Ötven évvel Borisz Szpasszkij és Robert Fischer emlékezetes világbajnoki döntője után Reykjavík ismét világbajnokságot rendez,  megkezdődött a FIDE második Fischer Random Chess világbajnokságának nyolcfős döntője. Címvédőként az amerikai Wesley So játszik, aki három éve Osloban a s négyfős vb fináléjában a világbajnok Magnus Carlsenre mért megsemmisítő vereséget. Két négyfős csoportot alakítottak ki, négyjátszmás párharcokra kerül sor, a csoportok első két helyezettje már kieséses rendszerben folytatja a csatározást. Az első játéknap, két-játszma után az „A” csoportban Hikaru Nakamura vezet, többek között sötéttel legyőzte Carlsent. A „B” csoportban a 18 éves üzbég Nodorbek Abdaszuttorov áll az élen. A Fischer Random Chess szabályai szerint a tisztek helyzetét számítógépes sorsolással határozzák meg, a játszmák korai szakaszában így igazi kreatív megoldásokra van szükség, hogy a haderőket sikerüljön mozgósítani sokszor meglehetősen passzív helyzetükből. A világbajnokség díjalapja 400 ezer dollár, a győztes 150 ezret nyer.

A Fischer Random Chess a sakkozás legendás világbajnokának, Robert Fischernek a találmánya. Először 1996. június 19-én Buenos Airesben játszottak bemutató játszmát, ahol Fischer ellenfele a Fülöp-szigeteki Eugenio Torre volt. Az új sakkal a világbajnok célul tűzte ki, hogy a sakkozók kerüljék el a hosszú megnyitáselméleti változatokat, a partikban a kreativitásuk érvényesüljön a hosszas elemzések helyett. A kezdőállásokat  már számítógép sorsolja ki, korábban dobókockás megoldás is volt, 960 állás létezik, innen az elnevezés.

Alapállásban a gyalogok a hagyományos sakkhoz hasonlóan a második és a hetedik soron helyezkednek el. A király mindig a bástyák között, a sötét haderő a világoséval megegyezően  áll, a figurák ugyanúgy lépnek, ütnek, mint a hagyományos sakkban. Csak a sáncolás módja különleges, a célok is megegyeznek: a király bemattolása, döntő anyagi előny kiharcolása, a döntetlen elérése.

Az első nem hivatalos világbajnoki páros mérkőzést Mainzban 2003-ban rendezték meg, a nyolcjátszmás meccsen az orosz Peter Szvidler 4,5-3,5-re győzte le Lékó Pétert. Egy év múlva szép magyar siker született a svájci rendszerű viadalon, Almási Zoltán veretlenül végzett az élen, kivívta a jogot, hogy 2005-ben megmérkőzhetett Szvidlerrel. Az orosz nagymester 5-3-ra nyerte meg a találkozót. 2006-ban az örmény Levon Aronjant köszönthették győztesként, 5-3-as győzelemmel fosztotta meg világbajnoki címétől Szvidlert, az összecsapás valamennyi partija döntéssel végződött.

2007-ben már négy résztvevővel rendezték meg a viadalt, a döntőben Aronjan 3,5-2,5-re Viswanathan Anand ellen nyert. 2008-ban az amerikai sakkozás nagy ígérete, Hikaru Nakamura győzött a svájci rendszerű viadalon, s ezzel jogot szerzett a következő négyes döntőben való szereplésre. A körmérkőzés során az első felvonásban még bizonytalankodott, a második körben remekelt, és a döntőben Levon Aronjant fosztotta meg a címétől, 3,5-0,5-re győzte le.

Kilenc évet kellett várni, hogy ismét világbajnokságot rendezzenek, a norvég világbajnok Magnus Carlsen a címvédő Hikaru Nakamurával hazai pályán mérkőzött meg. Óriási érdeklődés kísérte a találkozót. A nyitólépést Norvégia miniszterelnöke, Erna Solberg tette meg. Az NRK tv élőben közvetítette a játszmákat. A szponzorok kitettek magukért az 1 millió 500 ezer norvég koronás díjalappal (cca. 48 millió forint), amiből a győztest 900 ezerrel jutalmazták. A 16 játszmás mérkőzésen először nyolc rapidpartiban csatáztak, 45-45 perc gondolkodási idejük volt 40 lépésre, majd 15-15 perc a játszma befejezéséig. A győzelem 2 pontot ért, a döntetlent egyet. A mérkőzés első partija jubileumi összecsapás volt, különböző műfajokban vívott 99 játszma után századszor néztek farkasszemet. Magnus Carlsen a rapid meccset 9-7-re nyerte meg, a villámpartikban 5-3-ra győzött

Három éve a négyes döntőt előcsatározások előzték meg, a világbajnok Magnus Carlsen várt három ellenfelére. A sorsolás szeszélye folytán a norvég világelső tavalyi világbajnoki döntős ellenfelével, Fasbiano Caruanával küzdött meg. a másik elődöntőt Jan Nepomnjacsij és Wesley So játszotta. A nagymesterek három különböző időkontrollal csatáztak.Carlsen 12,5-7,5-re győzte le Caruanát, So 13-5-ös nyerést ért el Nepomnjacsijjal szemben. A döntőben Wesley So „kiütéses” győzelmet ért el, 13,5-re győzte le a hazai pályán játszó Magnus Carlsent.

Az idei világbajnokságra megváltozott a lebonyolítás, nyolcan kezdték meg a csoportmérkőzéseket. Két négyes csoportot alakítottak ki, négyjátszmás párharcokra kerül sor. A csoportok első két helyezettje már kieséses rendszerben folytatja a csatározást. Az első 30 lépésre 25 perc a gondolkodási idő, majs a játszma befejezéséig még 5-5 percet kapnak a nagymesterek és lépésenként 5-5 másodperc bónuszt. A világbajnokság díjalapja 400 ezer dollár, a győztes 150 ezret nyer.

A program:

• Október 25-27: Csoportmérkőzések
• Október 28: Szabadnap
• Október 29: Elődöntők
• Október 30: Döntő

Az első játéknap második fordulója után az állás:

Verőci Zsuzsa

Fotó: Lennart Ootes chess24.com