A Nemzetközi Sakkszövetség és a világbajnoki ciklus lebonyolítására kiírt pályázat győztese, az AGON Londonban március 14. és április 1. között rendezi meg a nyolc résztvevős, kétfordulós világbajnok-jelölti versenyt. A nagy érdeklődéssel várt viadalon a világranglista-vezető norvég Magnus Carlsen, az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyik, az örmény Levon Aronjan, az azeri Tejmur Radzsabov, az orosz Alekszandr Griscsuk, az ukrán Vaszilij Ivancsuk, az orosz Peter Szvidler és az izraeli Borisz Gelfand játszik. Az 510 ezer eurós összdíjazású torna győztese lesz az indiai világbajnok Viswanathan Anand kihívója. A résztvevőket bemutató sorozatban hatodikként a világranglistán 3., 2809 Élő-pontos háromszoros olimpiai bajnok, csapat-világbajnok, Világkupa-győztes, Grand Slam-döntőn és a Grand Prix-versenysorozaton is diadalmaskodó Aronjan pályafutásának legfontosabb állomásait idézzük fel. A már megtartott sorsoláson Aronjan az 1-es rajtszámot kapta és Magnus Carlsennel játszik az első fordulóban.
Az esztendő egyik legnagyobb érdeklődéssel várt versenyének megnyitóját március 14-én rendezik meg, majd másnap indulnak a sakkórák az 510 ezer eurós összdíjazású viadalon, amelynek győztese világbajnoki kihívó lesz. A nyolc résztvevő különböző módon harcolta ki a részvételi jogot. Az izraeli Borisz Gelfand a tavalyi világbajnoki döntő veszteseként játszhat. A világranglistáról a norvég Magnus Carlsen, az örmény Levon Aronjan és az orosz Vlagyimir Kramnyik jogosult. A 2011-es Világkupáról az orosz Peter Szvidler és Alekszandr Griscsuk, valamint az ukrán Vaszilij Ivancsuk szerzett jogot. Az Azeri Sakkszövetség egy pillanatig sem tagadta, hogy szponzorálja a viadalt, lehetővé téve, hogy legjobbjuk, a világranglistán negyedik Tejmur Radzsabov „szabadkártyával” ismét harcba szállhasson a kihívó jogáért.
A világbajnok-jelölti verseny résztvevői a sorsolási számok sorrendjében:
1.Levon Aronjan (örmény, 2809)
2. Borisz Gelfand (izraeli, 2740)
3. Vaszilij Ivancsuk (ukrán, 2757)
4. Peter Szvidler (orosz, 2747)
5. Vlagyimir Kramnyik (orosz, 2810)
6. Alekszandr Griscsuk (orosz, 2764)
7. Tejmur Radzsabov (azeri, 2793)
8. Magnus Carlsen (norvég, 2872)
A teljes párosítás:
I.ford. |
márc.15 |
VIII.ford. |
márc. 24 |
|||
Aronjan |
- |
Carlsen |
Carlsen |
- |
Aronjan |
|
Gelfand |
- |
Radzsabov |
Radzsabov |
- |
Gelfand |
|
Ivancsuk |
- |
Griscsuk |
Griscsuk |
- |
Ivancsuk |
|
Szvidler |
- |
Kramnyik |
Kramnyik |
- |
Szvidler |
|
II. ford. |
márc.16 |
IX. ford. |
márc. 25 |
|||
Carlsen |
- |
Kramnyik |
Kramnyik |
- |
Carlsen |
|
Griscsuk |
- |
Szvidler |
Szvidler |
- |
Griscsuk |
|
Radzsabov |
- |
Ivancsuk |
Ivancsuk |
- |
Radzsabov |
|
Aronjan |
- |
Gelfand |
Gelfand |
- |
Aronjan |
|
III.ford. |
márc. 17 |
