Az Oslo közelében fekvő Høvikoddenben zajló első FIDE hivatalos Fischer Random Chess világbajnokság négyfős döntőjének második játéknapja után Magnus Carlsen és Wesley So vezet. A norvég világbajnok a harmadik rapidpartit nyerte meg sötéttel az amerikai Fabiano Caruana ellen, majd döntetlennel született a negyedik ütközetben, a norvég világelső 7,5-4,5-ös vezetéssel várhatta a négy gyorsított tempójú rapidpartit. Az amerikai Wesley So mindkét partiban legyőzte az orosz Jan Nepomnjacsijt, 9-3-s vezetést szerzett. A Fischer Random Chess szabályai szerint a tisztek helyzetét számítógépes sorsolással határozzák meg, a játszmák korai szakaszában így igazi kreatív megoldásokra van szükség, hogy a haderőket sikerüljön mozgósítani sokszor meglehetősen passzív helyzetükből. Három különböző időkontroll mellett 4-4 partit játszanak, más-más a pontozás, 3, 2, illetve 1 pontot ér a győzelem, felét a döntetlen. A két párharc győztese játssza a döntőt, a két vesztes a harmadik helyért mérkőzik meg. A díjalap 290 ezer dollár, a győztes, a világbajnok ebből 125 ezret nyer. Az első és második játéknapon két-két rapidpartira került sor, az első 40 lépésre a nagymestereknek 45-45 percük volt, majd a játszma befejezéséig 15-15 perc. A mai folytatásban 15-15 perc a gondolkodási idő és lépésenként 2 – 2 másodperc.
A címvédő, a klasszikus sakkozás négyszeres világbajnoka, Magnus Carlsen, az amerikai Fabiano Caruana és Wesley So és az orosz Jan Nepomnjacsij részvételével zajlik az első FIDE Fischer Random Chess világbajnokságának négyes döntője. Az Oslo közelében fekvő Høvikoddenben a híres Henin Onstad Művészeti Központban vívják meg csatáikat. A műkorcsolyázó Sonja Henie (1912-1969) pályafutása során háromszor nyert olimpiai bajnokságot, tízszer szerzett világbajnoki címet és hatszor lett Európa-bajnok. Az Egyesült Államokban jelentős színészi karriert is befutott, a „Hollywood Ice Revue” is nagysikerű vállalkozása volt. 1961-ben hozták létre harmadik férjével, Nils Onstaddal alapítványukat. Művészeti magángyűjteményének 110 festménye képezte az 1969-ben megnyitott Henin Onstad Művészeti Központ működési alapját, ahol Sonja Henie díjait is kiállították.
A Fischer Random Chess, más néven Chess960 a sakkozás legendás világbajnokának, Robert Fischernek a találmánya. Először 1996. június 19-én Buenos Airesben játszottak bemutató játszmát, ahol Fischer ellenfele a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre volt. Az új sakkal a világbajnok célul tűzte ki, hogy a sakkozók kerüljék el a hosszú megnyitáselméleti változatokat, a partikban a kreativitásuk érvényesüljön a hosszas elemzések helyett. A kezdőállásokat már számítógép sorsolja ki, korábban dobókockás megoldás is volt, 960 állás létezik, innen az elnevezés.
Alapállásban a gyalogok a hagyományos sakkhoz hasonlóan a második és a hetedik soron helyezkednek el. A király mindig a bástyák között, a sötét haderő a világoséval megegyezően áll, a figurák ugyanúgy lépnek, ütnek, mint a hagyományos sakkban. Csak a sáncolás módja különleges, a célok is megegyeznek: a király bemattolása, döntő anyagi előny kiharcolása, a döntetlen elérése.
A négyes döntőt előcsatározások előzték meg, a világbajnok Magnus Carlsen várt három ellenfelére. A sorsolás szeszélye folytán a norvég világelső tavalyi világbajnoki döntős ellenfelével, Fabiano Caruanával küzd meg, a másik elődöntőt Jan Nepomnjacsij és Wesley So játssza.
A nagymesterek három különböző időkontrollal csatáznak. Az első két napon két-két hosszabb idejű rapidpartra kerül sor, 45-45 perc gondolkodási idő az első 40 lépésre, majd 15-15 perc a játszma befejezéséig. A győzelem 3 pontot ér, a döntetlen másfelet.
A harmadik napon gyorsított rapid tempóban játszanak négy partit, 15-15 perc és 2-2 másodperc lépésenként, 2 pontot ér a nyerés.
A küzdelmek négy villámpartival fejeződnek be, 3-3 perc és lépésenként 2-2 másodperc, a győztes játszma egy pontot ér. Ha a mérkőzés döntetlennel érne véget, akkor a Armageddon játszma dönt, világos 4, sötét 4 perccel játszhat, utóbbinak jó a döntetlen.
A két győztes játssza a döntőt, a vesztesek a harmadik helyért mérkőznek meg. A 290 ezer dolláros díjalapból a győztes 125 ezer dollárt nyer, az ezüstérmes 75 ezret, a harmadik 50 ezerrel térhet haza, a negyedik 40 ezerrel vigasztalódhat.
A teljes program:
A második játéknap két-két játszmájának kezdőállása:
A második játéknapon Fabiano Caruana játszotta világossal az első partit, és már a 6. lépésben kétséges tervet választott. Magnus Carlsen lépésről-lépésre került egyre nagyobb előnybe és 37 lépésben nyert.
A negyedik ütközetükben Caruana nem tudta folytatni sötét nyerősorozatát, a csata 70 lépésben döntetlennel zárult.
A másik ágon két döntetlen után Wesley So 42 lépésben kényszerítette megadásra Jan Nepomnjacsijt. A negyedik összecsapás 34 lépésben dőét el Wesley So javára, 6 pontos előnye igen tekintélyes a folytatás előtt.
A párharcok állása:
Magnus Carlsen 8norvég, 2876) – Fabiano Caruana (amerikai, 2812) 7,5 – 4,5
Magnus Carlsen – Fabiano Caruna 0 – 3
Fabiano Caruana - Magnus Carlsen 0 – 3
Fabiano Caruana – Magnus Carlsen 0 – 3
Magnus Carlsen – Fabiano Caruana 1,5 – 1,5
Jan Nepomnjacsij (orosz, 2776) – Wesley So (amerikai, 2767) 3 – 9
Jan Nepomnjacsij – Wesley So 1,5 – 1,5
Wesley So – Jan Nepomnjacsij 1,5 – 1,5
Wesley So – Jan Napomnjacsij 3 – 0
Jan Nepomnjacsij – Wesley So 0 - 3
Verőci Zsuzsa
Fotók: Maria Emalianova és Lennart Ootes