Moszkvában a sakkozás kilencedik világbajnoka, Tigran Petroszjan emlékére november 3. és 11.  között nyolc résztvevős szuperversenyt rendeznek. A torna fővédnöke az örmény államelnök, az Örmény Sakkszövetség elnöke, Szerzs Szargszjan. A rajtlistát a világranglistán negyedik örmény Levon Aronjan vezeti az ötödik helyezett orosz Alekszandr Griscsuk és az exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik előtt. Sakkozásunkat a rangos tornán Lékó Péter képviseli. Az izraeli Borisz Gelfand, az orosz Alekszandr Morozevics és Erneszto Inarkijev és a nagy kínai tehetség, Ding Liren játszik még a 100 ezer eurós díjazású viadalon, amelynek főszponzora a Tasir cég. Az emlékverseny honlapja a http://www.tashir-chess.com/

Örményországban nagy tisztelettel őrzik az 55 éves korában elhunyt Tigran Petroszjan emlékét, az örmény sakk-klub világbajnokuk nevét viseli, válogatottjaik egyre szebb sikerekkel büszkélkedhetnek. Jerevánban 1996-ban nagy sikerrel rendeztek sakkolimpiát, 1999-ben Batumiban megnyerték a sakkcsapat Európa-bajnokságot. Jerevánban, 2001-ben a csapat-világbajnokságon harmadikok lettek, a bledi sakkolimpián bronzérmet szerzett csapatuk. 2006-ban a torinói, 2008-ban a drezdai és két éve az isztambuli sakkolimpián, 2011-ben a csapat-világbajnokságon aranyérmes lett a válogatott Arshak Petroszjan vezetésével, aki a világelső tanítványa volt.

Az emlékversenyen a rajtlistát a háromszoros olimpiai bajnok Levon Aronjan vezeti, őt az orosz Alekszandr Griscsuk és Vlagyimir Kramnyik követi. Első számú sakkozónk, Lékó Péter az ötödik Élő-pontja alapján.

A Petroszjan emlékverseny résztvevői az Élő-pontszámok sorrendjében:

Levon Aronjan (örmény, 2797)

Alekszandr Griscsuk (orosz, 2795)

Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2760)

Borisz Gelfand (izraeli, 2759)

Lékó Péter (magyar, 2731)

Ding Liren (kínai, 2730)

Alekszandr Morozevics (orosz, 2724)

Erneszto Inarkijev (orosz 2688)

Ma este tartják meg az ünnepélyes megnyitót, magyar idő szerint november 4-től a fordulókat 13 órától játsszák, kivételt képez az utolsó játéknap november 11-én, ekkor 11 órakor indulnak a sakkórák, november 7-én pihenőnapot kapnak a nagymesterek. Negyven lépés előtt tiltott a döntetlenben való megegyezés. Az első 40 lépésre 100 perc, a következő 20 lépésre 50 perc a gondolkodási idő, majd a játszma befejezéséig még 15 percet kapnak a sakkozók és az első lépéstől kezdve még 30 másodperc extraidőt is. Holtverseny esetén a sötéttel elért több győzelem, majd a győzelmek száma, szükség szerint az egymás elleni eredmény, a Berger-Sonneborn pontszám dönt.

A sakkozás kilencedik világbajnoka, Tigran Petroszjan 1929. június 17-én Tbilisziben született, de mindig is örménynek vallotta magát. A negyvenes évek elején ismerkedett meg a sakkjátékkal, szemléletére nagy hatással volt Nimzovics csodálatos könyve, „Az én szisztémám”. Petroszjan 1950-től élt Moszkvában, de Örményországból szinte naponta kapta az ajándékcsomagokat. 1951-ben nyerte meg először a főváros bajnokságát, egy év múlva már nagymester és ostromolhatta a világbajnoki címet. Többszöri kísérletre 1962-ben győzött a világbajnok-jelölti tornán és 1963-ban Mihail Botvinnik 12,5-9,5-ös legyőzésével lett világbajnok. A világbajnoki döntőt vereséggel kezdte, az ötödik és hetedik partiban győzött, a 14. játszmát elvesztette, a hajrában azonban felülmúlta jóval idősebb ellenfelét. Három évvel később Borisz Szpasszkijjal szemben 12,5-11,5-ös győzelemmel megvédte címét, hat döntetlen után megnyerte a hetedik és a tízedik összecsapást, de Szpasszkij a 13. és a 19. partiban aratott győzelemmel egyenlített. A hajrá is nagy izgalmakat hozott, végül a 20. és a 22. játszmát megnyerte Petroszjan, Szpasszkij csak szépíteni tudott. Három évvel később ismét megmérkőztek egymással, 12,5-10,5-ös győzelemmel Szpasszkij lett a sakkozás tízedik világbajnoka.

Petroszjan nem adta meg magát, szerette volna visszahódítani a trónt. 1971-ben a világbajnok-jelölti döntőn Robert Fischertől szenvedett vereséget, 1974-ben, 1977-ben és 1980-ban Viktor Korcsnojjal szemben vesztett világbajnok-jelölti meccset. Petroszjan 1958 és 1974 között kilencszer volt tagja sakkolimpián győztes szovjet válogatottnak, 1978-ban ezüstérmesként zárt. 1957-1983 között nyolcszor szerepelt az Európa-bajnok szovjet együttesben, Plovdivban játszott utoljára a válogatottban, akkor még senki sem gondolta, hogy a gyilkos kor megtámadja szervezetét, s ezt a játszmát Tigran elvesztette, 1984. augusztus 13-án Moszkvában halt meg. Petroszjan 14 szovjet bajnokságon szerepelt, négyszer nyert bajnokságot. Gondos stratégiai elképzelésekkel megalapozott pozíciós stílusát sokan nem kedvelték. Szigorúan követte az állások logikáját, a logikus, helyes játékvezetésben hitt.  Nyugodt, pozíciós játékstílusa biztonságra törekvő versenytaktikával párosult, kerülte az esetleges vereséghez vezető túlzott kockázatot. Keveset nyert, de alig vesztett játszmát. Precíz technikával a legkisebb előnyöket is képes volt nyerésig fokozni, a pozíciós minőségáldozat kedvenc fegyvere volt. Elődeihez képest kevesebb versenyt tudott megnyerni, de mindig az élmezőnyben végzett. Nagyszerű teoretikus volt, kitűnő szakíróként 1963 és 1977 között a hetente megjelenő „64” újság főszerkesztője volt.

Verőci Zsuzsa