X. ford. |
márc. 27 |
|||
Gelfand |
- |
Carlsen |
Carlsen |
- |
Gelfand |
|
Ivancsuk |
- |
Aronjan |
Aronjan |
- |
Ivancsuk |
|
Szvidler |
- |
Radzsabov |
Radzsabov |
- |
Szvidler |
|
Kramnyik |
- |
Griscsuk |
Griscsuk |
- |
Kramnyik |
|
IV. ford. |
márc. 19 |
XI. ford. |
márc. 28 |
|||
Carlsen |
- |
Griscsuk |
Griscsuk |
- |
Carlsen |
|
Radzsabov |
- |
Kramnyik |
Kramnik |
- |
Radzsabov |
|
Aronjan |
- |
Szvidler |
Szvidler |
- |
Aronjan |
|
Gelfand |
- |
Ivancsuk |
Ivancsuk |
- |
Gelfand |
|
V. ford. |
márc. 20 |
XII. ford. |
márc. 29 |
|||
Ivancsuk |
- |
Carlsen |
Carlsen |
- |
Ivancsuk |
|
Szvidler |
- |
Gelfand |
Gelfand |
- |
Szvidler |
|
Kramnyik |
- |
Aronjan |
Aronjan |
- |
Kramnyik |
|
Griscsuk |
- |
Radzsabov |
Radzsabov |
- |
Griscsuk |
|
VI. ford. |
márc. 21 |
XIII. ford. |
márc. 31 |
|||
Szvidler |
- |
Carlsen |
Radzsabov |
- |
Carlsen |
|
Kramnyik |
- |
Ivancsuk |
Griscsuk |
- |
Aronjan |
|
Griscsuk |
- |
Gelfand |
Kramnyik |
- |
Gelfand |
|
Radzsabov |
- |
Aronjan |
Szvidler |
- |
Ivancsuk |
|
VII. ford. |
márc. 23 |
XIV. ford. |
ápr. 1 |
|||
Carlsen |
- |
Radzsabov |
Carlsen |
- |
Szvidler |
|
Aronjan |
- |
Griscsuk |
Ivancsuk |
- |
Kramnyik |
|
Gelfand |
- |
Kramnyik |
Gelfand |
- |
Griscsuk |
|
Ivancsuk |
- |
Szvidler |
Aronjan |
- |
Radzsabov |
A világranglistát fölényesen vezető Magnus Carlsen legnagyobb riválisának tartja Levon Aronjant. „Magabiztos, jól felkészült, képes kevéssé ismert állásokban is remekül tájékozódni, soha nem adja fel” – jellemezte az örmény nagymestert a norvég zseni.
Aronjan pályafutásának legfontosabb versenyei, sikerei
Az örmény sakkozás legjobbja, a 2006-os torinói, a 2008-as drezdai és a 2012-es isztambuli sakkolimpián aranyérmes válogatott éltáblása, Levon Aronjan 1982. október 6-án született Jerevánban. 1994-ben a szegedi korcsoportos vb-n a 12 évesek korcsoportjában győzött. 1999-ben örmény bajnok lett, 2001-ben a lausanne-i ifjú titánok tornáján győzött, egy év múlva junior világbajnokságot nyert. 2005 júliusában került be a top 10-be és egyúttal átlépte a 2700 Élő-pontos határt. A csapat-világbajnokságon bronzérmes örmény válogatott éltáblása. Hanti-Manszijszkban lenyűgöző teljesítménnyel diadalmaskodott a Világkupán. Az örmény nagymester tíz játszmát nyert meg, tíz partija döntetlennel végződött.
Torinóban olimpiai bajnok a válogatottal
2006 januárjában Wijk aan Zee-ben, a világranglista ötödik helyezettjeként pályafutása első szuperversenyén csak ötvenszázalékos, de a linaresi viadalon már tornagyőztesként ünnepelték. Az áprilisi és júliusi világranglistán Veszelin Topalov és Viswanathan Anand mögött harmadikként jegyezték. A torinói sakkolimpián az aranyérmes örmény válogatott „vezérevezőse”, jelentős szerepet játszott a szenzációs sikerben.
