülhetett a sakkvilág trónusán, hiszen a szabályzatban még a visszavágó jogot sem kötötte ki. Kramnyik pedig már bajnokként „előversenyekre” küldte volna a világranglistát vezető Kaszparovot.

A meglepetésként értékelhető végeredmények közös vonása volt a világbajnok játékerejének túlbecsülése, a kihívó lehetőségeinek lebecsülése.

New Yorkban 12 játszmás a döntő. Rendkívül fontos a jó kezdés, az ellenfelet meglepni váratlan megnyitási változattal, hibázásra kényszeríteni. Aligha kétséges, hogy Magnus Carlsen leggyengébb láncszeme a megnyitáselméleti felkészültség. Soha nem fordított erre nagy hangsúlyt, még világossal sem törekszik előnyszerzésre, megelégszik egyenlő, de jól játszható állással. A középjátékban és a végjátékban nála nincs erősebb sakkozó ezen a planétán. Szergej Karjakin az orosz sakkiskola tipikus képviselője, a sok és alapos munka híve. Megnyitáselméleti felkészültsége egyike a legjobbaknak. Gyorsan és pontosan számol, a nehéz pozíciókban is megőrzi hidegvérét, ezekben a tulajdonságokban hasonlítanak egymásra. Karjakin a tavalyi Világkupán számos nehéz helyzetben vágta ki magát, ellenfeleinél jobban bírta a feszültéséget.

Karjakint igen felkészült, erős orosz sakkozók egész csapata segítette és segíti majd, Carlsent honfitársain kívül nemzetközi gárda. New Yorkba a hírek szerint csak felfedezője, első edzője, barátja, az egykori norvég válogatott labdarúgó Simon Agdestein kíséri el, a többiekkel a skype segítségével tartja majd a kapcsolatot. Ezzel kapcsolatban röppent fel a hír, hogy Carlsen aggódik számítógépének biztonsága miatt az orosz hackerek miatt. Kérésére a Microsoft gondoskodik gépének és a kapcsolatnak a biztonságáról.

Az ukrán válogatottal 2004-ben olimpiai bajnoki címet szerzett Szergej Karjakin 2009-ben folyamodott orosz állampolgárságért, mert úgy érezte, hogy az ukránoktól nem kaphatja meg azt a segítséget, hogy teljesüljön nagy álma, világbajnokként beírja magát a sakktörténelem aranykönyvébe. A motivációja óriási, nagy kérdés, hogy ez mekkora terhet jelent számára, s mekkora pszichikai nyomást az orosz vezetés részéről: nyolc év után játszhat orosz sakkozó a világbajnoki címért, amit Vlagyimir Kramnyik  az indiai Viswanathan Ananddal szemben vesztett el.

 Magnus Carlsen 2013-ban a londoni világbajnok-jelölti versenyen poklokat is megjárva, több győzelmének köszönhetően lett világbajnoki kihívó Vlagyimir Kramnyik előtt. Ki feledné az utolsó forduló drámai fordulatait? Carlsen két világbajnoki döntőben vívott meg Viswanathan Ananddal. Csennajban világranglista-vezetőként, szuperversenyek sorozatának megnyerésével a háta mögött birkózott meg az esélyesség terhével, könyörtelenül kihasználta a 44 éves címvédő hibáit, végjátékokban elkövetett pontatlanságait. Egy év múlva Szocsiban már jóval kiegyensúlyozottabb volt a csatározásuk, Magnus címvédése jóval nehezebb küzdelemben született meg.

Megingatta-e hitében Karjakint a bilbaói Masters Final tornán elszenvedett veresége? Mennyire érezte meg, hogy Carlsen képes arra, hogy haderejét rövid időn belül tökéletes harmóniában támadásra vezényelje, hogy a semmit mondó, csalóka megnyitás után eredeti gondolatokkal, elképzelésekkel játssza az állást? A bakui sakkolimpián bőven volt lehetőségem, hogy figyeljem mindkettőjüket a dobogón játszva, amire a viadal előtt kevéssé gondoltam, de a norvégok a világbajnok vezetésével szárnyaltak. Az orosz csapatban Karjakin volt az éltáblás, de Kramnyik sugározta az erőt. Inkább Carlsen vetett egy-egy pillantást Karjakin partijaira, igaz könnyebb ellenfelei erre módot adtak, hiszen a norvégok igazán jó széllel „vitorláztak”, élvezték a svájci rendszer adottságait, esélyeikkel élni tudtak. Az orosz-norvég rangadó elmaradt.

Karjakin kétszer is megnyerte Stavangerben a norvég szuperversenyt, Carlsennek hazai pályán adott fricskát. Idén az utolsó pillanatban fáradtságra hivatkozva mondta le szereplését, Carlsent először ünnepelhették győztesként.

Milyen nyitásokat várhatunk New Yorkban? Lesz-e spanyol megnyitás valamelyik főváltozatában elméleti párbaj? Mindkét színnel játszhatják a berlini változatot. A Nimzoindiai védelem is küzdelmük színtere lehet, az angol megnyitás is hozhat meglepetéseket. Carlsen megnyitási repertoárja jóval szélesebb, de kevésbé alaposan kidolgozott, szívesen elkerüli a főváltozatokat, világossal bármilyen kezdőlépést várhatunk tőle.

Mennyire dominálnak majd a praktikus megoldások, mekkora kockázatokat vállalnak. Döntő lehet a mentális felkészültség, a fokozatosan jelentkező fáradtság leküzdése, a fokozódó feszültséggel való sikeres megbirkózás. Carlsen a Nakamurával különböző időkontrollok mellett megvívott villámpartikban megmutatta, hogy jó formában van. Gyorsan, pontosan játszott.

Karjakin úgy nyilatkozott, hogy nem fél Carlsentől, élete formáját mutatva tudja csak őt legyőzni, ha meg akarja védeni világbajnoki címét. New Yorkban november 11-én megkezdődik a 12 játszmás világbajnoki döntő!

Verőci Zsuzsa