A Hanti-Manszijszkban zajló Világkupán péntektől orosz döntő és ukrán bronzmeccs küzdelmeire kerül sor. Alekszandr Griscsuk és Peter Szvidler már világbajnok-jelöltként vív négyjátszmás mérkőzést, Vaszilij Ivancsuk és Ruszlan Ponomarjov csatájának nagy a tétje, a győztes lesz a harmadik világbajnokjelölt. A viadal honlapján (http://chess.ugrasport.com) remek videók, kommentárok teszik élvezetessé a játszmák követését.
Az orosz sakkozás ünnepel. Érthetően nagy az öröm, hogy a szibériai olajvárosban, Hanti-Manszijszkban negyedszer megrendezett Világkupán először köszönthetnek majd orosz győztest. Az örmény Levon Aronjan, az amerikai Gata Kamsky és az izraeli Borisz Gelfand sikere után Alekszandr Griscsuk és Peter Szvidler párharca dönti el, hogy ki lesz a 128 résztvevős, kieséses rendszerű viadal nyertese. Mindketten már világbajnokjelöltek, barátok, elemzőtársak. Szvidler a kazanyi világbajnok-jelölti páros meccseken is szekundánsa volt Griscsuknak. Mit várhatunk mérkőzésüktől? Ha jósolnom kellene, akkor 2-2 után a rájátszás dönti el, hogy a többszörös olimpiai bajnokok közül ki lesz a győztes.
Eddig negyven partiban mérték össze erejüket, 10-8-ra Szvidler vezet 22 döntetlen mellett. Rapid-és villámpartiban 18-szor küzdöttek meg, Griscsuk volt a sikeresebb, hétszer nyert és négyszer vesztett, hétszer megosztoztak a ponton.
Az ukrán sakkozás számára a „legrosszabb” forgatókönyv, hogy két legjobbjuk, Vaszilij Ivancsuk és Ruszlan Ponomarjov, a 2004-es és a 2010-es sakkolimpián aranyérmet nyert válogatottjuk két tagja csatázik a bronzmeccsen a világbajnok-jelöltséget biztosító harmadik helyért. Tizenegy év után játszanak párosmérkőzést. 2002 januárjában a FIDE világbajnoki címéért mérkőztek meg, Ponomarjov 4,5-2,5 arányban nyert, és 18 évesen a sakktörténelem legfiatalabb férfi világbajnoka lett. Az eddigi játszmáikban tizenegy döntetlen mellett mindketten négy-négy partit nyertek. A rapid-és villámpartikban ötször megosztoztak a ponton, 3-2-re Ivancsuk vezet.
Teljes a kétségbeesés a döbbenetes hibável elvesztett parti után
Az elődöntő rájátszásának harmadik partijában történtek élénken foglalkoztatják a szakírókat és a sakkrajongókat. Vaszilij Ivancsuk döbbenetes hibája, érthetetlen elnézése óhatatlanul is pályafutásának legnagyobb kudarcaira emlékeztet bennünket. Oly sok parádés tornagyőzelme mellett a kieséses rendszerű viadalokon egyszerűen nem bírta elviselni a nagy tétet, a feszültséget. Élő-pontszáma 2005-ben kevés volt ahhoz, hogy játszhasson a San Luis-i vb-n, majd a Világkupán már a második körben búcsúzni kényszerült, nem játszhatott a világbajnok-jelölti meccseken.
A világbajnokságokon sem kísérte sok szerencse játékát. A groningeni 1997-es vb-n kiemeltként csak a második fordulóban kezdett, de rajtengedélyesre emlékeztető játékkal kikapott az amerikai Seirawantól. Két év múlva Las Vegasban legjobb 16 között a román Nisipeanu ellen elvérzett. A tie-break során a 12. lépésben tisztet nézett el! Újdelhiben ismét korai búcsúra kényszerült, a második körben Elveszttől kapott ki, ezúttal is a tie-break okozta vesztét. Idegességében, elkeseredettségében elhajítja a székét, nem győzött bocsánatot kérni viselkedéséért.
Egy év múlva Moszkvában remekül játszott, Viswanathan Anandot legyőzte az elődöntőben, megfosztotta világbajnoki címétől, döntőt vívhatott Ponomarjovval. A 32 éves Ivancsuk azonban nem tudott megbirkózni a párosmérkőzés lélektani terhével, a vártnál jóval gyengébb teljesítményt nyújtott, a kritikus pillanatokban rendre hibázott. Ponomarjov villámgyőzelemmel indított, majd nem kis nehézség árán kiharcolta a döntetlent a második partiban. A harmadik összecsapás korrekt játék után fejeződött be döntetlennel, majd a negyedik játszma kölcsönös tévelygésekkel, elpuskázott esélyekkel fűszerezve lett remi. A világbajnoki cím sorsát az ötödik parti döntötte el, Ivancsuk sötéttel döntő fölénybe került, de egyetlen óvatlan királylépés elegendő volt, hogy Ponomarjov „kómában” levő tisztjei feléledjenek és a sorozatos hibákat kihasználva az ifjú titán még meg is nyerte az ütközetet.
2004-ben, Tripoliban megrendezett vb-n az egyik főesélyesként jegyezték, de az üzbég Rusztam Kaszimdzsanov a rapid rájátszáson a legjobb 32 között mért rá csapást. A Világkupán 2007-ben ismét Nisipeanu volt a „végzete”, két éve a Fülöp-szigeteki So Wesley már a második körben pirosra állította előtte a szemafort.
Feledhető-e ez a sok kudarc, amikor a 42 esztendős Ivancsuk 15 évvel fiatalabb honfitársával a világbajnok-jelölti címért kénytelen csatázni?
Verőci Zsuzsa