A fantasztikus sorozat után törvényszerű volt kis visszaesésese, de Moszkvában, a Tal-emlékversenyen hármas holtversenyben első - többek között Lékó Péterrel -, majd 2007. januárjában Wijk aan Zee-ben Veszelin Topalovval és Tejmur Radzsabovval osztotta a dicsőséget. Májusban rapid párosmérkőzésen 4-2-re legyőzte Vlagyimir Kramnyikot. Elisztában a világbajnok-jelölti párosmeccsen drámai küzdelemben, csak a hosszabbítás után nyert a 16 éves norvég Magnus Carlsen ellen. A nyolc között a spanyol Alekszej Shirovval szemben egy nyeréssel és öt remivel biztosította mexikói repülőjegyét. Főpróbaként Aronjan Mainzban megnyerte a Fischer Random Chess versenyt, a döntőben Anandot győzte le. A visszavágón, a rapidtornán az indiai exvilágbajnok diadalmaskodott, három remi mellett egy nyeréssel.
Másodszor is olimpiai bajnok az örmény válogatottal
Nagy reményekkel utazott Mexikóba, az egyik titkos favoritnak tartották a nyolcfős világbajnoki döntőben. Sem betegségével, sem riválisaival nem tudott sikerrel megbirkózni. Mindössze 6 pontot ért el, az orosz Alekszandr Morozeviccsel holtversenyben hatodik lett.
Gyorsan feledtette a kudarcot, a Corus-tornán Magnus Carlsennel holtversenyben végzett az élen, egyetlen vereségét Kramnyiktól szenvedte el. Linaresben a harmadik helyet osztotta Topalovval. Remekelt Nizzában, 2,5 pontos előnnyel nyerte meg az Amber-versenyt. Nagyot bukott a szófiai M-tel versenyen, nyeretlenül, négy vereséggel utolsó lett! Sokáig nem búslakodott, Szocsiban megnyerte a Grand Prix-tornát. Amire kevesen számítottak, az örmény válogatott Drezdában megvédte olimpiai bajnoki címét. Igazi népünnepély volt az aranyérmes csapat fogadtatása. Nankingban második hellyel zárta az évet.
Grand Prix- és Grand Slam-győztes
2009-ben a Corus-tornán holtversenyben második, Linaresben gyengélkedett, -1-gyel végzett. A GP-viadalon Nalcsikban ismét top formában, újabb első helyet szerzett. Mainzban megnyerte a rapidtornát, Zsermukban a holtversenyes második hellyel a GP-versenysorozat győztese és világbajnokjelölt lett. Bilbaóban parádézott a Grand Slam-döntőn. A Tal-emlékversenyen Ananddal csak a negyedik helyet osztotta. Nem látjuk őt Wijk aan Zee-ben, Linaresben harmadik. Sanghajban a Grand Slam kvalifikációs versenyen rájátszásban kikapott Kramnyiktól. A sakkolimpián nem rajta múlott, hogy a címvédő örmények csak nyolcadikok lettek. Moszkvában kettős sikert aratott, holtversenyben első lett a Tal-emlékversenyen, majd a villám-vb-t is megnyerte.
A 2011-es évet ismét Wijk ann Zee-ben kezdte, Carlsennel holtversenyben harmadik, majd szerencsés kézzel rapidozott a 20. Amber-tornán, övé az utolsó verseny első helye.
Kazanyban a rájátszásban kikapott Alekszandr Griscsuktól
Kazanyban, a világbajnok-jelölti páros mérkőzések első körében gigászi csatát hozott az első számú esélyesnek tartott Levon Aronjan és az orosz Alekszandr Gricsuk összecsapása. A meccs első játszmájának végjátékában Aronjan nagyon közel került a nyeréshez, egy pillanatban akár döntő fölénybe kerülhetett volna. Az esélyt elmulasztotta, Griscsuk üggyel-bajjal kiharcolta a döntetlent. A másik három parti hasonló izgalmakkal nem szolgált. A rájátszásban nyíltsisakos küzdelem folyt, két sötéttel elért nyeréssel kezdődött a négyjátszmás meccs. Aronjan nagyon idegesen játszotta az első partit, szinte ellenállás nélkül vesztett. A jelentős lélektani előny azonban béklyóként hatott Griscsuk játékára, világossal ő sem remekelt, Aronjan egyenlített.
