A norvég világbajnok Magnus Carlsen győzelmével ért véget az amerikai Hikaru Nakamura ellen Høvikoddenben vívott 16 játszmás páros érkőzése, amelyet a Fischer Random Chess szabályai szerint játszottak. A tisztek helyzetét számítógépes sorsolással határozzák meg, a játszmák korai szakaszában így igazi kreatív megoldásokra van szükség, hogy a haderőket sikerüljön mozgósítani sokszor meglehetősen passzív helyzetükből. Carlsen 14-10-re győzött, 9-7-re nyerte a 45-45 perc + 15-15 perc gondolkodási idővel játszott nyolc partit, ahol a győzelem 2 pontot ért, majd 5-3-ra a 10-10 perces és 5-5 másodperces csatákat. A mérkőzés díjlapja 1 millió 500 ezer norvég korona volt.
A háromszoros világbajnok Magnus Carlsen és az amerikai Hikaru Nakamura az Oslo közelében fekvő Høvikoddenben a híres Henin Onstad Művészeti Központban vívta meg 16 játszmás Fischer Random páros mérkőzését. A műkorcsolyázó Sonja Henie (1912-1969) pályafutása során háromszor nyert olimpiai bajnokságot, tízszer szerzett világbajnoki címet és hatszor lett Európa-bajnok. Az Egyesült Államokban jelentős színészi karriert is befutott, a „Hollywood Ice Revue” is nagysikerű vállalkozása volt. 1961-ben hozták létre harmadik férjével, Nils Onstaddal alapítványukat. Művészeti magángyűjteményének 110 festménye képezte az 1969-ben megnyitott Henin Onstad Művészeti Központ működési alapját, ahol Sonja Henie díjait is kiállították.
A Fischer Random Chess, más néven Chess960 a sakkozás legendás világbajnokának, Robert Fischernek a találmánya. Először 1996. június 19-én Buenos Airesben játszottak bemutató játszmát, ahol Fischer ellenfele a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre volt. Az új sakkal a világbajnok célja volt, hogy a sakkozók kerüljék el a hosszú megnyitáselméleti változatokat, a partikban a kreativitásuk érvényesüljön a hosszas elemzések helyett. A kezdőállásokat már számítógép sorsolja ki, korábban dobókockás megoldás is volt, 960 állás létezik, innen az elnevezés.
Alapállásban a gyalogok a hagyományos sakkhoz hasonlóan a második és a hetedik soron helyezkednek el. A király mindig a bástyák között, a sötét haderő a világoséval megegyezően áll, a figurák ugyanúgy lépnek, ütnek, mint a hagyományos sakkban. Csak a sáncolás módja különleges, a célok is megegyeznek: a király bemattolása, döntő anyagi előny kiharcolása, a döntetlen elérése.
Az első nem hivatalos világbajnoki páros mérkőzést Mainzban 2003-ban rendezték meg, a nyolcjátszmás meccsen az orosz Peter Szvidler 4,5-3,5-re győzte le Lékó Pétert. Egy év múlva szép magyar siker született a svájci rendszerű viadalon, Almási Zoltán veretlenül végzett az élen, kivívta a jogot, hogy 2005-ben megmérkőzhetett Szvidlerrel. Az orosz nagymester 5-3-ra nyerte meg a találkozót. 2006-ban az örmény Levon Aronjant köszönthették győztesként, 5-3-as győzelemmel fosztotta meg világbajnoki címétől Szvidlert, az összecsapás valamennyi partija döntéssel végződött.
2007-ben már négy résztvevővel rendezték meg a viadalt, a döntőben Aronjan 3,5-2,5-re Viswanathan Anand ellen nyert. 2008-ban az amerikai sakkozás nagy ígérete, Hikaru Nakamura győzött a svájci rendszerű viadalon, s ezzel jogot szerzett a következő négyes döntőben való szereplésre. A körmérkőzés során az első felvonásban még bizonytalankodott, a második körben remekelt, és a döntőben Levon Aronjant fosztotta meg a címétől, 3,5-0,5-re győzte le.
Kilenc évet kellett várni, hogy ismét világbajnokságot rendezzenek, a norvég világbajnok Magnus Carlsen a címvédő Hikaru Nakamurával hazai pályán mérkőzött meg. Óriási érdeklődés kísérte a találkozót. A nyitólépést Norvégia miniszterelnöke, Erna Solberg tette meg. Az NRK tv élőben közvetítette a játszmákat. A szponzorok kitettek magukért az 1 millió 500 ezer norvég koronás díjalappal (cca. 48 millió forint), amiből a győztest 900 ezerrel jutalmazták. A 16 játszmás mérkőzésen először nyolc rapidpartiban csatáztak, 45-45 perc gondolkodási idejük volt 40 lépésre, majd 15-15 perc a játszma befejezéséig. A győzelem 2 pontot ért, a döntetlent egyet. A mérkőzés első partija jubileumi összecsapás volt, különböző műfajokban vívott 99 játszma után századszor néztek egymással farkasszemet. A találkozó három döntetlennel indult.
A negyedik játszmában Nakamura döntetlent ígérő vezérvégjátékban fatális hibát követett el, a norvég világelső vezetést szerzett. Nakamura az ötödik partiban a sokat hibázó Carlsent sötéttel kényszerített megadásra. A világbajnok sötéttel vágott vissza a hatodik ütközetben. A negyedik játéknapon is eldőlt mind a két játszma, Carlsen sötéttel nyert, majd nagy megdöbbenésére a nyolcadik csatában időtúllépéssel vesztett, 9-7-es vezetéssel kezdhette a villámpartikat.
