Sakkozásunk kiemelkedő egyénisége, Szabó László születésének 100. évfordulója alkalmából a március 18. és 26. között a Budapesti Tavaszi Fesztivál nemzetközi nyílt versenyét a tizenkétszeres olimpikon, háromszoros világbajnokjelölt, tízszeres magyar bajnok emlékére rendezik meg.
Szabó László Budapesten 1917 március 19-én született. Hatéves korában ismerkedett meg a sakkal, 14 évesen kezdett el versenyezni, 17 évesen szerezte meg a mesteri címe, egy évvel később nyert először magyar bajnokságot. Nemzetközi pályafutása 1935-ben kezdődött, amikor válogatott lett, Varsóban debütált a sakkolimpián. Az 1936-os nem hivatalos Münchenben a csapattal aranyérmet nyert. Az 5. táblán elért 86,8%-os teljesítményével tábláján is aranyérmet szerzett, és eredménye a teljes mezőnyben is a legjobb volt. Az 1937-es stockholmi sakkolimpián a 2. táblán a mezőnyben a 2. legjobb eredményt érte el, amellyel döntően hozzájárult a magyar válogatott ezüstérméhez. Hastingsi első helye, két újabb bajnoki címe – 1937 és 1939 – után már egyértelműen az egyik legerősebb sakkozónknak számított.
1942-ben Londonban tartózkodott, amikor megígérték neki, hogy hasonlóan a kétszeres olimpiai bajnok kardvívó Petschauer Attilához nem fog bántódása esni a származása miatt csak jöjjön haza. Szabó hitt az ígéreteknek, pedig Budapestre érkezése után Petschauerrel együtt munkaszolgálatra hívták be és 1943-ban hadifogságba esett. A sakkozó karrierjéből ezek az évek így kimaradtak. A nagymester, miután hazajöhetett a fogságból, közel húsz éven keresztül a legjobb magyar sakkozó volt. 1952-től öt olimpián az éltáblán játszott, a stafétabotot Portisch Lajos 1962-ben vette át tőle. 1956-ban a moszkvai, 1966-ban a havannai sakkolimpián bronzérmes válogatottunk tagja volt. Egyénileg 1 arany, 2 ezüst és 1 bronzérmet nyert a tábláján elért eredményeiért. Csapat Európa-bajnokságon 1970-ben az ezüstérmes, 1961-ben, 1965-ben és 1973-ban a bronzérmes válogatott tagja volt.
1946-ban, 1950-ben, 1952-ben, 1954-ben és 1967-ben nyert még bajnokságot, háromszor (1958-59 és 1961) osztotta az első helyet. 1950-ben kapta meg a nemzetközi nagymesteri címet.
1946 és 1979 között 88 nemzetközi versenyen vett részt, 21 tornagyőzelmet aratott, és harminc tornán végzett még dobogón. Háromszor játszhatott világbajnok-jelölti versenyen, először Budapesten 1950-ben. Stílusát a kezdeményezésre való törekvés jellemezte. 1981-ben jelent meg az „50 év – 100 ezer lépés” című könyve, pályafutásának összegzése. 1998. augusztus 8-án hosszantartó betegség után hunyt el.
Negyven ország 340 versenyzőjének részvételével kerül megrendezésre március 18. és 26. között a ferencvárosi Bálnában a Budapesti Tavaszi Fesztivál–Szabó László emlékverseny. Szabó András, László unokaöccse bejelentette, hogy a következő öt esztendőben évi egy-egymillió forintot ajánl fel, amelyet a versenyen legsikeresebben szereplő magyar ifjúsági sakkozók támogatására fordít a Budapesti Sakk Szövetség. A viadalt A-B-C csoportban bonyolítják le, a legerősebb A- kategóriában a 2200 fölötti Élő-pontszámmal rendelkező játékosok szerepelnek, akik közül a győztes egymillió forinttal gazdagodik. A nevezések alapján 33 nemzetközi nagymester és 44 nemzetközi mester áll rajthoz.
Férfi olimpiai válogatottunkból Berkes Ferenc játszik, női csapatunkból Hoang Thanh Trang, Gara Tícia és Gara Anita száll harcba. Nagymesternőink számára a viadal kitűnő felkészülést biztosíthat az áprilisi rigai kontinensbajnokságra. A 9 fordulós svájci rendszerű tornán a játék 16 óra 30 perckor kezdődik, az utolsó játéknapon 10 órakor indulnak a sakkórák.
A rajtlista élcsoportja:
Igor Kovalenko (lett, 2672), Tamir Nabaty (izraeli, 2649), Berkes Ferenc (magyar, 2648), Borisz Szavcsenko (orosz, 2613), Michael Roiz (izraeli, 2606), Vlagyimir Oniscsuk (ukrán, 2601). Vladiszlav Kovalev (fehérorosz, 2598), Szergej Azarov (fehérorosz, 2583), Nijat Abaszov (azerbajdzsáni, 2583), Alekszandar Indjic (szerb, 2569), Szergej Grigorjanc (orosz, 2566). Artyom Tyimofejev (orosz, 2564), Emre Can (török, 2561), Kirill Sztupak (fehérorosz, 2561), Aczél Gergely (magyar, 2555), Antal Gergely (magyar, 2547), Avital Boruchovsky (izraeli, 2542), Vahap Sanal (török, 2531), Mihók Olivér (2516)
Verőci Zsuzsa