A világranglista harmadik helyezettje alighanem meccslabdát hibázott a harmadik játszmában, Aronjan nyerőesélyt hagyott kihasználatlanul, sőt a remiért kellett megküzdenie. A negyedik ütközet döntött, Aronjan tőle szokatlan módon jelentős időhátrányba került, Griscsuk a vezérszárnyon kezdeményezéshez jutott. Az örmény nagymester mindent megkísérelt, hogy mentse állását, Griscsuk némi bizonytalankodás után kiskombinációval anyagi előnyt szerzett. Időelőnyét is kihasználva gúzsba kötötte sötét haderejét, majd a király elleni akció továbbjutását jelentette.
Ningbóban, Moszkvában és Wijk aan Zee-ben remekelt
Aronjan a kudarcért a ningbói csapat-világbajnokságon aranyéremmel kárpótolta magát, s egyúttal sokadszor bizonyította, hogy társaival igazi csapatot alkot, veretlenül lettek elsők. Két olimpiai aranyérem után a top csapatversenyt is megnyerték.
A Grand Slam-döntőn Carlsen és Ivancsuk mögött, Nakamura és Anand társaságában lett harmadik. A csapat Európa-bajnokságon az örmény válogatott az utolsó forduló előtt még vezetett, de a németektől elszenvedett váratlan vereségnek köszönhetően még a dobogóról is lecsúsztak. Aronjan az éltáblán eredményesen játszott. A nagy presztízsű Tal-emlékversenyen harmadszor végzett holtversenyben az élen. A Berger-Sonneborn pontszámmal megelőzte volna a norvég Magnus Carlsent, de a versenykiírás a több sötét partit játszót díjazta, így a világranglistát vezető Magnus lett a kedvezményezett, mindketten megőrizték veretlenségüket.
A moszkvai nagy sikert követően a London Chess Classic szuperversenyen csalódást okozott. Fölényes állást elvesztett Hikaru Nakamurával szemben, s tőle szokatlan módon a vereség túlzottan is megviselte, Vishy Ananddal együtt csak ötvenszázalékos eredményt ért el. Levon a sakkot nélkülöző pihenést választotta, új energiákat gyűjtött és januárban a Tata Steel szuperversenyen, Wijk aan Zee-ben partijai pályafutásában új színvonalat jelentettek. Úgy érezte, hogy a nyitások alaposabb kidolgozására fordított munka is nagyon hasznos volt. Kreatívabb lett a felkészülése, bár érzi még a hibákat is. Nagyon fontosnak érezte a számtalan jó tanácsot, meg kell tanulnia a számítógép helyes használatát.
Wijk aan Zee-ben kettős győzelemmel rajtolt, Karjakin legyőzése után visszavágott Nakamurának a londoni vereségért. A harmadik fordulóban azonban kikapott a nagy riválistól, Magnus Carlsentől. A vesztés ezúttal nem törte le, higgadtan értékelte, hogy a rossz nyitást követően nagyot nem hibázott, mindent elkövetett, hogy megnehezítse Magnus nyerését. Belátta, hogy egy ilyen jó sakkozó ellen lehet partit veszíteni. A cseh David Navarával szemben érte meg „baleset”, de hét játszmát tudott nyerni, s a plusz öt az első helyet jelentette számára. „Életem versenyét játszottam” – nyilatkozta a torna végén.
Az eredetileg őszre tervezett világbajnok-jelölti versenyre áprilisban Zürichben hatjátszmás felkészülési párosmeccset vívott az orosz exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyikkal. A sakktörténelemben még nem fordult elő, hogy hivatalos tétmeccsen kívül a legjobbak ilyen megmérettetést vállaljanak. Klasszikus gondolkodási idő mellett csatároztak, párharcuk 3-3-mal ért véget. Aronjan győzelemmel kezdett, Kramnyik a harmadik játszmában egyenlített ki.
A májusi Élő-listán 10 pontra megközelítette Carlsent, de a júniusra előrehozott Tal-emlékversenyen holtversenyben negyedik lett, 2-2 nyerés és vesztés volt a számláján az 5 remi mellett.