A rapidjátszmák eredményei:
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 9 - 7
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura döntetlen
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen döntetlen
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen döntetlen
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 2 – 0
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 0 - 2
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen 0 – 2
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen 0 – 2
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 0 - 2
A szabályzatban pontosan rögzítették, hogy a nagymesterek mennyi időt kapnak a felkészülésre, a hosszú rapid partiban ez 15-15 perc volt az állás megismerésétől, a 10-10 perces és lépésenként 5-5 másodperc bónusszal vívott partikban a harmadik partitól már csak két-két perc állt a rendelkezésükre, hogy villámgyorsan stratégiát gondoljanak ki haderejük kifejlesztésére. Az adott játéknapon a rapidpartiban világossal és sötéttel is ugyanazzal a kezdőállással kellett megbirkózniuk.
Az ötödik játéknapon felgyorsultak az események. Magnus Carlsen győzelemmel kezdett, majd három döntetlennel őrizte hárompontos előnyét. A harmadik játszma 138(!) lépésig tartott, az első lépésben sáncoltak a küzdő felek. A második félidőben újabb két nyeréssel bebiztosította az újabb címet, immár újdonsült Fischer Random Chess világbajnokként vesztette el a hetedik ütközetet, majd döntetlennel fejeződött be a mérkőzés, Magnus Carlsen 14-10-re nyerte meg a találkozót. Nem kétséges, hogy a norvég világbajnok stílusának nagyon is megfelel ez a sakk. Sohasem alapos megnyitáselméleti felkészültségét dicsértük, sokkal inkább kreatív játékát, a középjátékokban látott remek megoldásait, kitűnő végjáték technikáját. Hikaru Nakamura mérlege katasztrofális a klasszikus sakkban, a világelső 23 döntetlen mellett 12-1-re vezet ellene.
A villámpartik eredményei:
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 5 - 3
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 1 – 0
Hikaru Nakamura – Magnus Carlen döntetlen
Hikaru Nakamura – Magnus Carlen döntetlen
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura döntetlen
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura 1 - 0
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen 0 - 1
Hikaru Nakamura – Magnus Carlsen 1 – 0
Magnus Carlsen – Hikaru Nakamura döntetlen
Carlsen,M - Nakamura,H
Fischer Random Chess (r4)
17...Ff4 18.Fg3 Fxg3 19.hxg3 Bac8 20.Hg4 He7 21.Vg5 Hg6 22.Bxc8 Bxc8 23.Bd1 Bc2 24.Vd8+ Hf8 25.Kh2 Bc5 26.Bd6 b4 27.Bb6 Va7 28.e5 Bc8 29.Ve7 Hg6 [29...Vxb6 30.Hf6+ gxf6 (30...Kh8 31.Hh5) 31.exf6] 30.Vxb4 h5 31.Bb7 Vc5 32.Ve4 hxg4 33.Vxg6 Vd5 34.Bb3 gxf3 35.Bxf3 Bf8
36.Bd3 Vxe5 37.Bxd7 Bf5 38.Bd8+ Bf8 39.Bd7 Bf5 40.Bd8+ Bf8 41.Bxf8+ Kxf8 42.b4 Ve2 43.a4 Va2 44.a5 Vc4 45.Vb1 Kg8 46.Ve1 Kh7
47.Ve3 Vxb4 48.Vd3+ g6 49.Vxa6 Vc5 50.Vb6 Vh5+ 51.Kg1 Vd1+ 52.Kf2 Vd2+ 53.Kf3 g5 54.Vxe6 Vxa5 55.Kg4 Va8 56.Vf7+ Kh8 57.Vh5+ Kg7 58.Vxg5+ Kh8 59.Kh3 Va1 60.Vd8+ Kg7 61.Ve7+ Kg8 62.g4 Vc3+ 63.Kh4 Vb2 64.Ve8+ Kg7 65.Vd7+ Kg6 66.Vd6+ Kg7 67.Vd5
67...Kg6?? 68.Vg8+ és sötét feladta
Carlsen,M - Nakamura,H
Fischer Random Chess (r5)
30...Fg4 31.Fd3 f2+ 32.Kg2 b5 33.a4 a6 34.axb5 axb5 35.Fb4 Be5 36.Fd2 Be8 37.Ff4 b4 38.Fd2 c5 39.Ff4 Kf7 40.Fd6
40...He3+ 41.Kxf2 Hxf1 42.Fxf1 Bc8 43.Fe5 Ff5 44.Fc4+ Kg6 45.Ke3 Fxc2 46.g4 Be8 47.Kf4 Bf8+ 48.Ke3 Be8 49.Kf4 Bd8 és világos feladta
Carlsen,M - Nakamura,H
Fischer Random Chess (s5)
14.d4 Fh5 15.Vd2 d5 16.c3 Fxf3 17.Bxf3 f5 18.Bh3 Bd7 19.Fg3 Fg5 20.Ff4 h6 21.Fxg5 hxg5 22.Bh6 Be7 23.e4 dxe4 24.Vxg5 Kb7?
25.d5! exd5 26.Bxc6! Bef7 27.Bc5 Bd7 28.Vg6 Vd8 29.Vc6+ Ka7
30.Fxb5! axb5 31.Bxb5 Vc8 32.a6 és sötét feladta
Verőci Zsuzsa
Fotók: Maria Emalianov és Lennart Ootes www.frchess.com