Isztambulban harmadszor olimpiai bajnok, az éltáblán is aranyérmes
A 2006-ban és 2008-ban is első örmény válogatott Isztambulban harmadszor diadalmaskodott. Együttesük Szergej Movszeszjan hazatérével jelentősen erősödött, Hanti-Manszijszkban címvédőként csak hetedikek voltak de a csapat-világbajnokság megnyerésével legjobbjaik új impulzusokat kaptak. Ők sem fiatalodtak az évek alatt, de hitük az újabb és újabb sikerek elérésében csak erősödött. Harmadikok voltak a rajtlistán, a hetedik fordulóban a kínaiaktól elszenvedett vereséget követően rendezték soraikat, négy győzelemmel célba értek. A örmény televízió megszakította adását, hogy közölje az örömhírt, majd egyenes adásban közvetítették a záróünnepséget.
Az „aranykapitány” Arshak Petroszjan harmadszor emelhette magasba a Hamilton Russel aranyserleget. A válogatott az elnöki különgéppel utazott haza, Jerevánban vörös szőnyeg, népünnepélyre emlékezető fogadtatás várta a csapatot. Önmagáért beszél Levon Aronjan 10 partiból gyűjtött 7 pontja, a 2894-es performance-pontszám.
„Szeretném kiemelni Levon Aronjan szerepét. Az ő tudása, a többiekhez való viszonya is a siker kulcsa. Megosztja társaival a legféltettebben őrzött megnyitási ötleteit, a gondosan kidolgozott a változatokat, aligha van erre hasonló példa a rivális együtteseknél. A többiekre is jellemző ez a hozzáállás, nincsenek titkaik egymás előtt, mert a csapat eredményessége a tét” – nyilatkozta a kapitány.
A Grand Slam-döntőn nem tudott lépést tartani az olasz Fabiano Caruanával és a második félidőben remeklő Carlsennel, harmadik lett. Londonban csalódást okozott, csak hatodik a kilencfős mezőnyben, kikapott Carlsentől. A Tata Steel szuperversenyen a címvédőként rajtolva egyetlen vereségét az indiai világbajnok Viswanathan Anandtól szenvedte el. Látványos partiban kapott ki, a házielemzés ellen nem volt védelme. Aronjan formája sokat javult a londoni torna óta. Másfél pontos hátránnyal lett második Carlsen mögött. Esélyes állást rontott remire ellene.
Levon Aronjan kilenc év alatt 30 szuperversenyen vett részt, tíz tornát nyert meg. Háromszoros olimpiai bajnok, csapat-világbajnok, Világkupa-győztes, a Grand Prix-versenysorozat első helyezettje, Grand Slam-győztes. Már csak egy titulus hiányzik gyűjteményéből, sokan tartják a világbajnok-jelölti verseny egyik favoritjának.
Riválisai elleni mérlege a klasszikus gondolkodási idejű partikban
Mindig élményt jelentenek játszmái a világranglista-vezetővel. Magnus Carlsennel szemben négyszer volt eredményes, utoljára a 2009-es linaresi versenyen tudta őt legyőzni, hét vereség a számláján 22 döntetlen mellett.
Az exvilágbajnok Vlagyimir Kramnyikkal is mínuszban van, 17-szer megosztoztak a ponton, az orosz sakkozó 6-2-re vezet ellene.
Tejmur Radzsabovval 16 döntetlen mellett 3-3-ra állnak.
Alekszandr Griscsukkal pozitív a mérlege, a 22 játszmából hatot megnyert, kétszer kikapott.
Vaszilij Ivancsukkal pályafutása kezdetén nehezen birkózott meg, elsősorban ez magyarázza, hogy az ukrán nagymester 14 remivel 12-9-re vezet.
Peter Szvidlerrel 19 játszmában mérte össze erejét, két nyerés és két vesztés és 15 remi, utolsó partjukban, a 2011-es Tal-emlékversenyen Aronjan győzött.
Borisz Gelfanddal 12-szer osztoztak meg a ponton. Gelfand hatszor győzött, ötször Aronjan volt eredményes.
Verőci Zsuzsa